Katasztrofális állapotban a magyar PC-piac

Folytatódott a leszakadás

A második negyedévhez képest stagnált Magyarországon az eladott számítógépek száma, pedig a korábbi tapasztalatok alapján mindenki jelentős növekedésre számított. Az egy évvel ezelőtti, a válság által már sújtott időszakhoz képest is hatalmas olló nyílt, és mintegy negyedével kevesebb, nagyjából 120 ezer PC fogyott az elmúlt három hónap alatt. Az előző negyedévben még 15 százalékos növekedést regisztrált a piac éves összevetésben.

Mindezt a hordozható PC-k iránti kereslet rendkívüli gyengesége idézte elő. A harmadik negyedévben a tavalyinál közel harmadával kevesebb, valamivel több mint 90 ezer notebookot adtak el Magyarországon, derül ki az IDC előzetes adataiból, ami éles kontrasztban áll a második negyedév 17 százalékos bővülésével. Még élesebb a kontraszt a régió több országához képest, az előző negyedévekben kirajzolódott leszakadás tovább folytatódott. Összehasonlításképpen, Csehországban nagyjából harmadával nőtt a notebook piac, amelynek mérete így már nagyjából háromszorosa a hazainak, a teljes régióban pedig mintegy 60 százalékos növekedést mért a piackutató cég.

Az árfolyamhatás

A magyar PC-piaci tendenciákat a notebookok dominálják, ezek forgalmát pedig az egyéni fogyasztók, így a számok mögött kétségtelenül a háztartások felől érkező kereslet gyengélkedésének kell állnia. A második negyedévben még "senki nem gondolta, hogy ilyen rossz lesz" a harmadik, kommentálta a számokat Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. A magyarázat, nem túl meglepő módon, az elmúlt hónapok kedvezőtlen árfolyammozgásaiban keresendő.

A svájci frank alapú jelzáloghiteleken megnövekedett törlesztőrészlet kivéreztette a háztartásokat, az elkölthető jövedelem elfogyott, elkezdték felélni a tartalékaikat. "A ház fontosabb, mint egy új notebook" - summázta Fauszt. Hozzátette, tovább nehezíti a helyzetet, hogy a háztartások likviditáshoz is nehezebben jutnak, mint bármikor korábban, és 0 százalékos THM-mel rendelkező áruhitelt mára csak az igénylők töredéke kap, szemben a korábbi gyakorlattal, mikor szinte bárki hozzájuthatott ilyen konstrukcióhoz. Magyarországon teljesen eltűnt a korábban mesterségesen gerjesztett iskolakezdési bevásárlás is, derül ki az adatokból.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az euró-forint, valamint az euró-dollár árfolyamok bizonytalansága ráadásul a PC-gyártókat is összezavarta. Akik további romlásra számítva készleteket rendeltek be előre, jelenleg alig tudják értékesíteni, mivel az árfolyamok normalizálódtak, így másokkal szemben költséghátrányba kerültek, mondta el Fauszt, pedig most számít csak igazán, hogy ki tudja lejjebb vinni az árakat, így a gyártók közt is törés jött létre. Az idei gyenge eladások, valamint a kereslet váratlan megtorpanásának és rossz árfolyamokon berendelt szállítmányok hatására beragadt készletek nagyságára jellemző, hogy Fauszt szerint egy teljes negyedévig nem volna szükség további notebookot szállítani Magyarországra ahhoz, hogy legyenek a boltok polcairól mit levenni.

Adóztatott válság

Mindezt tetézte, hogy a kormányzat által a pénzügyi szektorra kivetett "bankadó" éppen akkor landolt, amikor a bankok részéről a működési mutatók stabilizálódását követően éppen megindultak volna a korábban elhalasztott IT-fejlesztések. A bankadóval ezeket a projekteket ismét törölték vagy parkolópályára tették, így a vállalati szegmensben sem jelent meg élénkülés. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a többi, válságadóval megterhelt szektor is hasonló reakciót mutat majd. Magyarországon a pénzügyi és távközlési szektor a legnagyobb informatikai költők, vagyis a válságadók közvetetten az IT-piacon is éreztetik majd hatásukat.

A kereskedelmi láncokat sújtó különadó különlegessége, hogy nem csak a keresletet vetheti vissza, hanem áremelkedésekhez is vezethet. Az itt árusított, tipikusan rendkívül olcsó, és vékony profitmarzzsal rendelkező számítógépek árába be fog épülni a különadó, véli Fauszt, aki egy áfaemelés hatásához hasonlította az adóteher megjelenését. Összességében a lefojtott kereslet, a jelentős készletszintek és a kereskedelmi láncok felőli nyomás együttes hatására Fauszt öldöklő árversenyt jósol, elsősorban a 100-150 ezer forintos szegmensben, ahol száz forintokon múlhat majd, ki mennyit ad el.

Az elemző ugyanakkor hozzátette, hogy az exportorientált cégek a fellendülés hatására a közeljövőben várhatóan megkezdik gépparkjaik modernizációját, ami leginkább a vállalati desktop szegmensben hozhat némi fellendülést. Az állami szféra oldaláról, néhány kisebb projekt kivételével, addig nem várható lényeges mozgás, amíg el nem készül az új közbeszerzési keretrendszer, ami Fauszt szerint talán tavaszra várható.