Kétmagos processzor az új Samsung okostévékben

A Samsung elfeledve a 3D képesség miatt tett marketingkommunikációs kitérőjét, tavaly óta már teljes erővel az okostévé fogalma felé tolta el fókuszát. Az idei felhozatalban ez még erősebben jelenik meg, leszámítva a legolcsóbb belépőszintű modellt, minden készülék megkapta a Smart TV funkciókat. A tavaly még prémiumnak számító böngésző és Skype alkalmazás, illetve a többi extra képesség a 2012-es készülékekben már alap.

Szenzorok

Az újdonságok közül a legérdekesebb a szenzoros fejlődés. A Samsung idei prémium tévéi mozgás- és hangfelismerésre is képesek. A mozgásérzékelő nagyon hasonló a Microsoft Kinect megoldásához, azaz a készülék tetején lévő kamera rögzíti a képernyő előtt tespedő néző mozdulatait, feldolgozza és utasításokká konvertálja. Ezzel távirányító nélkül lehet a menükben, böngészőben és alkalmazásokban navigálni, illetve lapozni, léptetni is tudunk listákat. A mai budapesti bemutatóból az derült ki, hogy a funkció egészen megbízhatóan működik, a Kinectből is ismert karlengetéssel aktiváljuk a szoftvert, ami után a kézfejünk mozgatásával irányíthatjuk a kurzort. Ha pedig gyorsan ökölbe szorítjuk a kezünket és visszaengedjük, az egy kattintásnak felel meg.

A hangfelismerés funkció hasonló műveletekre használható, akár a tévébe épített mikrofon (max 2-4 méter csendes környezetben) segítségével, akár a legdrágább 8000-es modellhez járó távirányító mikrofonjával adhatunk hangutasításokat. Egy kulcsszóval, (smart tv) aktiváljuk a hangutasítások menüjét, ekkor megjelenik alul egy sor a lehetőségekkel, újabb parancsokkal pedig csatornát válthatunk, hangerőt szabályozhatunk, vagy éppen a böngészőben egy keresést indíthatunk. Az élő tesztben ugyan nem volt minden problémamentes, de ennek ellenére ígéretesnek tűnik a rendszer. A rossz akusztikájú, hangfalas hangosítással is megzavart térben, ahol körülbelül 50 ember tartózkodott is vállalhatóan működtek a parancsok, igaz a szövegfelismerés hibázott. Elméletileg a készülék hangfelismerőjét nem kell kalibrálni, bárki adhat utasításokat, így viszont a felismerés pontossága hasonló, mint amilyen az okostelefonok esetében megszokhattunk.

Egy takarékos izzónyi fogyasztásából

A 2012-es felhozatal prémium modelljei az új képességeket extra teljesítménnyel is kiszolgálják. A drágább modellek mindegyikében már két magos 1 GHz-es processzorok dolgoznak, folyamatosabbá téve a felület működését. A Smart Hub felülete is gyorsabbá válik, a böngésző, illetve az alkalmazások is simábban működnek, illetve nem akasztja meg a rendszert az sem, ha a háttérben letöltés vagy telepítés folyik.

A Samsung menetelésében már tavaly is hangsúlyos szerepe volt a LED technológiának, idénre pedig teljes mértékben száműzte a dél-koreai cég a normál LCD paneleket. Az olcsóbb készülékek megkapták a tavalyi felső kategóriában LED TV néven ismert megoldását, a drágábbak pedig idén Slim LED néven futnak majd. Ez első ránézésre csupán annyit jelent, hogy a panel körüli káva átmérője 12-14 milliméterre csökkent, de ezen felül az új kijelzők fogyasztása is jelentősen javult. Egy kisebb képátlójú tévé átlagos fogyasztása akár 35 W-ra is lemehet.

Cloud, social, megosztás

A szoftver terén is jelentős ugrás következik, bár a felület alapvető struktúrája nem változott meg. A Smart Hub alap képességei között találunk a mozgásszenzorra épülő fitnesz programot, a családokat megcélzó otthoni közösségi funkciókkal kecsegtető “Family Story” alkalmazást, illetve készségfejlesztő játékokat gyermekeknek. Ennél talán sokkal fontosabb, hogy a Samsung végre nem a DLNA-ban (AllShare) látja a médiamegosztás legjobb megoldását, hanem integrált cloud-alapú szolgáltatások épülnek be az okostévébe. A Facebook, Twitter fiókok használata mellett bekerült a SugarSync nevű Dropbox-klón, amin keresztül könnyedén szinkronizálhatóak, elérhetőek a más eszközökön tárolt fotók, videók vagy egyéb fájlok.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

Nem utolsó sorban pedig érdemes megemlíteni azt az újdonságot, ami a tévés piacon eddig példa nélküli: a 2012-es modellek hardvere fejleszthetővé válik. A prémium modellek feldolgozó hardverei egy kártyás slotban kapnak helyet, amit a 2013-tól megjelenő upgrade csomagokkal lehet cserélni. Mivel a panel vagy épp a dizájn messze nem avul olyan tempóban, mint mondjuk a processzor, ezért kínos probléma, hogy ha valaki vásárol egy drága tévékészüléket egyik évben, akkor a következő 3-5 év ugrásaiból kimarad. A 2012-es prémium Samsung modelleknél viszont a következő négy évre garantált a hardverkövetés, minden évben megjelenik az új kiegészítő, így anélkül lehet fejleszteni az otthoni szórakoztató rendszert, hogy újra ki kellene adni több százezer forintot egy új készülékért.

1 millió forint különbség a legolcsóbb és a legdrágább között

A kiegészítők árait azonban egyelőre még homály fedi, mivel csak 2013-ban mutatkozik be az első ilyen, ezért értelemszerűen hivatalos árazása sincs. A csúcsmodell, ES8000 55-ös méretben egyébként 819 ezer forintért vihető majd haza, de ha valaki megelégszik a csak dizájnban és néhány kevésbé fontos funkcióban különböző 7000-es modellel és a 40-es mérettel, annak már csak 449 ezer forintjába kerül az új tévéje. A két legdrágább modell, az UE65ES8000, ami 65 hüvelykes képátlójú LED-es tévé (Magyarországon a 75 hüvelykes modell nem kerül bevezetésre), ez 1,1 millió forintot kóstál, a plazmák közül pedig 979 ezer forintos árával a 64 hüvelykes PS64E8000 viszi a prímet. Ehhez képest a legolcsóbb új modell a Smart Hub nélküli, de USB-ről videókat azért lejátszani képes, 26 hüvelykes EH4500, ami 119 ezer forintba kerül.