ThinkPad T480s: a szürke eminenciás
Az X1 Carbon mögött sokáig szürke eminenciásként létezett a T4x0s, a Lenovo ThinkPad sorozatának kevésbé menő, kevésbé szexi modellje. A két laptop most egyszerre járt a szerkesztőségünkben, és ezúttal úgy döntöttünk, hogy a sokszor megénekelt (és a tavalyihoz képest viszonylag keveset változó X1 Carbon helyett a T480s-et vesszük közelebbről szemügyre.
Kijelző, billentyűzet, tapipad
Egy jó laptopnak legalább az alcímben szereplő három komponensben elfogadhatónak kell lennie - ebben valószínűleg nem nyit vitát senki. Szerencsére a ThinkPadekre ezen a területen semmilyen panaszunk nem lehet, mindhárom komponens kimagasló minőségű.
Kezdjük talán a billentyűzettel, amelyre a ThinkPad-rajongók méltán büszkék. A Lenovo szerencsére egy ideje rájött, hogy ezen a területen nem érdemes innovátornak lenni, ami jó, azt nem érdemes megbontani, így jó ideje nem rendezte a gyártó át az egyes gombok helyét, nem tett érintőkijelzőt a funkcióbillentyűk helyére (igen, ezt a hülyeséget nem az Apple találta ki, a második generációs X1 Carbon E Ink kijelzőt használt funkcióbillentyűk helyett). A hasonló kinézet ellenére a két gép nem ugyanazt a billentyűzetet használja, az X1 Carbon érzésre lényegesen jobb minőségű, a rövidebb rugóút ellenére pontosabb a nyomáspont és kellemesebb gépelni rajta. A T480s az összevetést elbukja, de azért így is kimagaslóan jó minőségű, ezen sem fárasztó hosszú szövegek bevitele.
Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?
Lejárt szerencsére a kísérletezés kora a tapipad és a TrackPoint oldalán is. Előbbi támogatja a Windows 10 touchpad API-t, így roppant pontos és érzékeny, szinte eléri a MacBookok utolérhetetlennek képzelt szintjét. A TrackPoint mellé dedikált gombok járnak a szóköz gomb alatt, így ez is teljes értékű eszközként használható - egyes kollégáink nagy örömére. Ujjlenyomatolvasó is van, a teljesen szabványos, egyérintéses megoldású, a tapipad mellett. Aranyos ötlet, hogy a webkamera fizikai csúszka mögé bújtatható, így ha nem bízunk a rendszerünk biztonságában, akkor is védhetjük magunkat a kukkolóktól, végre nem kell szigszalaggal leragasztani a kamerát.
A kijelzőpanel is abszolút prémium minőségű, a nálunk járt modellek 1440p felbontással rendelkeztek, ami a 14 hüvelykes átlónál azt jelenti, hogy kötelező használni a Windows kijelzőskálázását, cserébe élesebb a kép. Az X1 Carbon kijelzője valamivel jobb minőségű, a színek sokkal élénkebbek, a T480s esetében a kissé fakó színek mellett a viszonylag alacsony maximális fényerő lehet problémás. Aki nem híve a skálázásnak, az választhat FullHD felbontású panelt is, ennek is kiváló képe van, nagyon szép színekkel és magas kontraszttal, viszont ez már használható skálázás nélkül is. Érintőkijelző is elérhető, egy nem-Yoga gép esetében viszont ennek viszonylag kevés létjogosultsága van.
Portok, igazi portok
A PC-s ipar jelenleg tranzícióban van, az USB-C formátum és a Thunderbolt alaposan megkavarja, hogy mi az ideális portkészlet, amivel ma egy laptopnak rendelkeznie kell. Az egyik véglet az Apple, amely már évekkel ezelőtt egyszerűen kivezette a "sima" USB portot, a modernebb gépein csak USB-C-s portok vannak. A másik véglet a Microsoft, amelynek Surface gépein csak nemrég kezdtek megjelenni az első ilyen portok.
A Lenovo hagyományosan nagyon sok portot pakol a ThinkPadekre, a cég tervezői úgy érezhették, jut bőséggel az új generációs és a klasszikus perifériáknak is. Így a T480s gyakorlatilag minden értelmezhető porttal rendelkezik, amire ma szükség lehet. Van USB 3.0 mindkét oldalon, a baloldalon ezt két USB-C fejeli meg, amelyből az egyik Lenovo dokkoló csatlakozására is használható. Ugyanezen az oldalon (!) van továbbá teljes méretű Ethernet, HDMI, audio port és SD-kártyaolvasó is. A túloldalon, jobb oldalon a jó hagyománynak megfelelően minimális a portok száma (hiszen ha van, akkor ide kerül az egér), így a már említett USB-n kívül csak a biztonsági kártya olvasója van itt.
Végre: négymagos ultrabookok!
Ne menjünk el a tény mellett, hogy az Intel friss processzorgenerációja bizony zárójelbe tette az előző felhozatalokat. Ebben a szegmensben ugyanis a gyártó egy évtizede kétmagos chipeket szállít, amit most, a "8. generációs" Intel Core lapkákkal váltott négymagos egységekre. Ennek hatását nehéz túlragozni, ahol fontos a nyers számítási teljesítmény és jól párhuzamosítható a feladat, ott hatalmasat gurít az új processzor. Az általunk tesztelt gépek egységesen az i7-8550U processzort használják (úgy tűnik a legtöbb gyártó, például a Dell is) alapértelmezésben ezzel a 15 wattos egységgel szállítják a prémium ultrabookokat. Apró különbség a gépek között, hogy az X1 Carbon kizárólag az alaplapra forrasztott RAM-mal érhető el (maximum 16 gigabájttal), a T480s azonban rendelkezik bővítősínnel, így vásárlás után is bővíthető a memória mennyisége, maximum 24 gigabájtig.
Teljesítménytesztet nem végeztünk (akit mélyebben érdekel a plusz két mag hatása, fellapozhatja az Anandtech tesztjét), inkább a felhasználói élményt igyekezetünk feltérképezni. És első körben leszögezhetjük: a négymagos processzorokkal szerelt gépek bizony kellemetlenül hangosak - a T480s pedig lényegesen hangosabb, mint az X1 Carbon. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy még terhelésen kívül sem hagyja a rendszer szundítani a gépet, a processzor folyamatosan 4 GHz-en pörög - ezen pedig az firmware frissítése sem segített. A beállítások túrásával és végül a BIOS (pontosabban UEFI) átállításával sikerült e viselkedés végére pontot tenni, így az órajel hálózatra dugva sem turbózott folyamatosan - de jár ezért a fekete pont a Lenovónak, nem minden öltönyös felső- és középvezető fog a gépházban túrni, hogy halkabb legyen a gépe. Azt viszont el kell ismerni, hogy a gép semmilyen terhelés alatt nem melegedett jelentősen, sem 4K videó, sem könnyű játék nem hozta ki a hűtést a sodrából.
Az is ragyogó hír, hogy az Intel nagyot alkotott a processzorok fogyasztásánál. Az i7-8550U (az órajeleket helyretéve) nem fogyaszt többet normál használat alatt, mint a korábbi kétmagosok, mind az X1 Carbon, mind a T480s sima iroda munka alatt kényelmesen hozta a 10 óra körüli akkus üzemidőt. Ez persze függvénye a terhelésnek és a kijelző fényerejének, teljesen egyszerű irodai munka (böngészőfülek tucatjai és magas fényerő mellett) nekünk kényelmesen kibírta a 8 órát. A telep mintegy másfél óra alatt töltődik fel a mellékelt 65 wattos táp segítségével - amely az egyik USB-C portra csatlakozik. Az akkuk egységesen 57 wattórás egységek.
Tavaly már panaszkodtunk a problémás hangrendszerre, és ezt sajnos idén is el kell ismételni: mind a beépített hangszóró, mind az audio csatlakozó produkciója kritikán aluli. Előbbi gyengén szól, ölbe véve (köszönhetően a lefelé mutató réseknek) teljesen elhalkul, a csatlakozó jele pedig recseg, pattog, kellemetlenül szól. Tippünk szerint amúgy szoftveres problémáról van szó, a beépített hangkártya meghajtója rakoncátlankodik, a rendelkezésre álló idő alatt viszont nem tudtunk rájönni a megoldásra, az egyes effektek lekapcsolása nem oldotta meg a problémát.
És végül emlékezzünk meg az ipari formatervről és az anyagminőségről is. A T480s formaterve szerintünk ragyogóan sikerült, a finoman kerekített sarkok pont segítenek a komfortos használatban (sehol nem vág úgy a gép, mint a MacBookok élezett alumíniumja), a szélek felé vékonyodó ház pedig ügyesen rejti el, hogy a gép vastagabb az X1 Carbonnál. Az anyagminőség és az összeszerelés minősége viszont eléggé elkeserítő. A borítások a szokásos műanyagból vannak, ezen a szinten (különösen a prémium szegmensben) már régen átléptek a versenytársak. Sajnos még az X1 Carbon szénszálas borítása is olcsónak érződik tapintásra, az elvárható prémium érzet eléggé hiányzik, a klasszikus ThinkPad-tank élményt más gépek (például a Dell XPS) egyszerűen jobban hozzák. Ebben szerepe van a néhol gagyit súroló összeszerelési minőségnek is, az illesztéseknél jókora hézagok vannak, a portok nem ülnek a helyükön a borításban, a fedelet lecsukva pedig nem teljes az illeszkedés.
Az X1 Carbon és a T480s között a méretekben és tömegekben érhető még tetten különbség. Az X1 Carbon bennfoglaló téglatestének térfogata 1120 köbcenti, vastagsága 1,6 centiméter, míg a T480s picit szélesebb, picit vastagabb és picit mélyebb, 1385 köbcentivel és 1,85 centis vastagsággal. A szénszálas építés leginkább a tömegben érezteti hatását, az X1 Carbon 1,13 kilogramm, míg a T480s 1,3 kilogrammos tömeggel rendelkezik. A Carbon tényleg nagyon könnyű vékony és kicsi a 14 hüvelykes méretosztályban, ami meglepő, hogy a T480s mennyire közel kerül a csúcsgéphez minden tekintetben - mindennapi használatban bizony nem feltűnő a különbség.
Konklúzió
Az összevetésnek számunkra egy végeredménye lett: az X1 Carbon ugyan lenyűgöző műszaki termék, a gép könnyűsége, mérete és szilárdsága tényleg egyedülálló, a T480s túlságosan közel van minőségben és tudásban ahhoz, hogy az árkülönbséget jogosnak érezzük. A T480s tökéletes társa lesz bárkinek, aki valamiért ragaszkodik a legalább 14 hüvelykes kijelzőhöz, és megbízható, hosszú távon is használható társat keres.
A cikk kontextusát persze a leglényegesebb paraméter, a gépek árazása adná meg - azonban az januári hivatalos bejelentés, és az általunk is elvégzett tesztek ellenére a hazai piacon még nem jelentek meg a disztribútori kínálatokban a 8. generációs Intel chipekkel szerelt ThinkPadek. Így egyelőre piaci árat sem társíthatunk a két fenti laptophoz, az amerikai (nettó árak) mindenesetre ismertek, a T480s alapkiszerelésben 1170 dollárról indul, míg a szuperprémium X1 Carbon 1370 dollártól kezdődik.