Indul a 3G a budapesti metróban
A hét közepén elindul a szélessávú mobilnet-szolgáltatás a budapesti metróhálózaton, ezzel egy hat éve tartó, mostanra már meglehetősen kínossá váló várakozási időszaknak lesz vége. A szolgáltatók közül elsőként a Vodafone lépett.
Szerdától élesben is elindul a budapesti metróvonalak teljes egészére kiterjedő mobil szélessávú szolgáltatás - tudta meg a HWSW fővárosi önkormányzati forrásoktól. A fejlesztés a mobilszolgáltatók hálózatmodernizációs folyamatába illeszkedik, ugyanakkor már sokkal előbb is lehetett volna gyors mobilnet-szolgáltatás a hálózatokon, ha a BKV alépítményeit üzemeltető vállalkozással sikerül megegyezniük az operátoroknak. A mobilszolgáltatók közül elsőként a Vodafone viszi le a 3G-t a föld alá, jövő év elején pedig csatlakozhat a Telenor infrastruktúra-partnerként.
Jelszivárogtatás
A metróvonalakon jelenleg használt mobiltelefonos infrastruktúra gyakorlatilag őskövületnek számít, a szolgáltatók közül a Westel és a Pannon (most már T-Mobile és Telenor) 1998-ban kezdte el telepíteni a föld alá a bázisállomásokat és antennákat, a munkálatok végül 2003-ban zárultak le. A Vodafone a két riválistól eltérő utat választott, a hagyományos antennákhoz hasonló felépítésű és karakterisztikájú rendszerekkel szemben az úgynevezett leaky feeder technológiát telepítette 2004-ben a metróba, ami lényegében nem más, mint egy az alagút teljes falán végighúzódó antenna-vezeték.
Ez utóbbi technológia a föld alatt egyenletesebb térerőt, vagyis jobb minőségű szolgáltatást eredményezhet, hiszen a hagyományos, antennás rendszerek által biztosított jel a két metróállomás közti alagút közepén jóval gyengébb lehet, olyannyira, hogy egyes, rövid szakaszokon a mobiltelefon akár le is kapcsolódhat a hálózatról. A leaky feeder technológia ezeket a problémákat mind kiküszöböli, de megfelelő sávszélességű felhordóhálózat nélkül ez a rendszer sem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy a metrókon mobilozók adatforgalmi igényeit kiszolgálja.
Márpedig minden korábbi kommunikáció ellenére ez egy létező igény, ráadásul a hálózatmodernizációs folyamat kellős közepén járó, a felszínen helyenként már több tíz megabites letöltési sávszélességet biztosító 3G-s hálózatokkal rendelkező szolgáltatóknak egyre nehezebb volt megindokolni, hogy miért pont Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési útvonalán nem használhatók a telefonok internetezésre. A gyorsítás alapvető indoka tehát, hogy a metróban a 2003-as és 2004-es fejlesztések óta gyakorlatilag semmi nem történt, miközben az ügyfeleknél lévő készülékek - ezzel együtt a felhasználói szokások - jelentős mértékben megváltoztak az elmúlt több mint hat évben.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Úgy tudjuk, hogy az eddigi fejlesztések elmaradásának oka elsősorban az árazásban keresendő: A BKV alépítményeit bérlő vállalat, az NSN Trafficom olyan összeget kért a nagyobb vezetékes kapacitásért, amit az operátorok nem voltak hajlandóak kifizetni. Forrásaink szerint ez az árazás változhatott most meg, a cég jelentősen csökkentette a bérleti díjakat, így a mobilszolgáltatóknak már megéri olyan háttérkapacitást bérelni az NSN Trafficomtól, mely alkalmas nagy sávszélességű mobilnet-szolgáltatások telepítésére a metróban.
Indulásra kész
A 3G-s szolgáltatással a metróban elsőként induló Vodafone lapunk birtokába jutott információk szerint már befejezte a modernizációs munkálatokat a teljes 2-es és 3-as vonalon, a gyorsabb hálózatot pedig már le is tesztelte, így minden készen áll a hét közepén várható rajtra. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik 3G-s technológiával fejleszt a Vodafone a föld alatt, de valószínűsíthető, hogy az állomások legalább 14,4 Mbps elméleti letöltési sávszélességet biztosító HSUPA rendszerben működnek majd, ugyanakkor a szolgáltató alighanem ugyanolyan könnyen skálázhatja a metróban található rendszereit, mint a földfelszínen lévőket, vagyis az sem elképzelhetetlen, hogy egy egyszerű szoftveres konfiguráció révén belátható időn belül akár az LTE szolgáltatás is elindulhat a föld alatt.
A másik két szolgáltató terveiről egyelőre keveset tudni, de valószínűtlen, hogy mindhárom cégnek saját infrastruktúrája lesz a metróban, ennél jóval gazdaságosabb megoldás, ha az operátorok átengednek egymásnak valamennyi kapacitást, külön megállapodás alapján. Úgy tudjuk, hogy a Vodafone már megegyezett a Telenorral a hálózati infrastruktúra-hozzáférés biztosításáról, a norvég tulajdonú szolgáltató azonban várhatóan csak a jövő év elején indítja el a szolgáltatást a Hipernet-kampány keretén belül a metróban. A Magyar Telekom (T-Mobile) tervei egyelőre nem ismertek.
A mostani lépés után nem kérdés, hogy a jelenleg még épülő 4-es metróvonal mobilszolgáltatás-ellátottsága is jóval fejlettebb lesz a mostaninál, jóllehet itt a mobilszolgáltatók eleve kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a 60-as, 70-es években épült 2-es és 3-as vonalak, valamint a még régebbi 1-es vonal építése során értelemszerűen nem merült fel a mobilkommunikációs hálózatok telepítési igénye. Így a már meglévő metróvonalak esetén nem voltak kialakítva a rádiótechnikai helyiségek, az eszközöket néhol előnytelen (falon, folyosón, poros-olajos részen, távol az antennáktól) helyen kellett elhelyezni.