LED-ek segítségével nyugdíjaznák a Wi-Fit
Li-Fi-nek becézik a Wi-Fi utódjának szánt technológiát, ami fénykibocsátó diódák segítségével teszi lehetővé az adattovábbítást. Az új megoldás előnye, hogy könnyebben telepíthető, és az elérhető sávszélesség is jóval nagyobb, de egyelőre gyerekcipőben jár.
Bár a Wi-Fit tömegek használják, és a technológia népszerűsége várhatóan a közeljövőben sem csökken, az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a kihasználtság és a továbbítandó adatok mennyiségének növekedési ütemét tekintve előbb-utóbb eléri a korlátait - nem véletlen, hogy Amerikában a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) már 2009-ben figyelmeztetett a rádióhullámon alapuló kommunikáció által biztosított sávszélesség szűkösségére.
A fényalapú kommunikációé a jövő?
A most használt routereket és adaptereket ugyan még kár lenne kukába dobni, a kutatók már kísérleteznek a Wi-Fi utódjának szánt megoldással. Az egyelőre Li-Finek becézett technológia a látható fény rendkívül gyors, vibráló villogásából nyer információkat, esetenként sokkal többet mint amire a Wi-Fi képes lenne. Az alapötlet egyszerű, az Edinburgh-i Egyetem tudósa, Harald Haas magyarázata szerint adott egy nagy fényerejű LED, amit a számítógép a kettes számrendszer alapján 1-esként értelmez, ha világít, és 0-ként, ha nem. A lámpát rendkívül gyorsan, akár eltérő ütemben is lehet kapcsolgatni, így nem csak az adattovábbítás megy hamar végbe, de megfelelő sebesség mellett a fény zavaró vibrálását sem érzékelné az emberi szem.
Amikor a kaszás már a pipeline-ban van Az elbocsátás lehetősége a munka kellemetlen velejárója, melynek vannak előzményei, és következményei is.
A technika természetesen bonyolítható, az Oxfordi Egyetem kutatói például több LED egyidejű, de egymástól független működtetésével a párhuzamos adattovábbítással kísérleteznek, míg mások vörös, zöld és kék LED-ek kombinálásával, a fény más-más frekvenciáján alakítanak ki különböző adatcsatornákat.
Akár 500 megabit másodpercenként
A Siemens kutatói a berlini Heinrich Hertz Intézet munkatársaival tavaly januárban állítottak fel adatátviteli rekordot a látható fényen alapuló kommunikációt (VLC) kihasználva: akkor egy rendkívüli fényerejű fehér LED-del másodpercenkénti 500 megabites adatátviteli sebességet értek el, igaz, mindezt egy üres szobában, öt méteres távolságból. Bár ez utóbbi riasztóan kicsinek tűnhet, a Siemens szerint nincs akadálya, hogy további lámpákkal messzebbre is eljuttassák a szükséges információkat, az viszont már annál inkább problémát jelenthet, hogy a LED-eket egyenesen, az érzékelővel szemben kell elhelyezni.
Bár vannak kételkedők, a Warwicki Egyetem tudósa, Mark Leeson például kétségbe vonja, hogy a sok ajnározás ellenére a Li-Fi csodaszer lenne, ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy vannak jó alkalmazási területei, így biztonságosan használhatnánk a technológiát repülőkön, víz alatt, de a kórházakban és az orvosi műszerekben is, ahol a Wi-Fi használata egyébként tiltott. A LED-ek világításra is alkalmasak, arról nem is beszélve, hogy elvileg tízszer olcsóbban megúsznánk a Li-Fi beüzemelését, mint a Wi-Fi-ét. Haas egyébként külön vállalatot alapított az első VLC adóállomás terjesztéséhez, ami előzetes tervei és reményei szerint jövőre kerülne boltokba, és 100 megabites adatátviteli sebességet biztosítana.