Ezek az internetes trendek

Bemutatta az internetes trendekre vonatkozó idei adatait Mary Meeker tőkebefektető és korábbi Wall Street-i elemző, akinek több száz diából álló prezentációja minden évben fontos kiindulópont a trendek értelmezése szempontjából. Az adatok elsősorban az amerikai felhasználói szokásokat mutatják be, de a részletes elemzés az Egyesült Államok mellett a globális adatokra vagy például Kínára is kitér.

Mint az előadásból kiderült, 2017-ben egyáltalán nem nőtt az okostelefonos piac, a tavaly előtti 2 százalékkal ellentétben, hiszen a világ egyre nagyobb része rendelkezik már okostelefonnal, és nehezebb növekedést elérni. Ráadásul hiába jelennek meg egyre drágább, akár ezer dolláros telefonok, mégis az olcsóbb készülékek fogynak jobban a kevésbé fejlett piacokon, és így az okostelefon-eladások ára globálisan egyre inkább csökken.

Ezzel párhuzamosa az internetezők globális arányát is egyre nehezebb növelni, mivel már több mint 3,6 milliárd ember, azaz nagyjából a világ fele jelen van a világhálón. 2017-ben összesen 7 százalékkal nőtt ez a számot a 2016-os 12 százalékhoz képest, ami jól mutatja a tendenciát. Ezzel együtt viszont a felhasználók interneten eltöltött ideje folyamatosan nő, és a fejlesztőcégek között nagy a verseny, hogy kinek sikerült megragadni a figyelmüket. Az amerikai felnőttek például már napi 5,9 órát töltenek a digitális média fogyasztással, míg tavaly előtt 5,6 óra volt ez az arány. Ebből pedig 3,3 óra tette ki a mobillal eltöltött időt, ami általában véve is felelős a digitális médiafogyasztás megnövekedéséért.

A figyelem megragadására a fejlesztők egyik fontos módszere a személyessé tétel (perszonalizáció), vagyis azzal hogy a felhasználók feltöltik a saját adataikat a termékekbe, jobb lesz a felhasználói élmény számukra. Létrejöttek például valós időben elérhető szolgáltatások is, mint például a Waze navigációja, a snapchates történeteket megjelenítő SnapMap vagy az Uber Pool. Ez viszont a személyes adatok paradoxonába ütközik, ami azt jelenti, hogy az internetes cégek egyre inkább a felhasználói adatok alapján igyekeznek fejleszteni az alacsony árú szolgáltatásokat, ezáltal a felhasználók egyre több időt töltenek vele, de a szabályozók szeretnék biztosítani, hogy a vállalatok nem használják ezeket az adatokat helytelenül.

Példaként Meeker kézenfekvő módon a Facebookot hozta fel, és Mark Zuckerberg nyilatkozataiból idézett. A közösségi óriás pénzügyi negyedéves jelentéseiből követhető az egyre nagyobb felhasználói bázis, és ebből következően a vállalat számára az egyre nagyobb monetizáció is. A cégeknek viszont meg kell érteniük, hogy a termékek használata nem kívánt következményekkel is járhat, amire a szabályozóknak is figyelniük kell - úgy mint a már alkalmazásba lépett GDPR felügyeleti szerveinek.

Gyorsan nő az e-kereskedelem szerepe

A tech-cégek az Egyesült Államok gazdaságának egyre nagyobb hányadát teszik ki, és egyre nagyobb befektetők már évek óta. A legnagyobb 15 amerikai kutatás-fejlesztésre költő cég közül 6 technológiai vállalat, köztük az Amazon, a Google Alphabet, az Intel, az Apple és a Microsoft. Más iparágakkal összehasonlítva szintén a technológiai cégekre igaz, hogy a legnagyobb ütemben nő a kutatás-fejlesztésre fordított költségük, ami a növekedéshez és az innovációhoz vezet.

Az átalakulások része, hogy a nagyvállalatok egyre több piaci területen terjeszkednek. A Google a hirdetési platformja mellett megjelent a kereskedelemben a Google Home Ordering vagy akár a Shopping Actions szolgáltatással, míg az e-kereskedelmi óriás Amazon a hirdetési érdekeltséget igyekszik növelni. Összességében pedig az e-kereskedelem bevétele 16 százalékkal nőtt a tavalyi évben (az azelőtti 14 százalékhoz képest), amelyből az Amazon jelenleg 28 százalékos részesedést vesz ki.

A kereskedelmi szolgáltatások jellemzően a mobilos interakció arányát igyekeznek növelni, mivel a mobilos vásárlás az egyik leggyorsabban növekvő terület. A vásárlások jellemzően kereséssel indulnak a Google vagy az Amazon oldalán, és sokszor az interneten is fejeződik be, nem pedig a boltban. Érdemes megemlíteni itt az Alibabát is, ahol sokkal nagyobb az értékesítés volumene, de az Amazonnak jelentősen nagyobb a bevétele - mindkettő éves 31 százalékos növekedéssel számolt, de míg az Alibaba 34 milliárd dolláros bevételt ért el 2017-ben, addig az Amazon 178 milliárd dollárt.

Továbbá a cégek ebben az e-kereskedelemben is a személyre szabottabb megjelenést akarják növelni, ezzel kísérletezik a Facebook a saját felületén és Instagram hírfolyamában is vagy akár a Pinterest - a vásárlók 60-80 százaléka találkozott már a felületeken olyan termékkel, amit utána megvett. Nem meglepő, hogy a közösségi óriás erre törekszik, hiszen az adatok szerint a felhasználók a termékek jelentős részével először a közösségi médiában találkoznak - ehhez viszont szintén sok adatra van szüksége a cégnek.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Végül érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok mellett a kínai internetes cégek is fokozatosan nagyobb szerephez jutnak. Jelenleg piaci tőke szerint a húsz legnagyobb vállalat közül kilenc kínai, míg a több amerikai. Ez az arány még öt évvel ezelőtt nagyon más felállást mutatott, mikor a legnagyobb húszból kilenc kötődött az Egyesült Államokhoz és mindössze kettő Kínához. Egy érdekes adat Kínáról, hogy drámaian nő a videónézésre és szórakozásra fordított adatfelhasználás, amelyek közül is kiemelkedik a mobilos rövid videónézés, de már a hosszabb videóknál is meghaladja az internetes költés a televíziók ráfordított összegét.

Nem szűnik meg a munka

Tehát a technológia az élet és a munka egyre nagyobb területén jelenik meg világszinten, és míg a mosogatógépnek több mint 80 évbe telt elterjedni, addig a fogyasztói internet kevesebb mint egy évtized alatt vált a mindennapok részévé - mondta Meeker. Az előadó szerint azonban nem kell amiatt aggódni, hogy a technológia elvenné a munkahelyeket, mivel a múltban is a fejlődés folyamatosan megszüntetett és létrehozott munkákat, például a mezőgazdasági munkák helyett a szolgáltatóközpontokat.

Az elemző adatai alapján az elmúlt hetven évben a technológia fejlődésével nőtt a GDP és a munkanélküliség is 3-10 százalékra csökkent (Amerikában), úgyhogy a jövőben is az új technológiákkal összefüggésben új munkakörök kialakulása várható, mint például a keresletalapú on-demand munkakörök. Ehhez hasonlóan a kereset kiegészítését segítő (Uber, Etsy) online szolgáltatások száma is nő, melyek mind új szempontokat hoztak a digitalizálódó munkába.

Ezzel párhuzamosan viszont az élethosszig tartó tanulást segítő tartalmak száma és kereslete is gyorsan nő, a YouTube-on több mint egy milliárddal nő a napi tanulással összefüggő videók nézettsége, és a felhasználók 70 százaléka valamilyen munkához, iskolához vagy hobbihoz kapcsolódó problémához használja a platformot. Bár a cégek is fordítanak erőforrásokat a képzésekre, de a különbséget jól mutatja, hogy a szabadúszók több mint fele képezte magát az elmúlt félévben, míg a nem szabadúszóknak csak a 30 százaléka. Végül Meeker azzal zárta előadását, hogy soha nem látott változások és példátlan lehetőségek korában élünk, de ez még több felelősséget is igényel a technológiai vállalatok részéről.