Kivonul az Uber Kínából
A "diszruptív innovációt" zászlajára tűző Uber feladja a kínai piacot és legnagyobb versenytársának, a Didi Chuxingnak adja el helyi leányvállalatát. A magyarázat prózai: az amerikai cég nem bírta tovább az árversenyt, amely eddig 2 milliárd dollárjába került.
Eladja legnagyobb versenytársának a kínai leányvállalatát az Uber - a tranzakciót már a felvásárló Didi Chuxing meg is erősítette. Ezzel az Uber legnagyobb kihívójából azonnal egyik legfontosabb szövetségesévé válik a Didi, a két cég a jövőben szorosabban együttműködik majd a helyi piacon. A reggel még csak pletykált eladást a Didi közleménye és Travis Kalanick Facebook-bejegyzése tisztázza. Eszerint az UberChina, az Uber kínai leányvállalata beolvad a Didi Chuxing szervezetébe, és ezzel az UberChina tulajdonosai 20 százalékos részesedést szereznek az új entitásban, a Didi pedig egymilliárd dolláros befektetést végez az anyavállalat Uberben a Bloomberg információi szerint.
A TechCrunch szerint egyébként a kínai Uber-leány minden fontosabb mérőszámban a Didi mögött kullogott, a bevont tőkében, értékben és a piaci részesedésben is vesztésre állt. A legfrissebb információk szerint az Uber China mintegy 7 milliárd dolláros értékeléssel rendelkezett, szemben a Didi Chuxing 28 milliárd dolláros értékelésével. A két összeg összeadásával jön ki egyébként a 35 milliárd dolláros üzlet - ennyi lesz a kombinált entitás értéke (legalábbis naiv számítás szerint).
Verseny a végekig, majd felvásárlás
Az Uber és a Didi kínai versengése próbára tette mindkét oldal pénzügyi alapjait, az Uber saját bevallása szerint a kínai tevékenység mélyen veszteséges volt, a 2014-es indulás óta mintegy 2 milliárd dollárt veszített rajta, ahogy az utasoktól beszedett pénzt saját készpénzzel pótolta ki, hogy a taxisoknak is eleget tudjon fizetni. A cég azzal a céllal kínálta mélyre nyomott áron a szolgáltatást, hogy kiszorítsa a piacról a versenytársakat, a forgatókönyv szerint monopol pozíciót elérve a veszteség később megtérül.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az UberChina azonban a Didi Chuxing képében kemény és tőkeerős kihívót talált. Az UberChina egyébként nem az Uber kizárólagos tulajdonában áll, az Uber mellett a Baidu és számos más cég is beszállt korábban. Ugyanígy a Didi Chuxing is komoly befektetői kört tudott maga mögött, az Apple mellett a két fő tulajdonos az Alibaba és a Tencent, a kínai online világ két óriása. Az UberChina befektetői mára felmérték, hogy ezt a csatát valószínűleg csak olyan jelentős veszteségek árán lehet megnyerni, amely már a megtérülést veszélyezteti - ha egyáltalán az Uber kerülne ki győztesen belőle. Így jött a B terv, a piac feladása, és együttműködés a győztessel, persze a megfelelő áron.
Láttunk ilyen manőverre példát itthon is, a netes apróhirdetési piacért folyt hasonlóan költséges háború az Apród és a Jófogás között. A csata egy nagyobb globális háború egyik színtere volt, amely végül tűzszünettel és kiegyezéssel zárult, Magyarországot megkapta a Jófogás tulajdonosa, a Schibsted, Romániát és Portugáliát pedig vihette az Apród tulajdonosa, a Naspers. A globális kiegyezéssel és a piac felosztásával a cégek gyakorlatilag felosztották az országokat, és a helyi piacon jelentős erővel (adott esetben szinte monopóliummal) rendelkező entitások jöttek létre.