Feladja Amerika az internet irányítását?

Új tiltakozási hullám bontakozhat ki az interneten a hálózat nyitottságának, függetlenségének megőrzése érdekében. A tiltakozásból a Google is kiveszi a részét, saját Take Action oldalukon hívják fel a figyelmet az internetes szólásszabadságot veszélyeztető tényezőkre. A kommunikációs hadjárat apropóját a néhány nap múlva kezdődő az World Congress on International Telecommunications 2012 konferencia adja, amelyen a tagországok megvitatják és elfogadják az új, a nemzetközi távközlésre vonatkozó szabályrendszert (ITR, nemzetközi távközlési szabályzat). Az előző ilyen kongresszust 1988-ban tartotta az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület), azóta azonban alapjaiban alakult át a nemzetközi távközlés képe, így a kongresszus foglalkozni fog az internettel és a mobiltelefonos hálózatok különböző aspektusaival is.

Ki szabályozza az internetet?

Az internetes hálózat irányítása és szabályozása jelenleg néhány független testület kezében van, mint amilyen az ICANN és az IETF. Ezek a testületek az internet történelmi fejlődésének megfelelően amerikai túlsúllyal bírnak, amit például Oroszország és Kína hosszú ideje kifogásol és küzd ellene. Az amerikai irányítás helyett ezen államok az ENSZ illetékes ügynökségének, az ITU-nak a kezébe helyeznék az internettel kapcsolatos politikai döntések jogát, ami természetesen érdekellentétet eredményezett az Egyesült Államok és a beleszólást követelők között.

A Google és a jogvédők félelmei szerint az ITU a tagországoktól a kongresszuson megkapja az internet szabályozására vonatkozó mandátumot, ezáltal a testület lépne elő a hálózat irányításáért felelős legfőbb szervezetté. A Google szerint ezzel több probléma is van, ezek között első, hogy az ITU-ban a tagországokat az adott államok kormányai képviselik, egy ország-egy szavazat alapon. A keresőóriás attól fél, hogy amennyiben az ITU venné át az internet irányítását, a szólásszabadság korlátozásáért küzdő kormányok többségbe kerülnének és gyakorlatilag bármilyen szigorú szabályozást át tudnának vinni.

Mitől félnek?

A Google aggodalmai nem alaptalanok, a kiszivárgó javaslatok szerint egyes kormányzatok valóban a szólásszabadságot drámaian szűkítő, a szabad versenyt korlátozó, az egységes internet nemzeti "internetekre" való feldarabolását célzó szabályozásokat akarnak átvinni a testületen. Az egyik határozattervezet például megadóztatná a határokon keresztül nyújtott internetes szolgáltatásokat, mint a YouTube vagy a Facebook, egy ilyen szabály életbe lépése valószínűleg látványosan átrajzolná az internetes gazdaságot.

Az ITU nevében a szervezet főtitkára, Hamadon Touré igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Touré már korábban kijelentette, hogy az új ITR-t a szervezet csak egyhangú döntéssel fogja elfogadni, vagyis ezzel kizárható az, hogy az erősebb szabályozást követelő kormányok leszavazzák a szabad internet mellett kiállókat - Kína és Irán tehát nem erőltetheti rá akaratát ebben a formában például az európai országokra. Touré ugyanakkor aktívan képviseli a távközlési cégek gazdasági érdekeit, többször nyíltan melléjük állt a hálózatsemlegesség ügyében. A főtitkár szerint az új ITR-nek feladata lesz garantálni "a cégek befektetésének megtérülését", ami eufemisztikusan ebben a kontextusban azt jelenti, hogy joguk van szabályozni a hálózatukhoz való hozzáférést mind kifelé, mind befelé.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az ITU eddigi munkájához pedig eddig meglehetősen kevés kritikát lehet fűzni, a nemzetközi szabványok, illetve a telekommunikációs rendszerek kompatibilitásának kérdésében a testület jó munkát végzett. A Google is elismeri például, hogy a fejlődő országok telekommunikációs infrastruktúrájának fejlesztésében az ITU jó úton járt. Kérdéses azonban, hogy a műszaki kérdésekben jól teljesítő Egyesület hogyan dolgozna majd hatalmas politikai nyomás alatt, képes lenne-e megtartani független, semleges nézőpontját - erre ugyanis az ITU működési feltételei nem nyújtanak megfelelő garanciát.

A problémát fokozza, hogy az ITU tárgyalási folyamatai átláthatatlanok, a kormányok saját hatáskörben dolgoznak ki beterjesztéseket, amelyeket zárt ajtók mögött, titkos tárgyalásokon vitatnak meg, a média és az érdekeltek (civil szervezetek, telekommunikációs és internetes cégek) kizárásával, emiatt a hagyományos demokratikus elszámoltató és érdekérvényesítő mechanizmusok nem érvényesülnek.

Európai aggodalmak

A konferencián elfogadandó határozatok potenciális veszélyére az Európai Parlament is felhívja a figyelmet. A négy legnagyobb képviselőcsoport által aláírt közös állásfoglalás arra kéri az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy az ITR módosítása álljon összhangban az uniós vívmányokkal, és mozdítsa elő a véleménynyilvánítás, a szabad piac és a hálózatsemlegesség elveit. Az állásfoglalás kifejezetten elutasítja a kongresszus tárgyalásainak átláthatatlanságát és kétségbe vonja, hogy az ITU vagy bármely egyetlen, központosított nemzetközi szervezetnek egy személyben kell az internet irányítását és a forgalomáramlás hatósági szabályozását ellátnia.