Európa lemarad mobilitásban is

Az Ericsson nyilvánosságra hozta és a stockholmi bemutatóval egy időben a magyarországi újságíróknak is bemutatta az Ericsson Mobility Report legújabb, 2013. novemberi változatát. Az alapvető statisztikákból az látszik, hogy a mobil-előfizetések száma globálisan 7 százalékkal nőtt egy év alatt, a mobil-szélessávú elérések száma viszont ennél sokkal izmosabb 40 százalékos bővülést mutat, amivel immár több mint 2 milliárd aktív mobilnet-kapcsolatot számlálhatunk világszerte.

Összesen 6,6 milliárd mobil-előfizetés van használatban jelenleg, igaz, ez csak 4,5 milliárd ember között oszlik meg. A különbség magyarázata egyik oldalon az, hogy sokaknak több előfizetése is van, például okostelefonon, tableten és akár 3G-modemen, a másik magyarázat pedig a machine2machine térhódítása. Van olyan régió, ahol a SIM-kártyák 20 százaléka már nem személyhez, hanem valamilyen géphez, logisztikai megoldáshoz, szerkezethez kötődik. Az M2M a további komoly fejlődés előtt áll, az operátorok egy része már komolyan foglalkozik a témával, egyes cégek viszont egyelőre ignorálják ezt a piacot, nem látnak benne üzleti potenciált.

Az évtized végére 5,6 milliárd okostelefon lesz aktív

Annál inkább az okostelefonban és az LTE-ben. Jelenleg az összes mobil-előfizetés 25-30 százaléka működik okostelefonokon, a mobilnet-piac bővülésének van tehát talaja, ahogy a nagyobb sebességeket kínáló LTE is potenciált jelent. Csak 2013 harmadik negyedévében a 150 millió új mobilnet-előfizetésből 25 millió LTE-képes volt, 80 millió pedig HSPA-t "tud". Az Ericsson jóslata szerint 2019 végéig az LTE-kapcsolatok száma eléri a 2,6 milliárdot, a HSPA a 4 milliárdot. Összességében a mostaninak négyszerese lesz a mobilnet-előfizetések száma, az összes mobil-előfizetés viszont csak másfélszeresére, 9,3 milliárdra nő, amiből 5,6 milliárdhoz tartozik majd okostelefon is.

A robbanás epicentruma azonban messze elkerüli majd a mi régiónkat, Közép- és Kelet-Európa komoly lemaradásban lesz az évtized végére. Az igazi LTE nagyhatalom az USA lesz, ahol az előfizetések 85 százaléka LTE-képes lesz, a maradék pedig egy kis résztől eltekintve HSPA. Nyugat-Európában viszont nagyjából fele-fele lesz az LTE és a HSPA részesedése, Kelet-Európa pedig Afrikával és Dél-Amerikával kerül egy szintre: 70 százalékon állhat a HSPA penetrációja, amit alulról az EDGE vagy annál lassabb kapcsolatok, felülről pedig az LTE támaszt meg 15-15 százalékkal.

Az amerikai és az európai piac összetétele egyébként is különbözik, hiszen míg nálunk a mobilinternet valamelyest alternatívájává vált a vezetékes kapcsolatoknak is és jelentős elterjedtsége van a 3G-modemeknek, amiket az otthonokban fő internet kapcsolatként használnak, addig az USA-ban a vezetékes szolgáltatások sokkal fejlettebbé váltak, a vezetékes hálózat sokkal szerteágazóbb, jobb minőségűbb és teljesebb, így ott a mobilszolgáltatók kizárólag az okostelefonokra koncentráltak az elmúlt években. Ugyan Európában a mobilnet robbanása már 2007-ben elindult, de azóta az USA meglódult, s ott az előfizetések 90 százaléka okostelefonokhoz kapcsolódik.

Nagy az eltérés az adatforgalom tekintetében is, egy előfizetőre átlagosan 600 megabájt mobilos adatforgalom jut havonta, de van olyan ország, ahol ugyanez 42 gigabájt. Az átlag az évtized végére 2,2 gigabájtra nő majd, ami előrevetíti az online streaming (zene, videó) szolgáltatások térnyerését is. Az Ericsson becslése szerint a mostani havi 1 exabájtos forgalom tízszeresére nő  2019-ig globálisan. A legnagyobb növekedést a kutatás a videós tartalmak terén várja, az összes adatforgalomnak ez jelenleg a 35 százaléka, 2019-ben már több mint 50 százalék lesz. A közösségi hálózatok és az internetböngészés aránya érdemben nem változik majd 10-10 százalékon marad, de ugye ez is tízszeres növekedést jelent összességében a szolgáltatók oldalán.

Dől a videó

Az eszközök diverzifikációja is növekszik és értelemszerűen egyes funkciók sokkal jobban illeszkednek majd bizonyos formákhoz. A közösségi hálózatok okostelefonon sokkal nagyobb forgalmat csinálnak majd, míg a videó inkább jellemző tableten, de a fájlmegosztás továbbra is marad a PC-s világban.

A használat korlátai között egyre gyakrabban megjelenik majd a sávszélesség kérdése. Alapvetés, de mégis abból kell kiindulni, hogy a felhasználók elvárják, hogy az általuk használt szolgáltatások minden időben és minden helyen működjenek. Ez a hangszolgáltatásokkal kapcsolatban már többnyire megvalósult, de az adatszolgáltatások esetében elég vegyes a kép. Egy videóstreaminghez már másodpercenként 1 megabites sávszélessség mindenképp szükséges, sokszor ez viszont még városi környezetben sincs meg.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Az Ericsson az “alkalmazáslefedettség” nevű térképeivel éppen erre hívja fel a figyelmet. Ha csak külső makro bázisállomások fednek le egy környéket, akkor a magas épületek takarása miatt alig marad hely, ahol valóban van szélessáv. Valamivel jobb a helyzet, ha sűrítik a kültéri cellákat és mikrocellákkal egészítik ki azokat, de érdemi változást irodaházas környezetben csak beltéri pikocellákkal tart elképzelhetőnek a kutatás. A probléma bizonyára mindenki számára ismert, még akár Magyarországon is, hogy a belvárosban, irodaházakban rengeteg vakfolt alakul ki.

A kutatás valós szolgáltatói adatokra épül, s ami aggasztó, hogy Oslo és Koppenhága kivételével a világ nagyvárosai közül sehol nem kapnak 90 százalékos valószínűséggel 1 mbit/s feletti sávszélességet a felhasználók. Sok városban, mint Moszkva, Sao Paolo vagy Delhi pedig a 100 kilobájt is sok másodpercenként, ha 90 százalékos biztosságot akarunk. Ezekkel a tényekkel az alkalmazásfejlesztőknek is számolnia kell, hiszen a felhasználói élményt komolyan befolyásolni képes az, ha az adatok nem töltődnek be, vagy rengeteget kell rájuk várni. A kutatás szerint a felhasználók 10 százaléka már 4 másodperc után feladja például egy videó betöltődésekor, de 10 másodperc alatt már a nézők felét el lehet veszíteni.

A teljes Ericsson Mobilitás Jelentés szokás szerint publikusan elérhető bárki számára a készítők erre dedikált oldalán itt. Újdonságként pedig a mostani verzióval együtt megjelenik egy elemzői eszköz is, amivel bárki saját maga állíthat be szűrési feltételeket és vizsgálhatja saját kíváncsisága szerint az adatsorokat.