Depressziót és magányosságot növel a közösségi média

Már több kutatás bemutatta, hogy a közösségi média valamilyen kapcsolatban áll a depresszióval, a magányossággal és a szorongással, most viszont a Pennsylvania Egyetem pszichológusai egy kísérleti kutatással bizonyították ezeknek ok-okozati kapcsolatát is, majd az eredményt a Journal of Social and Clinical Psychology folyóiratban publikálták. A kutatók összesen 143 egyetemistát vizsgáltak (108 nőt és 35 férfit), közülük 72-t az őszi és 71-et a nyári szemeszterben a közösségi média használatával kapcsolatban, melyhez a résztvevők egy egyetemi kurzus keretében, kreditekért csatlakozhattak. A kísérletben való részvétel feltétele volt, hogy egyébként a hallgatók rendelkezzenek Facebook, Instagram és Snapchat fiókkal (az amerikai egyetemisták körében legnépszerűbb közösségi szolgáltatások), valamint iPhone-nal.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A kísérletben a véletlenszerűen kiválasztott egyetemistákat a pszichológusok arra kérték, hogy napi 10 percre csökkentsék az aktivitásukat a felsorolt közösségi oldalakon három hétre, míg a kontrollcsoport a megszokott módon használta az oldalakat továbbra is - ennek aránya egyébként heti 210 perc alatt maradt. A kutatók szerint az szolgáltatásokkal töltött idő csökkentése sokkal realisztikusabb, mint egy kutatásban az oldalak teljes elhagyására kérni a felhasználókat, mivel rengeteg szervezet, cég és tanulócsoport a közösségi hálón kommunikál a diákokkal például találkozószervezés, események miatt.

Először is az egyetemistáknak önellenőrzést kellett végezniük a normál közösségi oldal-használattal kapcsolatban, emellett pedig a pszichológusok több különböző időpontban mérték a résztvevők jóllétét, a kezdeti önellenőrzés előtt és után, a kísérleti periódusban többször, továbbá a formális vizsgálatlezárása után egy hónappal is. A jóllét vizsgálatához használt mérés hét különböző validált skálát tartalmazott, mivel a kutatóknak nem volt kiindulópontjuk a kísérleti kutatáshoz, ezért többel is próbálkoztak, ami korrelációt eredményezhet. A validált mérések közt szerepeltek a közösségi támogatás elemei, a kimaradástól való félelem, a magányosság, a szorongás, a depresszió, az önbecsülés, valamint az autonómia és önismeret. A használatot pedig a pszichológusok az iPhone automatikus tevékenységkövetőjén ellenőrizték, amelyről az egyetemisták képernyőmentést küldtek emailben minden vizsgálati héten.

^{A kontrollcsoport magányosabbnak érezte magát a kutatás végére a másik csoportnál}

A kutatás bizonyította, hogy a közösségi oldalakon limitáltan jelenlévő csoport szignifikánsan kevésbé élte át a magány és a depresszió érzését mint a kontrollcsoport a vizsgálat heteit követően. Különösen igaz kutatás kezdetekor magasabb szintű depressziót jelző hallgatókra, hogy a közösségi oldalak használatának csökkentésével alacsonyabb szintű lett a depressziós érzésük is. Az egyik vizsgált hallgató például kifejtette, hogy azáltal, hogy nem hasonlította folyamatosan az életét másokéhoz a kísérlet heteiben, sokkal pozitívabban érezte magát abban az időszakban, mint előtte hitte volna. Egy másik egyetemista pedig megjegyezte, hogy a kutatást követően már sokkal kevésbé tartja fontosnak és értékesnek a közösségi médiát, mint a kutatás előtt.

Továbbá mindkét csoportra jellemző volt a vizsgálat során, hogy a kutatást követő jóllét-mérés szerint kevésbé szorongtak vagy féltek attól, hogy kimaradnak valamiből, ami a kutatók szerint a tudatosabb önvizsgálatból következett. A pszichológusok szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy napi nagyjából 30 percre lenne ideális a közösségi média használatának lecsökkentése. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem szeretnék az oldalak használatának teljes mellőzését javasolni, mert azt a valóságtól túlságosan elrugaszkodottnak érzik, de következtetéseik szerint a használat csökkentése szignifikánsan fejlesztheti az internetezők jóllétének érzését. Azonban a pszichológusok hozzáteszik, hogy az eredmények csak az amerikai egyetemistákra vonatkoznak az említett három közösség oldallal kapcsolatban, de nem biztos, hogy ugyanez lenne az eredmény más közösségi oldalakkal és más korcsoportokkal kapcsolatban, amit további kutatásban terveznek majd vizsgálni.