LED-ek segítségével nyugdíjaznák a Wi-Fit
Li-Fi-nek becézik a Wi-Fi utódjának szánt technológiát, ami fénykibocsátó diódák segítségével teszi lehetővé az adattovábbítást. Az új megoldás előnye, hogy könnyebben telepíthető, és az elérhető sávszélesség is jóval nagyobb, de egyelőre gyerekcipőben jár.
Bár a Wi-Fit tömegek használják, és a technológia népszerűsége várhatóan a közeljövőben sem csökken, az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a kihasználtság és a továbbítandó adatok mennyiségének növekedési ütemét tekintve előbb-utóbb eléri a korlátait - nem véletlen, hogy Amerikában a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) már 2009-ben figyelmeztetett a rádióhullámon alapuló kommunikáció által biztosított sávszélesség szűkösségére.
A fényalapú kommunikációé a jövő?
A most használt routereket és adaptereket ugyan még kár lenne kukába dobni, a kutatók már kísérleteznek a Wi-Fi utódjának szánt megoldással. Az egyelőre Li-Finek becézett technológia a látható fény rendkívül gyors, vibráló villogásából nyer információkat, esetenként sokkal többet mint amire a Wi-Fi képes lenne. Az alapötlet egyszerű, az Edinburgh-i Egyetem tudósa, Harald Haas magyarázata szerint adott egy nagy fényerejű LED, amit a számítógép a kettes számrendszer alapján 1-esként értelmez, ha világít, és 0-ként, ha nem. A lámpát rendkívül gyorsan, akár eltérő ütemben is lehet kapcsolgatni, így nem csak az adattovábbítás megy hamar végbe, de megfelelő sebesség mellett a fény zavaró vibrálását sem érzékelné az emberi szem.
Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam? Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.
A technika természetesen bonyolítható, az Oxfordi Egyetem kutatói például több LED egyidejű, de egymástól független működtetésével a párhuzamos adattovábbítással kísérleteznek, míg mások vörös, zöld és kék LED-ek kombinálásával, a fény más-más frekvenciáján alakítanak ki különböző adatcsatornákat.
Akár 500 megabit másodpercenként
A Siemens kutatói a berlini Heinrich Hertz Intézet munkatársaival tavaly januárban állítottak fel adatátviteli rekordot a látható fényen alapuló kommunikációt (VLC) kihasználva: akkor egy rendkívüli fényerejű fehér LED-del másodpercenkénti 500 megabites adatátviteli sebességet értek el, igaz, mindezt egy üres szobában, öt méteres távolságból. Bár ez utóbbi riasztóan kicsinek tűnhet, a Siemens szerint nincs akadálya, hogy további lámpákkal messzebbre is eljuttassák a szükséges információkat, az viszont már annál inkább problémát jelenthet, hogy a LED-eket egyenesen, az érzékelővel szemben kell elhelyezni.
Bár vannak kételkedők, a Warwicki Egyetem tudósa, Mark Leeson például kétségbe vonja, hogy a sok ajnározás ellenére a Li-Fi csodaszer lenne, ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy vannak jó alkalmazási területei, így biztonságosan használhatnánk a technológiát repülőkön, víz alatt, de a kórházakban és az orvosi műszerekben is, ahol a Wi-Fi használata egyébként tiltott. A LED-ek világításra is alkalmasak, arról nem is beszélve, hogy elvileg tízszer olcsóbban megúsznánk a Li-Fi beüzemelését, mint a Wi-Fi-ét. Haas egyébként külön vállalatot alapított az első VLC adóállomás terjesztéséhez, ami előzetes tervei és reményei szerint jövőre kerülne boltokba, és 100 megabites adatátviteli sebességet biztosítana.