Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Mio Spirit, a másképpen navigáló

Dojcsák Dániel, 2009. június 18. 09:27
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Hamarosan a boltokba kerül a Mio Spirit, az eddigi navigációs szoftverektől különbözni akaró újonc. A HWSW egyhetes nyúzásnak tette ki az egyik új modellt, városi kalandok mellett balatoni kitérőre és autópályázásra is elkísért minket. A tapasztalatok vegyesek, meg is lepett és csalódást is okozott az új fejlesztés. Némi csiszolás ráférne még, hisz hibái apróságok, de annál idegesítőbbek.

Új dimenziók

A Mio Spirit a gyártó kommunikációja szerint kifejezetten a felhasználók utazási igényeihez igazodva született meg, s a cég nem erőltet semmilyen technológiai mutatványt a vásárlókra pusztán azért, mert fejlesztői képesek rá. Ennek ellenére feltűnnek három dimenziós épületek, de csak látványosságok szintjén, s a navigációban is van három dimenziónak tűnő beállítás, vannak dolgok, melyek ma már kötelezőek.

A tesztre kapott Mio Moov S555-t kézbe véve egy elegáns, letisztult megjelenésű, szép készüléket lát a felhasználó. A tetején egy három állású kapcsoló, ki-bekapcsoláshoz, illetve (probléma esetére) a hard resethez. Az egyetlen hardvergomb, egy szenzoros érzékelő a bal felső sarokban, ami a főmenübe való visszatérésre szolgál, alul pedig az autóstartó illesztője, a mini-USB töltő csatlakozó, illetve egy miniSD kártyahely sorakozik. Az apró hibák sora már itt elindul, ugyanis a töltő csatlakozója balra van a tartótól, a kábel pedig jobbra fordul, tehát előbb a tartóba kell betenni a Moovot, utána lehet csak a töltőt csatlakoztatni. Aki használt már autós navigációt, az tudja, hogy ebben az esetben milyen bűvészkedés előre hajolva, a csatlakozót nem látva egy pici kábelt a helyére dugni.

Szerethető menü

A bekapcsolás után viszont megnyugtat a kellemes, színes menü, érthető ikonokkal és nagy gombokkal, amit akár menet közben is könnyedén el lehet találni. A soronként négy ikont rejtő menü első vonalában az "indulás", "keresés", "felfedezés" és "útikönyv" lehetőségek szerepelnek, ami lefedi a használat nagy részét, ezeken kívül csak a beállítások, a telefonkihangosító opciók és a saját helyek lehet érdekes, de ezekre ritkábban van szükség.


Az "indulás" menü lényegében megfelel annak, amit iGo "vezetés" menünek hív. Amennyiben aktív útvonalunk van, akkor a navigációhoz jutunk, de új útvonalat is innen lehet a legegyszerűbben indítani. A réteges megjelenítésnek köszönhetően a mindig alul lévő térkép folyamatosan ott pihen a háttérben, s amikor szükség van rá, akkor a menüt fölé lehet húzni. Itt az útvonal áttekintő térképe mellett az utazáshoz kapcsolódó információkat, illetve a részletes itinert lehet megtekinteni. Kicsit lejjebb tekerve feltűnnek az utazással kapcsolatos beállítások -- máshol nem, csak itt találhatóak meg az útvonaltervezéssel, hangnavigációval, sebességkorlátokkal, engedélyezett úttípusokkal és a térképnézettel kapcsolatos opciók.

Kulcsszavas kereséssel minden könnyebb

A keresés menü is rejteget meglepetést. Azon túl, hogy pontos címre és csomópontokra, illetve POI kategóriákban lehet keresni, van kulcsszavas kereső is. Itt nem érdekes, hogy címet, várost, éttermet, benzinkutat vagy látványosságot keresünk, a szoftver minden kategóriát elővesz. Ha például az "oktogon" szót írjuk be, akkor a patikától a Burger Kingen át a TGI Friday's-ig mindent kilistáz, de benne lesz a szórásban az Oktogon Üzletház is, ami már a Teréz körúton van. 30 találat alatt kategóriától függetlenül megjelenik a lista, afelett viszont választhatunk, hogy mi érdekel minket az adott kulcsszóval. Ha nem pontos címre megyünk, akkor az esetek nagy részében ez lesz a joker választás a kereséshez és ez többnyire jól is működik.


A bepötyögést segíti az automata szókitöltés, ami a T9 szótárakhoz hasonlóan a szókezdetekhez ajánlatokat ad, s amint megfelelő az adott tipp, akkor egy klikkel ki lehet választani. A szövegbevitel általában kényelmes, egyedül azoknak lehetnek gondjai vele, akiknek nagyon nagy a keze. Inkább a gombok nyomkodása furcsa néha, vannak esetek, amikor többszöri nyomásra sem regál az eszköz, annak ellenére, hogy látszólag az ujjbegy eltalálta a célpontot. Ez álló helyzetben még csak kellemetlen, vezetés közben viszont inkább veszélyes, hiszen egy másodperces odapillantásból, állításból akár 3-4 is lehet, ami 130 km/h-nál közel 150 méter. Inkább érdemes az anyósülésen utazót kiképezni navigátornak. Ha megengedhetünk összehasonlítást, akkor az iGo ebből a szempontból jobb, a Spirit annyira felhasználóbarát próbál lenni, hogy kissé veszít a praktikusságából.

Nem iPhone

Ugyanez érvényes a kezelőfelületre is. Alapesetben kis gombokkal, ikonokkal léptethetjük a menüket, azokkal lehet scrollozni, de egy Slide Touch nevű technológia iPhone-hangulatúvá teszi a kezelést, ugyanis ekkor eltűnnek a gombok és az ujjal húzgálhatóak az ablakok és a scrollozható listák is. Ez kényelmes lenne alapjában véve, viszont vezetés közben több koncentrációt igényel az ujj húzása, mint egy egyszerű érintés. Némi gyakorlattal könnyebbé válik, de elsőre nem mindig sikerül kirántani az információs ablakot a térkép felől.


Ha sikerült a menükkel megküzdeni, kiválasztani az útvonalat, s elégedettek vagyunk az áttekintő nézetben látott tervezettel, akkor kezdődhet a navigáció. A menüben jellemző vidám színek eltűnnek, s egy fehér-zöld, illetve éjjel fekete-zöld alapú dizájn kíséri az utazást. Elsőre érdekesnek tűnik, de az árnyalatok szegénysége, illetve a nem túl nagy kontraszt nem mindig kényelmes. Szépnek szép, egyszerűnek egyszerű, csak sokszor épp az nem látszik, hogy merre mennek az utak.

Zavaros a kép

A 3D nézetben az automata zoom nézet ugyan működik, de sokszor túl távolról látszik a kereszteződés, s nehéz kibogarászni, hogy pontosan merre is kellene mennünk. A saját helyzetet jelző ikonnéha pont azt a területet takarja ki a térképen, ahol vagyunk, ami a budai hegyekben, vagy egy kanyargós, szűk utcás városkában szintén igen kellemetlen lehet. A fehér utakra világoszölddel festett útvonalrajz mellett a navigáció jelzi a következő manővert, az azutánit viszont már nem, illetve csak egyetlen információt lehet kirakatni vele a vezetési képernyőre, ami így praktikusan a megérkezés várható ideje lett.


A sebességhatárokat nagyon szigorúan betartatja a Mio. A helyzetünket jelző zöld nyilacska pirosra vált, amint túlléptük a korlátot, illetve ha be van kapcsolva a hangos figyelmeztetés, akkor a készülék veszett módon pittyeg egészen addig, amíg vissza nem lassítunk a megfelelő tempóra. Van egy manuális kontroll beállítás is, ahol egy univerzális maximumot lehet megadni, ami felé sosem enged. A pittyegés viszont annyira idegesítő, hogy három perc tizenhat másodperc vezetés után muszáj volt kikapcsolni. Főleg azért, mert a térkép sebességkorlát-adatbázisa nem pontos, a zuglói Nagy Lajos király útján szerinte csak 30 km/h a maximum, holott a valóságban 50 km/h.

Zavaros a térkép

A térképben egyébként is vannak apró hibák. A Blaha Lujza téri kereszteződésnél úgy látszik, hogy először jobbra, majd balra kell fordulni a Rákóczi úton való egyenes haladáshoz, mivel a járdasziget miatt két útnak fogja fel a páros és páratlan oldalt. Más helyeken is úgy tűnt, hogy a navigáció nem a KRESZ szerinti utcarendszert veszi alapul, hanem gyakran inkább a geometriait. Voltak esetek vidéken, hogy kanyarodó főútnál szólt, hogy forduljak balra, volt, hogy a KRESZ szerint balra fordultam, mégis egyenesnek vette a haladást és csendben maradt. Az egyirányú utcákkal és a kötelező haladási iránnyal is sok gond volt, több esetben fordított volna be olyan utcába a térkép, ahová bemehettem volna, csak épp balra nem lehetett kanyarodni (sosem lehetett).


Útvonaltervezéskor is találkoztunk bosszantó hibákkal, bár ez különböző beállításokkal más navigációkra is jellemző. Leggyorsabb opció esetében például érthetetlen volt, hogy miért vágna le egy kanyart 30-as övezetben egy többsávos 80-as úttal szemben, illetve egy falun áthaladáskor miért térne le kis utcákba 8 kanyarral, ha elég lenne végigmenni a főúton. Ilyenkor érdemes felülbírálni, majd hallgatni, ahogy még 4-5 kereszteződésen keresztül megpróbál ragaszkodni az eredeti tervhez. Ez utóbbi annak eredménye, hogy az útvonalról letérés esetén a szoftver várakozás nélkül azonnal újratervez. Nincs manuális újratervezés opció, sőt, nem is szól újratervezéskor, egyszerűen csak változik a vonalvezetés. Ez ugyan szintén egyszerű, s a laikus felhasználók számára értelmezhetőbb, de nem minden esetben hasznos.

Kis kezit csókolom

A manőverekről viszont jó előre szól többször is, hasonlóan minden más ilyen szoftverhez, ezzel egyáltalán nem volt probléma. Talán annyi, hogy a hangnavigáció magázódik, ami kissé feszessé teszi a hangulatot, illetve a női hang mintha kicsit szigorú is lenne, s a domina parancsának nem lehet nem engedelmeskedni. A kereszteződéseknél viszont érdemes figyelni, mert az egyébként jól működő sávinformáció valószínűleg szintén térképgondok miatt gyakran hamisan ringat abba a tévhitbe, hogy jó sávban haladunk. A térkép szerint például a Kerepesi útról mind a négy sávból rákanyarodhatunk a Hungária körútra, pedig csak a két baloldaliból lehet, a másik kettő csak egyenesen haladhat.


Megérkezve a célállomásra a készülék boldogan közli, hogy "Elérte úticélját". Egy kiránduláskor ilyenkor kerülhet elő a "Felfedezés" menüpont, ami az éppen aktuális pont körül lévő érdekes helyeket mutatja meg. Éttermek, szórakozóhelyek, benzinkutak a ponttól lévő távolságuk szerint rendezve kerülnek fel a listába, s a kereséshez hasonlóan itt is szűkíthető kategóriákra a felhozatal. Néhány esetben  viszont valamiért itt nem találta meg a legközelebb eső benzinkutat sem, pedig 150 méterre haladtunk el mellette, de ugyanezen a helyen máskor minden gond nélkül működött.

Funkciók érkezés utánra

Ha már megvan a célpont, ki lehet szállni, s egy kávé mellett tovább nyomkodva a készülék kijelzőjét az Útikönyv menüpont következik. A Rich POI adatbázis valóban gazdag, s alapesetben is tartalmazza számos nagyváros, köztük Budapest adatbázisát is. Némelyik csak angolul érhető el ugyan, de fővárosunkban nem nagyon lehetett megfogni. Minden látványosságról, érdekes helyről rövid összefoglalót mutatott a gép magyar nyelven. További városokat viszont csak külön díj ellenében lehet majd letölteni, de feltehetőleg nem túl nagy összegért.

Az új Moov modellek leginkább autós felhasználásra ajánlottak, 4,7 hüvelykes kijelzőjük miatt még a szokásosnál is nagyobbak, zsebben bajosan férnének el, ráadásul a nagy megjelenítő sok áramot is kér, ezért elég hamar le lehet meríteni az akkumulátort. Egész napos városnézésnél érdemesebb csak alkalmanként elővenni, tájékozódni, memorizálni a pontokat és a Moovot visszatenni a táskába. Az autós töltője viszont erőteljes darab, kicsivel nagyobb is mint egy átlagos mini-USB töltő, cserébe nagyobb teljesítményű is. Egy BlackBerry Boldot például 2/3-ad annyi idő alatt feltöltött, mint annak a saját töltője.

Szeretem, akkor is, ha fáj

A Spirit összességében egy barátságos szoftver, egyszerű, sallangmentes megvalósítással. Amíg az iGO inkább a számítógépes gondolkodáshoz áll közelebb, addig a Spirit valóban az átlagemberhez szól. Keveset kell gondolkodni, semmi nem bonyolult, s a teljesen kezdő felhasználók miután begyakorolták a számukra releváns rutinokat, biztosan használják majd. Az apró hibák ugyan idegesítőek tudnak lenni, de egy részük térképhibából fakad, ami nem a Mio sara, hanem a TeleAtlasé, míg más dolgok egyszerű kezdeti bugok, amik remélhetőleg egy hamarosan megjelenő frissítéssel a feledés homályába veszhetnek.

Magyarországon ugyan még folyamatban van a Mio szerződéskötése a TMC szolgáltatóval, de a készülékek természetesen felkészülten várják az FM-sugárzást is, illetve az asztali szoftver, a Google Maps támogatás és a NavPix mind érdekes extrák. A termékek ára is versenyképes, így akiknek nem nőtt szívükhöz az iGO, a TomTom vagy a Garmin rendszere, vagy soha nem használtak még navigációt, azok bátran ugorhatnak a Spiritet futtató készülékek vásárlásába. Látszik, hogy a cég sokat tett azért, hogy a tavalyi NavMan miatti csalódást felülírja, s ez részben sikerült is. Részben viszont van még mit javítani, s továbbra is igaz, hogy a Mio hardverben erős inkább.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.