Ragaszkodik a felhasználók valódi nevéhez a Google+

Egy hangos kisebbség haragját vonta magára a Google, amikor élesítette a felhasználói nevekre vonatkozó szűrőjét, ami feltételezhetően automatikusan letiltotta a szabályoknak meg nem felelő profilneveket. A szűrő alkalmazása ellen számos felhasználó felszólalt, véleményük szerint a nevek megadását követelő gyakorlat szembemegy az internet meghatározó szokásaival és súlyosan károsítja a felhasználókat. A másik oldalon a Google a rendszer fenntartható fejlődésére koncentrál, ehhez pedig - érvelése szerint - szükséges a felhasználók név szerint történő azonosítása.

Szigorú szabályok

A Google szabályai szerint a Google+ profilnévben nem szerepelhetnek hivatalos címek, így a Dr. és a Prof. előtagokat sem lehet használni a névmezőben. Az irányelvek szerint a családnévnek és keresztnévnek is egyetlen szónak kell lennie, a második keresztnevet az egyéb nevek mezőbe kell írni. A Google megtűri a már bevett beceneveket, így a William nevű felhasználók használhatják a Bill-t keresztnévként, de ebben gyakorlatilag ki is merül a szolgáltatás rugalmassága. A rendszer tiltja a a "szokatlan" karaktereket is, így nem szerepelhetnek számok, szimbólumok vagy szokatlan ékezetes karakterek a nevekben. A Google azt is expliciten megköveteli, hogy a felhasználók saját nevüket használják az oldalon, ne személyesítsenek meg másokat.

A Google elvei szerint a felhasználóknak egyéneknek kell lenniük, egyelőre a rendszer nem engedi csoportok vagy párok közös szereplését a közösségi szolgáltatásban, ahogy cégek és egyéb szervezetek sem rendelkezhetnek profillal (most még). Egyelőre az ilyen regisztrációkat törli a Google, hamarosan azonban érkeznek majd a hivatalos céges oldalak is - addig azonban türelmet és megértést kér a vállalat.

A letiltott profilok tulajdonosaitól a Google valamilyen személyes okmány szkennelt változatát kéri be, amelyet képként tölthetnek fel a pórul járt felhasználók. A megadott utasítások szerint az okmányon csak a névnek kell jól láthatónak lennie, minden egyéb személyes adatot ki lehet takarni - a feltöltött állományokat pedig átnézés után a Google törli. A vállalat ígérete szerint az igazoló okmány beküldését követően egy munkanap alatt megoldják a kérdést, amennyiben pedig a felhasználó továbbra is elégedetlen, személyes kapcsolatot vehet fel a Google egy alkalmazottjával - az ilyen szintű támogatás eddig nagyon ritka volt a keresőóriásnál.

Névtelenségért!

A letiltott felhasználók mellett az internetes aktivisták is felszólaltak, a szigorúan személyazonossághoz kötött profil ugyanis számtalan olyan felhasználót kizár a szolgáltatás használatából, akik valamilyen oknál fogva nem szívesen használják hivatalos nevüket.

A nevek relativizálódása nem új keletű trend, már az internet korai szakaszában divatossá vált az álnevek, becenevek használata, ami azóta is a netes kommunikáció meghatározó eleme maradt - a felhasználók saját online identitást választottak, amelyet kedvükre nevezhettek el és építhettek fel - függetlenül a való életben használt hivatalos nevüktől. Az első változást a közösségi szolgáltatások indulása jelentette, Magyarországon az iWiW lett az első olyan online oldal, ahol a felhasználók személynévvel vállalták identitásukat. A trend a Facebookkal folytatódik, és a Google döntése szerint a Google+ is ebbe a sorba kíván beállni.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A jogvédő csoportok szerint azonban a hivatalos név bizonyos felhasználók számára valódi teher, amelytől szeretnének az online fórumokon szabadulni - ide tartoznak a szexuális kisebbségek tagjai, akiknek nemi identitása nem felel meg a hivatalos nevük által sugallt nemüknek, de azok is, akik biztonsági okokból nem szeretnék megadni valódi nevüket - például mert zaklatják őket.

Dolgoznak rajta

A Google nem végzett tökéletes munkát - ismerte el Vic Gundotra, a Google termékfejlesztésért felelős alelnöke egy, Robert Scoble-nek írt magánlevelében. Scoble beszámolója szerint  Gundotra és csapata odafigyel a felhasználói visszajelzésekre és folyamatosan monitorozzák a szituációt, valamint mérlegelik a pro és kontra érveket. A Google pozitívan kíván hozzáállni a névvel kapcsolatos vitatható helyzetekhez, azonban fenntartják magának a jogot, hogy megszabja, milyen körülmények között lehet valaki vagy valami Google+-tag.

Gundotra véleménye szerint - Scoble tolmácsolásában - a problémát nem elsősorban a valódi és hivatalos nevekkel van, azokat az emberek már jórészt megszokták a Facebookról. Nagyobb gondot jelentenek a nevüket felesleges írásjelekkel vagy toldalékokkal cifrázók (ez a probléma ismerős lehet az iWiW-ről), ami a szolgáltatás színvonalát leronthatja. A "rendes" név megadása Gundotra szerint a Google+ "dress code"-ja: azt engedik be, aki megfelel - a "l33t sp34k" és hasonló névtrollkodás azonban kinn marad. A termékmenedzser szerint a Google első körben nem kommunikálta megfelelően az elvárásokat és azt, hogy mekkora mozgásterük van a felhasználóknak a név megválasztásánál. A jövőben ezeket a szabályokat tisztán és világosan kommunikálják majd, elkerülendő így a félreértéseket.

Üzleti érdek

A Google-nek, a Facebookhoz hasonlóan égető szüksége van a kereshető és helyesen formázott nevekre - így tudnak ugyanis a felhasználók kapcsolatot létesíteni egymással. A listázás minősége azonban az absztraktabb felhasználónevekkel egyre gyengébb lesz, a felhasználókat pedig egyre nehezebb név szerint keresni. A Google elemi üzleti érdeke ilyen értelemben, hogy a kereshető listát minél tágabbra bővítse - ennek érdekében például elképzelhető, hogy az elfogadott beceneveket összekötik az eredeti keresztnevekkel - így a Williamre a Bill felhasználókat is listázhatja a szolgáltatás.

A személynevek használata azonban különösen nagy terhet ró a szolgáltatóra, a felhasználók (érthető módon) érzékenyek arra, hogy mi történik a személyes adatok közé tartozó névvel. A Facebook korábban többször lazította az adatvédelmi szabályzatát, mindannyiszor a felhasználók tiltakozásába ütközve - a Google+ legfőbb ígérete, hogy a legfontosabb riválisnál kompetensebben fogja kezelni a rábízott adatokat.

Irányelvet sért?

A felhasználók egy csoportja felvetette azt is, hogy a augusztus elsejétől kötelező módon nyilvánosságra hozott név ütközik az Európai Unió 2003-as Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvébe (12. cikk), amely a kommunikációs ("hírközlési") szolgáltatókat kötelezi arra, hogy kérésre a felhasználókat kivegyék a telefonkönyvekből. Kérdéses, hogy jogi értelemben mennyire minősülnek a közösségi oldalak kommunikációs szolgáltatásoknak, illetve a kereshetőség és listázás mennyiben minősül "telefonkönyvnek" - ugyanis sem a Facebook, sem a Google nem ad lehetőséget a felhasználóval való közvetlen kapcsolatfelvételre, szemben a telefonkönyvvel.