Mobilinfrastruktúra-szolgáltató lehet az AH?
Érdeklődik az Antenna Hungária a küszöbön álló frekvenciaértékesítési folyamat iránt, a cég azonban nem kíván negyedik mobilszolgáltatóvá válni, inkább több partner - köztük a jelenlegi szolgáltatók - számára adná bérbe az infrastruktúráját.
Jean-Francois Fenech vezérigazgató az Antenna Hungária mai, digitális átállásról szóló sajtótájékoztatója előtt a HWSW kérdésére elmondta, cége érdekelt lehet abban, hogy megszerezzen valamennyit a vélhetően a harmadik negyedévben aukcióra bocsátott frekvenciablokkokból, így az eddig többnyire műsortovábbításban utazó cég profilja új irányba bővülhet. A francia tulajdonban álló vállalat az országban működő távközlési cégek közül minden szempontból a legalkalmasabbnak bizonyulhat arra, hogy mobilos infrastruktúra-szolgáltatóvá váljon, hiszen a műszaki tudás mellett a tőke is rendelkezésre állhat a számára.
Aggregátor-szerep
A vezérigazgató lapunknak hangsúlyozta, ha az Antenna Hungária részt is vesz a hónapokon belül esedékes frekvenciaárveréseken, a szolgáltató nem kíván a már piacon lévő operátorokhoz hasonló üzleti modellel előállni, így elsősorban nem szándékozik közvetlenül kapcsolatba lépni a végfelhasználókkal. Fenech kijelentette, cégénél abban a modellben hisznek, hogy egy új, nagy infrastruktúra szolgáltató és több kisebb-nagyobb piaci szereplő, azaz egyfajta virtuális mobilszolgáltató megjelenése lenne a legalkalmasabb arra, hogy élénkítse a versenyt hazánkban, és így bővülhetne csak országos lefedettségűvé a hálózat.
Az Antenna Hungária elképzelései a piacbővítési lehetőségről kísérteties egybeesést mutatnak azzal a függetlennek mondott szakértő cég által nemrég összeállított tanulmánnyal, mely azt fejtegeti, hogy az új mobilpiaci szereplőnek állami közreműködéssel kell felállnia, és több virtuális mobilszolgáltató felé bérbe adnia az infrastruktúráját. A Capitol Consulting Group szerint az állam saját tulajdonú (pontosabban állami cégek kezelésében álló) vezetékes háttérhálózatát bocsáthatná egy új piaci belépő rendelkezésére, mely így lényegesen kisebb beruházási költség mellett indíthatná el a szolgáltatást.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az Antenna Hungária a hazai távközlési piac egyik legnagyobb szereplőjeként több állami megrendelést kapott korábban, így a tendert követően a cég üzemelteti a földfelszíni sugárzású analóg és digitális tévéadó-hálózatot. Ezzel együtt elképzelhető akár az is, hogy az Antenna Hungária bizonyos feltételek mellett hozzáférést kaphat az állami infrastruktúra egy részéhez.
A központosított mobilinfrastruktúra szolgáltatói modell nem ismeretlen fogalom a telekommunikációs iparágban, jóllehet megvalósítására eddig nemigen akadt példa. Egyes szakértők szerint az eddig alkalmazott modell - mely szerint minden mobilszolgáltató saját infrastruktúrát épít - hosszú távon nem fenntartható és gátolja a valódi fejlődést, valamint az árak mérséklődésének és a verseny fejlődésének is gátat szabhat.
Beleillik a képbe
Az Antenna Hungária mellett szólhat az is, hogy a rádiós átviteltechnikai iparban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező vállalatról van szó, mely bizonyos szinten saját infrastruktúrával is rendelkezik (adótornyok, saját optikai hálózat), illetve gerinchálózatát a meglévő állomásokra építve mikrohullámú technológiával viszonylag gyorsan bővíthetné. A francia tulajdonosi háttér részéről emellett láthatóan a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is megvan a beruházási hajlandóság (a cég eddig 25 milliárd forintot ölt a DVB-T hálózat fejlesztésébe). Mindezen túl az Antenna Hungária pályázati múltja sem elhanyagolható: a vállalat sikerrel vett részt a 2008-as frekvenciapályázatokon, a cég a 26 GHz-es frekvenciatartományban jutott hozzá spektrumhoz. A műsortovábbító szintén 2008-ban nyerte meg a digitális földfelszíni tévé- és rádióadás továbbítására kiírt tendereket.
Kérdéses ugyanakkor, hogy a kormányzat számára ez a modell mennyire tűnik jelen helyzetben megvalósíthatónak, hiszen a három magyarországi mobilszolgáltató és az állam közt számos koncessziós szerződés él még évekig, melyek megakadályoznák, vagy legalábbis nehézkessé tennék egy hasonló üzleti modell bevezetését. Nyilvánvaló emellett az is, hogy a nagy befolyású, itthon tekintélyes beruházást végző nemzetközi multik által támogatott hazai mobilszolgáltatók jelentős lobbierőt vetnek be annak érdekében, hogy a piaci status quo megmaradjon, vagyis az állam az összes rendelkezésre álló frekvenciát a jelenlegi piaci szereplőknek értékesítse, lehetőleg úgy, hogy azok egyenlő frekvenciakészletből gazdálkodhassanak.