Kiszervezi a Facebook a hírek ellenőrzését
Ezentúl egy újságírókból álló hálózat, a Poynter Intézethez tartozó International Fact-Checking Network (IFCN) dönt arról, hogy mi félrevezető hír és mi nem. A többit a rangsoroló algoritmusok oldják meg.
Kitalálta a Facebook hogyan gátolja meg a félrevezető- és álhírek terjedését a közösségi oldalon, külön nonprofit hálózatnak szervezi ki annak eldöntését, hogy egy hír hamisnak számít-e. Ezentúl a nemzetközi újságírókból álló Poynter Intézet egyik részlege, az International Fact-Checking Network (IFCN), magyarul Nemzetközi Tényszerűség-ellenőrző Hálózat fog dönteni a felhasználók által továbbított vitás hírek kérdésben.
Ez a szervezet nem a Facebook megbízásából jött létre, tagjai közül csak azok fognak ellenőrzést végezni, akik külön szerződtek arra, hogy részt vesznek a közösségi oldallal közös projektben. Az viszont egyelőre nem világos, hogy a hírfolyamban megjelenő tartalmat a szervezet magától szemlézheti, vagy pedig a közösségi óriás fogja előre kiválogatni, hogy mely híreket kell ellenőrizni. A kérdés abból a szempontból fontos, mivel előbbi esetben a nonprofit szervezet az eddigi munkáját végezheti egy nagy adatbázisban; máskülönben a projekt megbízójaként továbbra is a Facebook hatáskörében maradna a döntés joga, azaz a hírfolyamban megjelenő tartalmak befolyásolása.
Szerződő félként több különböző ország újságíró csoportja is a projekt része, az Egyesült Államok hét szervezetén kívül szerepel egyesület például Csehországból, Szerbiából, Lengyelországból, de egyelőre magyar tag nem található közöttük, amely kifejezetten a magyar nyelvű híreket ellenőrizhetné. A következő pár hétben az intézet nem fogad új partnereket amíg a folyamatok tisztázódnak, de utána bármely szervezet jelentkezhet, amely követni tudja a kitételeket.
A csoport a honlapon rögzített elveket követi a vizsgálatkor, vagyis a tervek szerint minden esetben elfogultság nélkül ugyanazt a folyamatot végzi a tények ellenőrzésekor, és közzéteszi a hozzá tartozó javítási szabályzatot. Továbbá átláthatóvá teszi a felhasznált információforrásokat és a módszertant, valamint az anyagi támogatások listáját.
Eddig a Facebook kudarcot vallott
Ez a megoldás kényelmes és praktikus is a Facebook számára, amely saját bevallása szerint nehezen tud igazságot tenni, hogy kinek milyen hír számít félrevezetőnek, ugyanis a konspirációs elméleteket gyártó vagy a Hírcsárdához hasonlóan a híreket kifigurázó portálok tartalmait a közösségi oldal nem feltétlenül szeretné szűrni. "A hamis hírek sok különböző dolgot jelentenek sok különböző embernek, de mi különösen a legrosszabbak legrosszabbjára fókuszálunk - a tiszta nemzetközi álhírekre" - nyilatkozta Adam Mosseri, a hírfolyamért felelős vezető a BuzzFeednek.
Az oldalon terjedő álhírek már régóta gondot okoznak Zuckerberg csapatának, de egészen az amerikai elnökválasztásig kevesebb hangsúlyt fektetettek a probléma megoldására. A felhasználók már lassan két éve bejelölhetik, ha egy hírt hamisnak találnak, ráadásul egy szűrőt is készítettek a fejlesztők az ilyen jellegű tartalmak terjedésének megakadályozására a Facebook Trends funkció körüli botrány kapcsán, de a vezetés akkor ennek a mellőzése mellett döntött - amellyel utólag nagy felháborodást keltett a felhasználókban. A választások során és egyébként is betöltött (dez)információs szerepe miatt azonban kénytelen a cég nagyobb lépéseket is tenni a megoldás érdekében.
Régi-új funkciók
Egyáltalán nem újdonság, viszont új megjelenést kap az a funkció, amellyel a felhasználók be tudják jelenteni az álhíreket a Facebooknak, azaz mostantól az IFCN tényellenőrző szakértőinek. A hálózat megkapja a bejelentetett linkeket, az élen azokkal, amelyet többen is bejelöltek, és elkezdi a felülvizsgálását. Amennyiben a tényellenőrzés során a bizottság egy hírt félrevezetőnek talált, akkor az megkapja a "Disputed" vagy magyarul "Vitatott" címkét, egy linkkel arra a magyarázatra, hogy mi miatt került a listára.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Ezeket a híreket továbbra is meg lehet osztani, de ebben az esetben figyelmeztető üzenet jelenik meg a felhasználónak, az viszont már kizárt ebben az esetben, hogy hirdetésként használja valaki az adott tartalmat, mivel sokan az anyagi okokból folyamodtak ehhez a módszerhez. A vitatottnak jelölt cikkeket az algoritmus eleve hátrébb fogja sorolni a hírfolyamban, de a fejlesztők tesztelik azt a módszert is, hogy az algoritmus lejjebb rangsorolja azokat a híreket, amelyet többen osztanak meg mint amennyien megnyitják - megfigyelésük szerint ez az egyik ismérve az álhíreknek. A rendszeresen félrevezető tartalmat közlő "híroldalak" feketelistáját már korábban is bevezette a Facebook-csapat, ahonnan eleve nem jelenhetnek meg tartalmak az oldalon.
Mindez még mindig csak a kezdet, és hogy a módszer mennyire működik, az majd az IFCN munkája közben fog kiderülni. Érdekes helyzet, hogy a Facebook Trend rovat állítólagosan elfogult szerkesztőinek kirúgása után a döntés joga az "elfogult algoritmusok" hatáskörébe került, most pedig ismét újságírók fogják megszabni a tartalom egy részét és rangsorát a közösségi oldalon.