Szigorúbb büntetések Európában kiberbűnözésért
Az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén elfogadta az Európai Unió kiberbűnözéssel kapcsolatos szankcióiról és intézkedéstervéről szóló korábbi direktívájának módosítását. Az új szabályozás több ponton szigorít, emellett első ízben foglalkozik a botnetek problémakörével.
Szigorúbb elbírálás, komolyabb büntetési tételek és gyorsabb reakcióidő - többek közt ezek az alappillérei az Európai Parlament által tegnap elfogadott, a kiberbűnözés visszaszorítását célzó direktívájának. Az új direktíva többek közt szigorúbban szankcionálja, ha a támadók a kritikus fizikai infrastruktúrákat, közműhálózatokat üzemeltető cégeket támadják, emellett a botnetek létrehozóira és üzemeltetőire is keményebb büntetési tételek várnak.
Az új szabályozás értelmében a számítógépes betörésért minimálisan két év szabadságvesztés szabható ki, míg az a kiberbűnöző, aki közművekre, közlekedési hálózatokra, vagy bármilyen kormányzati infrastruktúrára irányuló támadást hajt végre, legalább öt év börtönre számíthat. Az Európai Unió 28 tagállamában jelenleg eltérő mértékben szankcionálják ezeket az elkövetőket, az új direktíva életbe lépésétől azonban a nemzetközösségen belül egységessé válik a büntetési gyakorlat.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A most elfogadott direktíva egyik leglényegesebb pontja, hogy szigorúan, immár nevesítetten bünteti, ha valaki olyan eszközöket gyárt és értékesít, melyek nagyszabású támadások végrehajtására, illetve illetve adatgyűjtésre alkalmasak. Ez az új szabályozási elem konkrétan a kiberbűnözők kezében lévő egyik legnépszerűbb eszköz, a botnetek ellen irányul, melyeket újabban bérbe is adnak, vagy eladnak az irányítók. Biztonságtechnikai szakértők szerint ettől a szabályozástól ugyanakkor a botnet-alapú visszaélések jelentős visszaszorítására nem lehet számítani, hiszen ezeket a zombihálózatokat javarészt Ázsiában, netán Oroszországban vagy Ukrajnában működő bűnözői csoportok irányítják.
Az új direktíva a fentieken túl szorosabbá fűzi a tagállamok bíróságai és rendvédelmi szervei közti együttműködést is az esetek gyorsabb felderítése és a szükséges biztonsági óvintézkedések gyors meghozatal érdekében. Így a tagállamoknak egy másik EU-s ország felől érkező megkeresése legkésőbb nyolc órán belül reagálniuk kell, a támadásokról pedig részletes adatbázist kell vezetni, amit a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással.
Az Európai Unió döntéshozó szerve által megszavazott új direktívában szereplő tételek nemzeti jogrendszerbe történő átültetésére mostantól két évük van a tagállamoknak.