Idén újból erőre kap az OLED
Noha a 3D-t láthatóan továbbra sem akarják feladni, a tévépiac nagyágyúi idén olyan 2D-s kijelzőket ígérnek, melyek a hagyományos LCD- vagy LED-tévékhez képest sokkal telítettebb és kontrasztosabb képet nyújtanak. 2012-ben újra erőre kaphat a már majdnem elfeledett OLED.
A Las Vegas-i CES-en a tévépiac két meghatározó gyártója is bemutatta legújabb, szerves alapú fénykibocsátó diódákból felépülő tévékészülékeit, vagyis OLED-tévéit. A koreai Samsung és az LG egyaránt pengeéles képet, rendkívül vékony kijelzőt és tévéknél addig soha nem látott kontrasztot, valamint színeket ígér - egyelőre 55 hüvelykes képátlóval.
LG OLED-tévé: papírvékony panel, ragyogó képpel
Az LG már a CES előtt közölte, hogy a kiállításon demózza azt az idén megjelenő nagy felbontású kijelzőjét, mely az első, tömegtermelésben gyártott OLED televízió lehet a világon, ráadásul minden addiginál nagyobb, 55 hüvelykes képátlóval. Az LG szerves technológiára épülő kijelzője további legeket is megdönthet, így jó eséllyel ebben a méretkategóriában a világ egyik legvékonyabb tévéje lehet, mindössze 4 milliméteres kávavastagságával.
Bemutatkozik a Samsung Super OLED
A koreai gyártó legnagyobb riválisa, a tévé- és kijelzőpiac legnagyobb szereplőjének számító Samsung Electronics szintén elvitte a CES-re az első tömeggyártásba kerülő OLED, pontosabban Super OLED kijelzőjét, mely az LG készülékéhez szinte megszólalásig hasonló paraméterekkel rendelkezik, már ami a káva vastagságát és a képátlót illeti. A Samsung szerint természetesen a Super OLED technológia minden más gyártó megoldásánál élethűbb képet nyújt, mivel nem használ színszűrőt. A két készülék - melyekről egyelőre vajmi kevés konkrétumot tudni - még idén a boltokba kerülhet, fogyasztói árakat egyelőre egyik gyártó sem közölt.
A Samsung és az LG mellett a Sony is egy új, a LED-tévéket felülmúló minőségű képet prezentáló kijelzőprototípust vitt el a CES-re, jóllehet a Crystal LED névre keresztelt megoldás nem szerves alapú technológiára épül. Az új technológiával ugyanakkor - éppúgy, mint az OLED-nél - mindegyik pixel fényereje külön vezérelhető, ezzel hasonlóképpen javul a kontraszt és a színvisszaadás. Összességében a Crystal LED esetében a legjobb Sony modellekkel összehasonlítva 3,5-szer nagyobb kontrasztot, gazdagabb színeket és tízszer gyorsabb válaszidőt ígér a japán gyártó. A CES-en bemutatott prototípus egyébként szintén 55 hüvelykes, a piacra kerülés idejéről és a várható árról egyelőre nincs információ.
Sony Crystal LED kijelző: majdnem OLED
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Néhány évvel ezelőtt éppen a Sony volt az első, mely a kereskedelmi forgalomba bevezette az OLED kijelzőtechnológiát, a mindössze 11 hüvelykes képátlójú panellel ellátott XEL-1 azonban inkább volt tekinthető egyfajta technológiai demónak, vagy erődemonstrációnak, a több ezer dolláros fogyasztói ár eleve predesztinálta a termék sorsát. A tévépiac gyártói 2008-ban még komoly terveket szövögettek az OLED-kapcsán, végül azonban az olcsóbb LED-technológia, valamint az eleinte drága, és több sebből vérző 3D-vel próbáltak sikereket elérni a prémiumkategóriában.
Az OLED-ek fejlesztése közben nem állt meg, ám a gyártási nehézségek és a technológiai sajátosságok elsősorban kisebb kijelzők gazdaságos építését tették lehetővé. A kijelzőtechnológia egy változata, az aktív mátrixos OLED, vagyis az AMOLED ma számos prémium kategóriás okostelefonban megtalálható.