Kína visszavág az európai telkóipari gyártóknak
Ahogy Kína támogatja a hazai gyártókat, úgy az Európai Unió is nyújt különböző fajta támogatásokat az itteni távközlési berendezéseket gyártó és fejlesztő cégeknek, így nem torzul a verseny - áll egy kiszivárgott tanulmányban, melyet a kínai kereskedelmi minisztérium jegyez.
Az ázsiai ország minisztériumától kiszivárgott tanulmány azt állítja, hogy az Európai Unióban honos távközlési eszközgyártók, így elsősorban az Ericsson, az Alcatel Lucent és a Nokia Siemens Networks több milliárd eurós támogatást, vagy kedvező kölcsönt kaptak különböző jogcímeken és formákban az EU-s tagállamoktól, vagy befektetési bankoktól. Kína szerint mindez súlyosan sérti a Világkereskedelmi Szövetség által hozott kereskedelmi-támogatási szabályrendszert.
A jelentés szerint a fentebb említett három gyártó 2007 és 2013 között nagyjából 9,1 milliárd eurónyi kutatás-fejlesztési támogatásban részesült, illetve részesül, miközben az elmúlt öt évben exporttámogatási hivatalok több mint 25 milliárd euró támogatást fizettek ki különböző távközlési projektekre, melyekben érintettek voltak az európai gyártók. A kínai kormány szerint mindemellett az Európai Befektetési Banktól is kapott kedvező feltételekkel kölcsönt (összesen 1,45 milliárd eurót) három meg nem nevezett gyártó, emellett az Ericsson és a Nokia Siemens Networksnek egyes tagállamok külön is juttattak tőkét.
Kína a fenti állításokkal nyilvánvalóan arra az EU-s vizsgálatra reagál, melyet tavaly egy belga modemgyártó, az Option kezdeményezésére indított az Európai Bizottság. A beadvány szerint jelentős versenytorzító hatással bír Európában, hogy az anyaország hátszelével a Huawei és a ZTE olyan árakon tudja adni termékeit - beleértve a terminálokat, valamint a köztes hálózati infrastruktúra elemeit -, melyekkel az európai gyártók képtelenek versenyezni. Mindezt egyebek mellett az állami kölcsönöknek, valamint a jelentős mértékű adókedvezményeknek köszönhetik a cégek.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Huawei 2009 szeptemberében például rendkívül kedvező feltételekkel kötött kölcsönszerződést a Kínai Fejlesztési Bankkal: a cég 30 milliárd dollárhoz jutott hozzá úgy, hogy éves forgalma akkor 22 milliárd dollár volt . A ZTE-nek ugyanebben az évben 15 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósítottak, 8,4 milliárd dolláros bevétel mellett. A beadvány szerint a hatalmas összegű kölcsönöket ráadásul komoly kedvezményekkel - így például hároméves türelmi idővel - vették igénybe a gyártók.
Az Option és a Huawei azóta megegyeztek arról, hogy a kínai cég jelentős összeget fizet "kölcsönös együttműködés" címén a belgáknak, az európai gyártó így visszavonta a kifogásait, a konkrét vizsgálat így vélhetően eredménytelenül zárul. Ettől függetlenül azt még az európai szakpolitika is elismeri, hogy a hasonló beadványok "komoly problémákra" világítanak rá a kínai exporttámogatás kapcsán. Egyelőre azonban nem világos, hogy hogyan lehetne elhárítani ezeket a problémákat, a kínai áruk importjára kivetett büntetővám miatt ugyanis az európai gyártók ázsiai exportja is veszélybe kerülhetne, nem beszélve az ügy diplomáciai következményeiről.