Tíz évig féláron adja az 5G-s spektrumot az állam

A versenyeztetési eljárás lezárását vagy a hatósági szerződés megkötése napját követő tíz évig a sávdíj felét kell csak fizetniük azoknak a vállalkozásoknak - jellemzően mobilszolgáltatóknak -, melyek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) soron következő frekvenciaárverésén a 708−733/763−788 MHz és a 3400–3800 MHz frekvenciasávban frekvenciahasználati jogosultságot szereznek - derül ki a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH elnöki rendelet pénteken közzétett módosításából. A díjrendelet módosítása alapján ugyanakkor mindettől függetlenül szinte biztosan kijelenthető, hogy a három nagy hazai operátor nem fog egyformán mosolyogni az eredményhirdetést követően.

Az akció időtartama: 10 év

A sávdíjkedvezmény intézményét az újonnan igénybe vett spektrumok esetén évek óta alkalmazza a hatóság. Már a díjrendelet eredeti változatában, 2011-ben is szerepelt kitételként, hogy a verseny élénkítése érdekében az addig nem használt spektrumot szerző vállalkozás vagy konzorcium meghatározott ideig 50%-os sávdíjat köteles csak fizetni az államnak. Az eredeti díjrendeletben a kedvezményes időszakot négy évben jelölték ki, ezt módosította most az NMHH elnöke tíz évre. 

A módosítás kapcsán fontos kiemelni, hogy a 2011-es díjrendelet hatályba lépésekor a kormányzat, illetve a hírközlésszabályozó szerv még folyamatosan napirenden tartotta egy új, akár állami háttérrel rendelkező mobilszolgáltató piacra lépését. Az ugyanebben az évben kezdődött E-GSM aukción induló állami konzorcium, az MPVI Zrt. lényegében egyedüliként részesült volna sávdíjkedvezményből, hiszen a rendelet kimondta, csak azt a szolgáltatót illeti az adott spektrumra vonatkozóan az 50%-os kedvezmény, mely az adott alapsávban még nem rendelkezik spektrumhasználati licenccel. 

^{Dr. Karas Monika, az NMHH elnöke}

HP Wolf Pro Security: Láthatatlan védelmi réteg a hibrid munka korában (x) A kibertámadások 94 százaléka egy e-maillel kezdődik, ezért kiemelten fontos a végpontvédelem, főleg ha több alkalmazott is távolról dolgozik.

A 2011-2012-es pályázat kudarca után a hatóság újabb versenyeztetési eljárást hirdetett 2014-ben, ahol négy operátor is részesült díjkedvezményben (a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország a megszerzett 800 MHz-es alapblokkok után, a DIGI pedig a megszerzett 1800 MHz-es alapblokkra vonatkozóan), majd két évvel később, a hatóság 3400-3800 MHz-es árverését követően szintén jogosulttá vált a díjkedvezményre a DIGI és a Vodafone.

A most kihirdetett díjrendelet-módosítás jelentős engedményt ad a két 2016-os nyertesnek. A hatóság ugyanis kimondja, hogy az a vállalkozás, mely a 3400-3800 MHz-es tartományban már rendelkezik frekvenciahasználati engedéllyel (azaz díjfizetésre kötelezett) kérheti, hogy az eredetileg kijelölt, négyéves kedvezményes időszak megszűnését követően a 2016-ban megszerzett blokkok használatára is vonatkozzon a tízéves kedvezmény. Ehhez ráadásul nem is kell új frekvenciahasználati jogosultságot szereznie, vagyis a szolgáltatót akkor is megilleti a kedvezmény, ha el sem indul a hatóság idén esedékes frekvenciaárverésén. Fontos, hogy a kedvezmény csak abban az esetben jár, ha a nyertes vállalja a hatóság által előírt kiépítési és egyéb kötelezettségeket - ha azoknak nem tesz eleget határidőre, a sávdíjkedvezményt vissza kell fizetnie.

Míg 2011-ben a kedvezmények elsősorban egy új piaci szereplőnek kedveztek, addig a mostani módosítással egyértelműen a három inkumbens operátor járhat jól, akik így lényegesen hosszabb ideig használhatják majd féláron az újonnan megszerzett spektrumot. Ezzel a lépéssel vélhetően az 5G-s hálózatok kiépítési ütemének felgyorsítását kívánja ösztönözni a hatóság, igaz, az érintett alapblokkok kikiáltási ára és a sávdíj ettől még egyaránt lehet rendkívül magas (ahogy azt a szolgáltatók nem mulasztanak el minden versenyeztetési eljárás kapcsán megjegyezni), illetve megszabhat olyan kötelező vállalásokat a hatóság, melyek komoly beruházási erőforrásokat emésztenek fel. Szemléletes példa erre Németország, ahol a jelenleg is zajló 5G-s aukció dokumentációjában szereplő szigorú kiépítési kötelezettségeket bíróságon próbálták megtámadni a helyi szolgáltatók - sikertelenül.

Nem mindenki lesz felhőtlenül boldog

További érdekessége a díjrendelet-módosításnak a legértékesebbnek tekintett második digitális hozadéksáv felosztása. A 708−733/763−788 MHz -es sávban összesen öt, egyenként 5 MHz-es párosított alapblokkot bocsát majd licitre a hatóság, amiből egy jelentkező a rendeletmódosítás alapján maximum kettőt szerezhet meg - vagy legfeljebb öt licitáló egyet-egyet. Egy ilyen felosztás előrevetíti, hogy a három nagy hazai mobilcég szinte biztosan nem fog egyenlő mennyiségű spektrumhoz jutni ebben a sávban, vagyis nem fog megismétlődni az első digitális hozadéksáv értékesítését követő helyzet (2014-ben mindhárom mobilszolgáltató 2x10 MHz-nyi spektrum használati jogosultságát szerezte meg a 800 MHz-es sávban).

Ennek kapcsán nyitott kérdés, hogy milyen stratégiával kíván licitálni a 2014-ben és 2016-ban is frekvenciahasználati jogosultságot szerzett DIGI, mely a mai napig nem vagy csak részben indította el a megszerzett spektrumon a kereskedelmi mobilszolgáltatást. A román RCS&RDS tulajdonában álló cég számára elemi érdek, hogy az országos lefedettségű szolgáltatáshoz újabb, lehetőleg minél jobb hullámterjedési mutatóval rendelkező frekvenciához jusson, amivel relatíve gyorsan növelhető a szolgáltatási terület mérete. Ha kalkulál is ilyennel a DIGI, fontos, hogy a második digitális hozadéksáv használatba vétele csak 2020. szeptember 6-tól lehetséges, miután az UHF sáv felső részéből kivonul az Antenna Hungária, mely jelenleg földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózatot üzemeltet az érintett sávban.