Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Szerezze vissza hatalmát az ügyfél, erről szól a nyílt forráskód

Bizó Dániel, 2009. május 25. 12:16
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Red Hat hazai képviseletét ellátó ULX hosszas háttérmunkával győzte meg az informatikai rendszereik részleteit intim módon kezelő vállalatokat, hogy nyíltan beszéljenek a nyílt forráskóddal szerzett tapasztalataikról. A Magyar Telekom, a CIB Bank és a takarékszövetkezetek IT-infrastruktúráját üzemeltető Takinfo mind más szempontokat hangsúlyoztak, egyben azonban mindenképpen egyetértettek: jobban járnak a nyílt forrású szoftverekkel, mint a gyártói tulajdonban lévőkkel.

A Magyar Telekomba asszimilálódott T-Mobile mobilszolgáltatásait jelenleg 110-120 Red Hat Enterprise Linux (RHEL) szerver támogatja, melyeket a hálózati felügyeletet megvalósító, magas rendelkezésre álló fürtökben és alkalmazások kiszolgálásában használnak, mégpedig a Red Hat Cluster Suite révén.

Gyors hibaelhárítás, patchelés

Az RHEL szerverek alkalmazásával a Telekom nagymértékben lecsökkentette az adatközpont komplexitását és a költségeket, mondta el az ULX által szervezett konferencián Verdó István, a vezetéknélküli hálózati technlógiai területért felelős osztályvezető. A szakember elárulta, Windows és UNIX platformokról migráltak az elmúlt évek során, és az RHEL-re alapozva robusztusabb rendszert sikerült felépíteniük. Verdó egy kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, a nyílt forráskódú szoftverekkel "visszaszereztük az irányítást, a hatalmat a rendszer felett", és a kód transzparenciája és akár módosítható volta révén sokkal rugalmasabb, gyorsabb válaszidejű támogatást kapnak.

Hasonló véleményen van Veres Gábor, a CIB Bank middleware-rendszereinek fejlesztési és üzemeltetési vezetője. A kódba történő betekintéssel és annak átláthatóságával sokkal gyorsabban képesek elhárítani a hibákat, az ULX-szel közösen akár a kód módosításával néhány napon belül felszámolhatóak komolyabb problémák is. Ezzel szemben a gyártóknál lévő, többnyire zárt kódú szoftverek esetében hosszú idő, mire megfelelően kompetens emberhez sikerül elverekedni magukat. "A gyártói szoftvereknél négy-öt szintű support van, ahol csak az utolsó szinteken látnak kódot. Napok, mire oda eljutnak [a hibabejelentések]" -- mondta el Veres.

A patch gyors biztosítása ezt követően sem garantált, hiába volna rá esetleg szükség, tette hozzá Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója. Az ULX által készített és auditált patchet megkapja az ügyfél, majd lejelentik a problémát és benyújták a Red Hatnek, mely kiteszteli azt számos hardver-szoftver kombinációban, végül belefoglalja a fődisztribúcióba. Ez természetszerűleg akár hónapokat is igénybe vehet, de egy gyártói szoftver esetében az ügyfél eddig hozzá sem jut a patchhez, és vagy szenved, vagy más oldalról kell kezelnie a problémát, míg a nyílt forráskódnál ilyen probléma nincs.

Megoldást adjon, olcsón, ez a lényeg

A CIB-nél mintegy 40 szerver RHEL-re migrálásáról döntöttek, melyeknek nagyjából fele JBoss Enterprise Application Platformot futtat majd a JBoss Operations Network felügyelete alatt. Veres szerint a nyilvánosság előtt meg nem nevezhető gyártói szoftverekhez képest is kedvezőbb tapasztalatokat szereztek, ugyanis semmiféle problémát nem tapasztaltak, míg az egy gyártótól származó operációs rendszer és alkalmazásszervernek akadtak gondjai. A CIB kritikus feladatokra is alkalmasnak találták az RHEL/JBoss kombót, így ez az alkalmazásszerver-farm már most olyan kritikus szolgáltatások működésében is szerepet kap, mint a pénztári tranzakciók, az internet bank vagy a call center.

"Azt tapasztaljuk, hogy az új rendszereink sokkal jobban szabhatók az adott feladatokra és fontos, hogy gyakorlatilag minden futó kódot magunk is tanulmányozni tudunk", ráadásul még a költségek is csökkennek, állította Veres. A CIB szakembere ugyanakkor visszafogottságra is intett. A nyílt forráskód "nem egy csodafegyver, nem érdemes divatból csinálni", véli, hanem a megfelelő megoldást kell megfelelő áron megvásárolni, vagyis "ki kell számolni", ahogyan Veres fogalmazott. "Open source, nem open source, végeredményben nem számít, ha megoldja a problémáinkat".

A támogatás a legfontosabb

Az ár és a megfelelő támogatás miatt döntött az RHEL mellett a Takinfo, mely a takarékszövetkezeti integráció számára kínál IT-hátteret, és több mint 70 RHEL-szervert üzemeltet. A Takinfo korábban Tru64-es Alphákat használt, melyek azonban rendkívül drágán nyújtottak egységnyi teljesítményt, így más opciók után néztek, mesélte Pechár György, a rendszergazdák és operátorok csoportvezetője. A vas x86 lett az ár-teljesítmény miatt, míg a RHEL mellett a támogatás miatt döntöttek.

"Egy Linux is pont annyira jó vagy rossz, mint a mögötte álló support. Attól még nem jó egy rendszer, hogy önmagában működik. Itt olyan SLA-k és ügyfélkövetelmények vannak, melyeknek nem tudunk megfelelni a gyártói háttér nélkül, mindenre nem lehet felkészülni. Egy Linux-disztribúciót a támogatásáról lehet megítélni" -- világított rá Pecher, amivel részben meg is magyarázta, Magyarországon miért nem tudott eddig szélesebb teret nyerni a Linux platform.

Sőt, egyes piackutatási adatok alapján az utóbbi években a Linux vissza is szorult a Windows Serverrel szemben, részesedése az installált bázisból tizedével csökkent,  amit a megfelelő támogatás szint nélküli közösségi disztribúciók térvesztése magyaráz, miközben csak lassan terjednek a fizetős, vállalati támogatással érkező disztribúciók, melyek zászlóshajója az RHEL. A migrációval kapcsolatban egyik vállalat sem számolt be különösebb problémákról, a tervezés, a tesztelés és az alkalmazásbeszállítók együttműködésének fontosságát hangsúlyozták

Az ügyfélnél van a labda

Nyugat-Európában már túljutott a nyílt forráskód azon a fokon, hogy magyarázni kelljen, ezért a hangsúly már a nyílt szabványok felé tolódott át, melyet lehetővé teszik az interoperabilitást és a kiegyenlített versenyt, mondta el a kerekasztalnál a vörös kalapban megjelenő Jan Wildeboer, a Red Hat evangelistája és uniós lobbistája. Szentiványi azonban úgy látja, Magyarországon még nem tartunk itt, és itt még mindig a nyílt forráskód van előtérben, és ezzel párhuzamosan kell foglalkozni a szabványokkal. A most megrendezett V. Vállalati Nyílt Forráskódú Konferencián még mindig volt olyan, akinek az újdonság erejével hatott a nyílt forráskód és az előfizetéses szoftverek konstrukciója -- mesélte.

Az ULX vezetője szerint azt kell megértenie az ügyfeleknek, hogy a nyílt forráskóddal vissza lehet szerezni a kontrollt a szoftver felett, és felértékelődik a saját szaktudás, melynek megszerzése egyébként nem költségesebb, mint a gyártói szoftverekhez kapcsolódó képzések esetében. "Támogatást is csak annak adunk, akinél végzett szakmérnök van a túloldalon" -- mondta Szentiványi, aki szerint az ügyfél számára a legfontosabb, hogy egyszerűen nem létezik vendor lock-in, a beszállító nem tudja magához láncolni az ügyfelet, és fejőstehénként használni. Ezzel szemben a nyílt forráskóddal dolgozó cégek, így a Red Hat modellje is arra épül, hogy "minden nap meg kell küzdeni az ügyfélért". Szentiványi hangsúlyozta, nem a forráskód technikai nyitottsága fontos, hanem hogy kinek a kezében van a kód licence.

Az egyes országok nyílt forráskódú adoptációja között legfőbb különbség egyszerűen a kultúra, válaszolt a HWSW kérdésére Wildeboer, aki lényegében szüntelenül járja a kontinenst, hogy terjessze a Red Hat igéjét, fennmaradó idejében pedig Brüsszelben lobbizik. Bár túlzott egyszerűsítésnek tűnik, Wildeboer úgy tapasztalta, jól le lehet mérni egy ország nyílt forrással szembeni hozzáállását az akadémikus professzorokon, akik főként a kelet-európai országokban hobbista hóbortnak tartják a Linuxot, miközben a kernelfejlesztők 85 százaléka cégek által fizetett profi.