Nem asszisztál többé az orosz elnyomáshoz a Microsoft
A Microsoft megváltoztatta egyes szoftvereinek licencelését annak érdekében, hogy a gyenge demokratikus kontrollal rendelkező országokban megakadályozza azt, hogy kalózkodás vádjával indítson támadást az állam civil szervezetek ellen.
A redmondi szoftveróirás a New York Times egy azon vasárnapi cikkére reagál, amely szerint Oroszországban a Microsoft-szoftverek illegális felhasználása után kutatva csapnak le civil szervezetekre, és sok esetben lefoglalják a számítógépeket és rajtuk lévő adatokat, és vád alá helyezik tulajdonosokat. A cikk szerint mindez csak álca, valójában célzott politikai támadásokról van szó a kormányt élesen kritizáló szervezetekkel vagy magánszemélyekkel szemben, beleértve az ellenzéki újságokat is.
A kalózkodás elleni harc nevében ráadásul mindehhez asszisztáltak a Microsoft helyi jogászai is, hiszen valóban illegális kópiák után kutakodtak, és a legtöbb esetben találtak is ilyeneket. A Times azonban egy olyan esetről is beszámol, amikor egy környezetvédő csoport védekezésképpen vásárolt licenceket, amiről értesítette is a helyi Microsoftot, az azonban nem segédkezett a rendőrségi razzia visszatartásában. Az orosz Microsoft azzal védekezett, hogy a törvények értelmében jártak el, együttműködve a hatóságokkal.
A Microsoft védekezésképpen közölte, hogy Oroszországban él egy kedvezményes programja, amelynek keretében olcsón vagy akár ingyen lehet Microsoft licencekhez jutnia újságoknak és érdekvédelmi csoportoknak egyaránt. Ezzel a programmal azonban nem él mindenki, mert sokan nem is értesülnek róla. Mivel automatikusan nem lép érvénybe ez a kedvezmény, ezért az orosz rendőrség kalózkodás ürügyével azokon is rajta üthet, és lefoglalhatja a számítógépeiket, ahol jogilag minden rendben található. A Times cikke szerint szabadságjogi aktivitást hónapokkal ezelőtt tájékoztatták a Microsoftot a helyzetről.
A Microsoft vezető jogásza, Brad Smith egy blogbejegyezésben közölte, hogy a vállalat komolyan vette a cikkben leírtakat, és azonnal konzultációt hívott össze, bevonva a moszkvai képviselőket. Ennek eredményeként azonnal lépésekre szánta el magát, aminek részeként egy nemzetközi ügyvédi irodát bérel fel az orosz helyzet kivizsgálására, amely korábban nem volt érintett a kérdésben, így biztosan nem érdekelt a valóság kozmetikázásában.
Ezen túlmutatóan, hogy kezelje az érintett szervezetek és személyek jogi helyzetét, a Microsoft egyoldalúan úgy módosítja érintett szoftvereinek felhasználói licencét, hogy az automatikusan érvényre lépjen külön elfogadás és szerződés nélkül is. Ez azt jelenti, hogy a civil szervezetek és újságok használhatják a Microsoft Windows, Office és még néhány további szoftverét, tekintet nélkül arra, hogy milyen forrásból szerezték be, vagy hogy mikor telepítették azt a számítógépre. A licenc a felhasználóhoz kötődik, nem a számítógéphez, és át nem ruházható. Oroszországban különféle becslések több százezerre teszik az ilyen szervezetek számát, vagyis ezzel a húzással a Microsoft több százmillió dollár értékű szoftverlicencet adományoz - igaz, ez nem jár se költséggel, se globális léptékben jelentős bevételkieséssel.
Hogy ez a változás a szoftverek jogi státuszában érvényre jusson, a Microsoft felállít Oroszországban egy jogi segélyprogramot a civil szervezetek számára, amely abban támogatja azokat, hogy a hatóságok felé milyen módon kell prezentálniuk licenceltségi helyzetüket. A szervezet kérésére a Microsoft hivatalos dokumentumot is kibocsát majd, amely igazolja, hogy az jogosult igénybe venni ezt a licencelési formát. Ezen túlmenően maga a Microsoft is tájékoztatni fogja az érintett hatóságokat az új licencelési feltételekről, valamint megerősíti saját orosz jogászainak is az oktatását, ezzel igyekezve pontot tenni az ügy végére.