Mainframe és cloud, kéz a kézben jár
Az elmúlt évtized egyértelműen az x86 processzorokra alapuló szerverek térnyeréséről, ezzel párhuzamosan pedig a klasszikus RISC és CISC gépek visszaszorulásáról szólt. A mainframe és a UNIX világ koporsójába a felhősítés verhetné be az utolsó szöget, de nem fogja: a nagygépes hardverek is a felhőbe mennek, véli a többség.
A mainframe-ek a cloudokba mennek
A CA Technologies (korábbi nevén Computer Associates) mintegy 300 informatikai döntéshozót kérdezett meg számos európai országban arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a mainframe rendszerek jövőjéről. A válaszok, mondhatni, némileg meglepőek, ugyanis a megkérdezettek többsége szerint a mainframe része lesz a felhőknek, sőt, a többség úgy gondolja, akár még növekedhet is a mainframe rendszerek mérete a felhőkben.
Az x86 elmúlt évtizedekben átvette az uralmat a szerverpiacon is, ami az eladott gépek számát és összesített értékét illeti, miközben a mainframe és UNIX rendszerek piaca lassú hanyatlást mutatott. A szerverfarmok üzemeltetési költségeinek elszabadulásával kialakult az igény egy sokkal hatékonyabban működő IT-infrastruktúrára, amelyre a gyorsan fejlődő virtualizációs és menedzsment technikák, valamint a magas sűrűségű, energiahatékony formátumú szerverek adnak választ. A felhősítés célja lényegében a magas fokú optimalizáció, a pazarlás visszaszorítása.
A felhősítés alapjai pedig, a hatalmas megtakarítási lehetőségek miatt, az x86 gépek. Ebből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy egy hatalmas, egységesített gépezetként üzemelő számítási felhőben a hagyományos nagygépes rendszereknek nincs helyük, így azok tovább marginalizálódnak, és a felhőn kívül ragadnak a legmagasabb megbízhatósági és rendelkezésre állási szinteket, valamint a hatalmas osztott memóriás (SMP) működést megkövetelő alkalmazások utolsó bástyájaként.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A CA felmérése alapján ugyanakkor a vállalatok nem így gondolják. A válaszadók 79 százaléka szerint a mainframe a saját felhősítési stratégiájuk integrált részét fogja képezni, és 70 százalék szerint a jelenlegi mainframe környezetek megtartják méretüket, vagy akár növekedhetnek is a felhőben. Kihalásra váró, elévült dinoszauruszok? A tapasztalatok szerint szó sincs erről.
A cloud bölcsői
A magyarázat? A mainframe (és UNIX) rendszerek nem most kezdték el használni a virtualizációt vagy a társbérletes, tehát kvázi "gépen belüli felhős" szoftveres architektúrákat, így az ezeket üzemeltető szakemberek számára az egész gondolat ismerős, kipróbált, amelyet az x86 oldalán jelent meg. A több évtizedes tapasztalat mellett a válaszadók több mint fele a megbízhatóságot és érettséget jelölte meg a mainframe rendszerek melletti fő érvként, ami érthető, ugyanakkor a közvélekedés szempontjából meglepőnek is nevezhető módon közel felük költséghatékonynak és rugalmasnak is találta azokat.
Érdekesség, hogy az országonkénti bontásban jelentős különbségek rajzolódnak ki, ami arra utal, hogy nagy eltérések vannak a mainframe-ek megítélésében - igaz, a mintavétel közel sem reprezentatív. A mainframe számára hatalmas lehetőségeket rejt Oroszország, ahol a válaszadók 70 százaléka közölte, hogy a jövőben fokozni kívánja a mainframe rendszerek használatát, de erős a mainframe-ek pozíciója Lengyelországban, Németországban és a skandináv országokban is.
Eközben az Egyesült Királyságban és Csehországban inkább csökkenő használat várható a válaszok alapján - Magyarország nem került a szórásba. A különbségek magyarázatában azonban egy meghatározó közös elem: a szakemberek és szaktudás hiánya. Miközben még a csökkenő mainframe-használatról beszámoló szakemberek is kiemelik a mainframe rendszerek rendkívül magas megbízhatósági szintjét, a technológia kiforrottságát, és versenyképes költséghatékonyságát, addig a cégek kínlódnak azzal, hogy megfelelő szaktudással rendelkező informatikusokra tegyenek szert, vagy hogy tovább tudják képezni őket.
A kutatásról készült jelentés leölthető innen (PDF).
Az összeolvadás már megkezdődött
A mainframe és a cloud közeledését jól mutatja, hogy az IBM legújabb generációs mainframe rendszere. A zEnterprise 196 generáció képes ugyanis célfeladatokat ellátó BladeCenter kereteket fogadni, akár nyolcat, amelyek összsen 112, előre konfigurált blade szerver modullal rendelkezhetnek, legyen szó Power7/AIX vagy Xeon/Linux platformról.
Ezek a blade-ek az IBM elképzelései szerint üzleti intelligencia és köztesréteg feladatokat futtatnak, és a mainframe z/OS operációs rendszerből menedzselhetőek, mintha annak részei volnának. Ebből kifolyólag a zEnterprise BladeCenter Extension (zBX) szerverek menedzselhetősége a mainframe szintjére emelkedik. Mivel a zBX fizikailag is szorosan integrált a mainframe-hez, így rendkívül magas biztonsági és rendelkezésre állási szint garantálható, a komplexumon belüli gépek támadása logikailag gyakorlatilag lehetetlen. A mainframe gyakorlatilag önmaga hoz létre egy kisebb, rendkívül magas követelményeknek megfelelő felhőt.
Alapvetően más megközelítésben, de szintén a felhősödő infrastruktúra korába akarja átmenteni saját felsőkategóriás megoldásait a HP is. A vállalat az IBM-mel ellentétben nem a kritikus rendszerei köré építkezik, hanem azokat illeszti be az x86 gépek masszájába, kihasználva azok méretgazdaságosságát. A HP új Integrity generációja teljesen blade formátumú, skálázható formában, ahol a blade modulok számával lehet fokozni a rendszer méretét, kettő processzortól hamarosan akár 32 vagy 64 processzorig. A fizikai integráció mellett egységes menedzsment felület alól kezelhetőek a ProLiantek és Integrityk is.