Gyorsabb UNIX-szerverek az IBM-től és az Oracle-től

Gyorsabb belépő szintű SPARC Enterprise

Az Oracle nagyobb órajelű SPARC chipekkel frissítette belépő kategóriás UNIX-szerverét. A Fujitsu által fejlesztett SPARC64 VII+ processzor négymagos, magonként két szál futtatására képes, mostantól ennek 2,86 GHz-es verziójával is megkapható a legolcsóbb SPARC Enterprise gép. Az Oracle belépő szintű RISC/UNIX szervere egyetlen processzorral rendelkezik, amely mellé legfeljebb 64 gigabájt memóriát lehet beépíteni.

A szerver említésre méltó jellemzői közé tartozik a 4 darab gigabites Ethernet-port, a 4 alacsony profilú PCI Express bővítőhely, a 4 beépíthető SAS merevlemez, illetve a belső DVD-meghajtó. Az Oracle elsősorban olyan üzleti kritikus alkalmazások alá ajánlja a SPARC Enterprise M3000-et mint az adatbázisok, adattárházak, CRM vagy üzleti intelligencia, de a cég szerint a négymagos SPARC64 VII+ chipek által kezelt 8 párhuzamos szálnak, a nagy memóriakapacitásnak és a Solaris virtualizációs képességeinek köszönhetően konszolidációs platformként is megállja a helyét.

Az Oracle nyilvánosságra hozta a gép SPEC CPU2006 teszteredményeit is - érdekes, hogy a főleg üzleti alkalmazások futtatására ajánlott SPARC Enterprise M3000 teljesítményét a mérnöki-tudományos feladatokra releváns SPEC CPU2006 benchmarkkal próbálja demonstrálni az Oracle. A teszten elért értékek mindenesetre megmagyarázzák, hogy a bejelentést kísérő közleményben miért a korábbi generációs SPARC Enterprise M3000-hez hasonlította a szerver teljesítményét a vállalat, és nem például a kortárs, hasonló felépítésű, négymagos "Sandy Bridge" Xeon E3 sorozatra épülő szerverekhez.

A SPARC64 VII+ megjelenése az M3000-ben a teljesítménynövekedés mellett költségmegtakarítást is jelenthet azoknak, akik Oracle szoftvereket futtatnak rajta. A vállalat licencelési politikája miatt a korábbi generációs SPARC64 VII processzor maglicenc-faktora 0,75, a SPARC64 VII+ esetében viszont már csak 0,5. Ez azt jelenti, egy Oracle adatbázis vagy alkalmazás esetén a négymagos chipre 3 helyett elég 2 teljes licenc árát kifizetni, ezzel éves szinten több tízezer dollár takarítható meg, ami fontos szempont lehet az upgrade-nél.

IBM: erőteljes Power 7

Az IBM az egy éve bejelentett középkategóriás Power 750 szervert frissítette gyorsabb Power 7 chipekkel, valamint bemutatott két új, nagy kapacitású Power 7 alapú blade-et is. A Power 750 legfeljebb 4 processzort fogad, amelyek a mostani frissítés után akár 3,72 GHz-es nyolcmagos Power 7 modellek is lehetnek, de támogatott a 3,2 GHz-es nyolcmagos, illetve a 3,72 és 3,2 GHz-es hatmagos Power 7 is. Egy Power 750 szerverbe legfeljebb 512 gigabájt memóriát lehet építeni, 8 darab 2,5 hüvelykes merevlemezt vagy SSD-t, valamint három PCI Express és két PCI-X bővítőkártyát. Power 750-re épül a kvízjátékban győztes Watson, valamint "kistestvére", a csecsemők orvosi diagnosztikájában bevetett Artemis.

A gyorsabb processzorokkal frissített Power 750 mellett az IBM múlt héten bemutatta a BladeCenter PS703 és PS704 blade szervereket. A PS703 egyetlen blade-en két processzort tartalmaz, a PS704 pedig négyet - ez gyakorlatilag két PS703 egy belső interfésszel összekapcsolva. A vállalat szerint a fejlesztést egy teljesen új memóriavezérlő beépítése és a processzortokozás méretének csökkentése tette lehetővé. A két processzor mellett így még mindig jut hely 16 DIMM foglalatnak blade-enként, illetve egy 2,5" merevlemeznek vagy két 1,8" SSD-nek. A frissített Power 750 gépek és az új blade-ek májustól rendelhetők.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az IBM nem titkolt célja, hogy tovább növelje előnyét a RISC/UNIX szerverek szegmensében. Bevétel alapján a Nagy Kék a szegmens toronymagas vezetője, a tavalyi negyedik negyedévben az IBM-hez 1,33 milliárd dollár folyt be RISC/UNIX szerverek eladásából, ami a 2,97 milliárd dolláros piac közel fele. A második legnagyobb UNIX-szállító a HP volt 829 millió dolláros bevétellel, a harmadik pedig az Oracle, amelyhez 637 millió dollár folyt be. A teljes UNIX/RISC szegmens 0,9 százalékkal csökkent a Gartner adatai szerint.

Az eltérő metodológiával dolgozó IDC szerint a UNIX-piac 3,8 milliárd dollárt tett ki a negyedik negyedévben, amelynek 53 százalékát az IBM, 23 százalékát a HP, 17 százalékát pedig az Oracle szerezte meg. Az IBM egy év alatt 5 százalékponttal növelte a részesedését, ami egyfelől az ütőképes Power 7 gépek sikerének, másfelől pedig az Oracle-Sun házasság körüli bizonytalanságnak köszönhető. Az Oracle színre lépése elbizonytalanított sok Sun-felhasználót, akik tömegesen indultak meg más platformok felé - az elvándorlás nyertese egyértelműen az IBM, kisebb részben pedig a HP és annak Itanium-alapú Integrity szerverei.

Kínaiak állnak az Itanium mögé

A múlt héten tartott pekingi Intel Developer Forumon a világ legnagyobb chipgyártója nem sok újdonsággal szolgált a következő generációs Itaniummal, a Poulsonnal kapcsolatban. A chip specifikációit már többé-kevésbé ismerjük, a kereskedelmi rajt pedig 2012 első felében esedékes. A HWSW úgy tudja, a Poulson-alapú szervereket egy ideje már nem laborokban, hanem ügyfeleknél tesztelik, a rajt tehát valószínűleg nem műszaki, hanem piacpolitikai okok miatt lesz jövőre - az Intel nem szeretné ideje korán elavultatni a sok késés után tavaly megjelent, vagyis alig egy éves Tukwilát.

A 32 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiának köszönhetően az Itanium 9300-nál (Tukwila) kétszer több és kétszer szélesebb, tehát 8 darab 12 utasítás széles VLIW magot és összesen 50 megabájt gyorsítótárat tartalmaz a Poulson. Annak érdekében hogy a Poulson széles magjai ne éhezzenek az adatokra, 4 darab DDR3 memóriavezérlőt kap összesen 45 GBps sávszélességgel. Egy többutas rendszerben a processzorok egy körbuszon helyezkednek el, amelynek sávszélessége 128 GBps. Az új generáció feladat jellemzőitől függően azonos órajel mellett magonként szinte megduplázza az előd teljesítményét - ha ehhez hozzávesszük a magok számának megduplázását és a frekvencia várható növelését, az Intel által ígért négyszeres teljesítménynövekedés reálisnak látszik.

Az IDF-en az Itaniummal kapcsolatos legfontosabb hír a Huawei és a szintén kínai Inspur csatlakozása volt a platformhoz: mindkét vállalat beáll az Itanium támogatói közé. Az egyik legnagyobb távközlésiberendezés-gyártóként a Huawei úgy döntött, a jövőben maga fogja gyártani azokat az Itanium-alapú szervereket, amelyek a legfelső kategóriás távközlési megoldásainak alapját képezik. Az Inspur jelenleg is a legnagyobb kínai szervergyártó, éves forgalma meghaladja a 4 milliárd dollárt: az IDF-en elhangzottak szerint  cég egy 32 utas hibatűrő Itanium szervert fejleszt az Intellel és a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen üzleti kritikus feladatok kiszolgálására - a megcélzott vevőkört a nagy kínai pénzintézetek jelentik - az első ügyfél a China Construction Bank. Hogy milyen operációs rendszer fut majd ezeken a gépeken, egyelőre nem tudni.