QR-kódon keresztül lehet majd fizetni 7000 Starbucksban
A Square és a Starbucks közt létrejött megállapodás értelmében a Square alkalmazás azon túl, hogy a bankkártyás fizetést is engedi, lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy a kávézóban a Square Wallet egyenlegük terhére fogyasszanak, anélkül, hogy a fizetési tranzakcióba közvetlenül bankot vagy kártyatársaságot bevonnának.
A két cég még augusztusban jelentette be, hogy széleskörű együttműködésbe kezdenek, aminek része többek közt az is, hogy a Starbucks 25 millió dollárral befektetőként is beszállt a Square-be. A kulcs elem a Square Wallet elfogadása a kávézók pénztárainál, mint hivatalos fizetőeszköz. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a felhasználó valamely bankkártyáját a Square fiókjához köti, hasonlóan, ahogy a PayPal vagy a Google Wallet esetében, s ezután az okostelefonján lévő Square alkalmazás segítségével egyenlítheti ki a számláját egy “Pay Here” felirat mögé rejtett NFC-chip vagy egy QR-kód leolvasás segítségével. Az alkalmazás elérhető Androidra és iOS-re is, a program segítségével fizetésen túl menedzselhetőek mobilról a költések is.
A kártyatársaságok szempontjából az ilyen projektek nem szerencsések, hiszen a kereskedelmileg legfontosabb része kerül át egy új szereplőhöz a tranzakciónak. Nagy is a tülekedés azért, hogy ki legyen a felhasználó-kereskedő interakciónál a látható szereplő. A Square mellett a PayPal, a Google, a Visa, a mobilszolgáltatók és bizonyos szempontból a bankok is jó úton haladnak abba az irányba, hogy a mobilfizetés és a távoli fizetés területét átalakítsák.
Miért változtassak?
Ezek az innovációk azonban továbbra is csak sötétben tapogatózásnak tűnnek. A legtöbb esetben a biztonság kérdése merül fel, mint rizikó, de azzal is számolni kell, hogy sem a kereskedők, sem a vásárlók nem akarnak ok nélkül változtatni, fejleszteni, beruházni olyan rendszerekbe, ami nem ad hozzá semmit a vásárlás hatékonyságához. Magyarországon is jól látszik, hogy a több nagyvállalat közös gyermekeként létrejövő MasterCard Mobile hiába fekszik korrekt technikai alapokon, alig néhány ezer fogyasztót sikerült meggyőzni arról, hogy a mobilos “remote payment” egy használandó dolog.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Square és a Starbucks összeborulása sem változtat érdemben sokat, hiszen önmagában a vásárlás folyamata nem változott meg, csak az eddig megszokott chipes, mágnescsíkos kártya helyett egy okostelefont kell előtúrni a zsebünkből. Egyelőre az eladó által fizetett jutalékban sem versenyképesebbek az alternatív fizetési szolgáltatók, ráadásul a fogyasztók szemében a mobilos fizetés kényelmetlennek és nem biztonságosnak tűnik.
Magyarországon lakóhelytől, nemtől és kortól függően különböző mértékben, de a legtöbben még mindig a készpénzt tartják a legmegbízhatóbb megoldásnak, a szolgáltatói díjak kiegyenlítésére pedig 4000 milliárd forint körüli értékben még mindig sárga csekket használunk. A mobilfizetés helyzetét és perspektíváit a HWSW App!2012 konferencia is alaposan kivesézi. Ha tudni szeretnéd, hogy áll a készpénzmentesítés ügye, hogy mikor lesz hazánkban is elérhető mobiltárca, vagy ha szeretnéd tudni miért fontos fordulat az NFC a marketingkommunikációban és a kiskereskedelemben, akkor ott a helyed.
Az NFC szekcióban a Mobiltárca Szövetség mellett tanulhatunk az OTP, a Magyar Nemzeti Bank, a Telenor, Vodafone, az Állami Nyomda, Cellum, az IND Group, Netlock és az NFC.hu szakértőitől is. A részletes program itt található.