Szerző: Dojcsák Dániel

2009. május 07. 08:31:00

Magyarország nem számít warez-fellegvárnak

Mint minden évben, idén is, az International Intellectual Property Alliance (IIPA) nyilvánosságra hozta a szerzői jog által védett szellemi termékek védelmének globális helyzetéről szóló jelentését . Magyarország ugyan továbbra is a megfigyelt országok között van, de kiemelkedő problémáról nem szól a jelentés, Svájcban sokkal komolyabb gondokat látnak a szakértők.

Felemás eredmények hazánkban

A 2009-es jelentés Magyarországra vonatkozó részének összefoglalója szerint a magyar fogyasztók, sőt még a jogalkotók sem támogatják teljességgel a szerzői jogokat. Ennek ellenére elmondható, hogy az elmúlt években a szerzői jogokat kezelő iparágak folytatták az együttműködést a magyar hatóságokkal, bíróságokkal, nyomozati szervekkel, emellett oktatást, képzést szerveztek a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, ügyészeknek és bíróknak.

A jelentés azt is állítja, hogy a rendőrség jó munkát végez az internetes kalózkodás felderítésében, de rosszul felszerelt és kevés erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy a probléma gyökerét tárja fel. Említve vannak a 2007-es nagy lefoglalások, melyek továbbra is nyomozati szakaszban vannak, illetve arról is szó esik, hogy a bíróságok továbbra sem kezelik komoly bűncselekményként a szerzői jogsértéseket, ezért a büntetések nem elrettentőek.

A szerzői jogi szektor reményei szerint az új internetes kalózkodás ellenes terv, melyet a magyar kormány létrehozott, 2009-ben képes lesz tovább csökkenteni az illegalitást, mind a fizikai hordozók, mind az internetes terjesztés tekintetében. Az új szerzői jogi törvényhez is nagy reményeket fűznek, s a jelentésben nyoma a bevezetéskori szkepticizmusnak, kritikának, ami a törvény elfogadását kísérte a közbeszéd és a média által.

HENT-elést akarnak a jogvédők

A jelentést készítő jogvédők valószínűleg nincsenek tisztában a magyar politikai gyakorlattal, ugyanis a 2008-ban életre hívott HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) projekttől várnak áttörést. Ezen túl prioritásra emelnék a szerzői jogi ügyeket a bíróságokon és rendőrségeket, és aktív együttműködést várnak az APEH-től is ezekben az ügyekben.

Meglepő, hogy komolyabb kritika nem az állami szerveket éri, hanem a közös jogkezelőket, mint a Filmjus. Ezekről a jelentés azt állítja, hogy gyengén teljesítenek, ezért ideje lenne felszámolni a monopóliumaikat és utat engedni a hatékonyabb jogkezelő szervezeteknek.

A szöveg szót ejt a magyar internetes társadalmon belül folyó trendekről is. A legjelentősebbnek a peer-to-peer kalózkodást tartja, hisz a becslések szerint 600 ezer P2P-felhasználó van hazánkban. A legtöbb felhasználót a \"DC++\" nevű szolgáltatás tudhatja magáénak, habár az elterjedtsége rohamosan csökken a BitTorrenttel szemben. A fizetős FTP-szerverek száma is csökkent, a megmaradtak viszont jóval nagyobb kapacitással és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. A jelentés kiemeli az emelt díjas SMS-fizetést is, melyet magyar és külföldi hosting-szolgáltatók egyaránt támogatnak.

Nem változik a besorolásunk

Magyarország a listában hosszú évek óta a megfigyeltek között tanyázik, ami nem feltétlenül számít rossz besorolásnak. Vannak kiemelten megfigyelt országok, sőt, azok, melyekben különleges beavatkozásokat sürgetnének a jogaikat védők. Ilyen például Svájc is, ahol a nehézséget az jelenti, hogy az azt körülvevő EU-val nem teljes a jogharmonizáció, viszont az ország földrajzi közelség és a fejlett infrastruktúra révén tökéletes ellátóbázisa a német és francia piacoknak.

A kiemelten megfigyeltek listájában Kanadát leszámítva többnyire fejlődő, kevésbé tehetős illetve nagy lakossággal bíró országok vannak, mint például Egyiptom, India, Indonézia, Mexikó, Kína, Oroszország. Magyarországgal együtt a megfigyelt, mondhatni tűrt országok listája ennél jóval bővebb, igaz az elmúlt években csökkent némileg. A régiónkból itt találjuk Bulgáriát, Romániát, Ukrajnát és Lengyelországot is. Emellett olyan EU-s tagállamok is megjelennek, mint Olaszország vagy Svédország, Görögország és Spanyolország. Ázsiát többek közt Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán és Vietnam képviseli, de szerepel a listán Izrael, Törökország, Kuwait és Szaud-Arábia is.

Különleges bánásmód

A legérdekesebb a különleges bánásmódra érdemesek listája, hiszen fele részben fejlett országokról van szó, ahol a jelentés szerint nehézkesen halad a fájlcsere és a kalózkodás visszaszorítása. Svájc, Hong Kong, Japán és Tajvan valószínűleg épp a magas internetpenetrációja révén kerülhetett fókuszba, míg Banglades, Jordánia vagy Nigéria inkább a hamis CD/DVD- piacairól ismert egyelőre.

A jelentés és a hozzá kapcsolódó mellékletek, ha megváltoztatni nem is tudnak semmit, de arra mindenképp használhatóak, hogy a szerzői jogokat védők álláspontját, véleményét részletesen, országokra bontva megjelenítsék. A mellékletek közt pedig szerepel a sokat vitatott \"kalózkodás által okozott kár\" kiszámításának módszertana is. Komoly következtetések levonására viszont nincs lehetőség, hiszen a teljesen egyoldalú, sokszor öncélú elemzések szinte minden egyes következtetése megkérdőjelezhető, akár a magyar részt nézve, akár bármelyik nemzetközi változatot.

Falra hányt borsó

Az országok felesleges pellengérre állítása nem segít, mutatja ezt az is, hogy az 1974 óta megjelenő, mára 77 országot vizsgáló jelentés még mindig létezik, s az archívumban megtalálható 2001-es helyzethez képest mindössze a technológia, illetve egyes helyeken a politikai helyzet változott, s nem a szerzői jogokhoz való attitűd. Az országonkénti jogkezelés intézménye viszont elavult, s a globális szolgáltatások elterjedésével egyre jobban szükség lenne a francia alapokra építkező több száz éves jogrend újragondolására.

a címlapról

tikk-takk

0

Hibrid okosórát fejleszt a Google?

2019. szeptember 18. 14:46

Újabb részletek derültek ki a Fossiltól vett technológiáról, érdekes hibrid készülékek lehetnek a csőben.