Optimista a Telenor, de mire fel?
Bízik a magyar gazdaság növekedésében és a "stabil jogi környezetben" a Telenor Magyarország, mely a második negyedévben újra romló pénzügyi eredményeket jelentett. A cég az adatszolgáltatások felfutásában látja a kiutat a nehéz helyzetből.
Tovább csökkent a Telenor Magyarország második negyedéves árbevétele, mely 1,7 milliárd forinttal maradt el a tavalyi év hasonló időszakához képest. A mobilszolgáltató a recesszió hatásaira és az azzal járó fogyasztói vásárlóerő csökkenésére, valamint a távközlési cégekre tavaly kivetett - és idén is fizetendő - távközlési különadóra fogja a negatív eredményeket. A vállalatnál ettől függetlenül optimisták - a Telenor a nem hangalapú szolgáltatásokban látja a jövőt.
Romló nyereségesség
Az árbevétel mellett tovább csökkent a Telenor EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény) is, mely 3,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb mint az egy évvel ezelőtti mutató. Bár a cég szerint ebben a részletekben levonásra kerülő, a második negyedévben 2,4 milliárd forintos kiadást jelentő távközlési különadó is közrejátszik, könnyen kiszámolható, hogy az új adónem nélkül is 0,7 milliárddal maradt el a tavalyitól az eredmény. Az előző negyedéves profiton ugyanakkor nagyjából 200 millió forintot tudott "hozni" a Telenor, de a nyereségességi ráta továbbra is mélyponton van a cégnél.
A Telenor pénzügyi teljesítménye
A vállalat azt állítja, az elmúlt években igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy mérsékelje a negatív piaci környezet hatásait, ennek érdekében ésszerűsítette működési kiadásait, hálózatmodernizációs programba fogott, valamint igyekezett minél több mobilinternet-előfizetőt szerezni. A szolgáltatónál nőtt a kínálatban szereplő okostelefonok száma is, valamint a készülékekhez kapcsolódó új díjcsomagokat is bevezetett. Ezeknek is köszönhető, hogy az egy előfizetésre jutó, forintban számított átlagos havi árbevétel ("blended ARPU" index) 7,6 százalékkal nőtt 2011 első negyedévéhez képest, ugyanakkor éves szinten tovább csökkent.
Modernizáció
A tőkeberuházás mértéke a második negyedévben hálózatmodernizáció ellenére 900 millió forinttal elmaradt a tavalyi időszaktól, a szolgáltató szerint ennek oka a "tevékenységek eltérő ütemezése". A Telenor közölte, a beruházási pénzek nagy részét a mobilhálózat fejlesztésére fordította, ezzel együtt is a beruházási költség arányait tekintve messze elmarad attól az összegtől, amit a Telenor tavaly a hálózatmodernizációs partnerrel, a ZTE-vel kötött megállapodás kapcsán említett. Mindez továbbra is arra enged következtetni, hogy a 200 millió eurós katalógusértéknél jóval kedvezőbb áron kapta a Telenor a berendezéseket.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Noha kulcsszegmensként tekint rá, a Telenor a nem hangalapú szolgáltatások piacán sem tudott kiemelkedően nőni a második negyedévben. Bár a júniusi adatok még nem ismertek, a szolgáltató március végétől május végéig mindössze 13 ezer aktív mobilnetes ügyfelet tudott gyűjteni, míg a piacot vezető T-Mobile-hoz ugyanennyi idő alatt 40 ezer, a Vodafone-hoz pedig 24 ezer ügyfél csatlakozott. Májusban ráadásul a teljes ügyfélbázis méretét tekintve is megelőzte a szolgáltatót a Vodafone, vagyis a Telenor minden tekintetben az utolsó helyre esett vissza a mobilnet-piacon.
A vállalatnál ezzel párhuzamosan csökkent a hangalapú előfizetések száma is, ennek oka a lassú elmozdulás a kártyás és a számlás előfizetések arányában - magyarázza a szolgáltató. Az előfizetések száma összességében 3,536 millió volt a negyedév végén.