Nem adja meg magát az Intel Dél-Koreában
Sokan vadásznak rá, de nem adja könnyen a bőrét az Intel: a vállalat a bírósághoz fordult Dél-Koreában, megtámadva az ország versenyhivatalának egy korábbi határozatát, melyben törvénytelennek ítélte a cég tevékenységét, és pénzbüntetéssel is sújtotta. Miután Japánban gyakorlatilag egy hang nélkül szót fogadott a helyi versenyhatóságnak, felvetődik, hogy Dél-Koreát tesztterepként használja a vállalat, mielőtt sor kerülne az európai és amerikai összecsapásokra.
A dél-koreai versenyhivatal júniusban közölte, hogy vizsgálódásának eredményeként elítéli az Intel partnerösztönzési gyakorlatát, és annak felhagyása mellett a chipgyártó köteles akkori árfolyamon mintegy 25 millió dollárnak megfelelő büntetést is fizetni. Az indoklás szerint az Intel többek között a Samsung Electronicsot és a Trigem Computert is rávette, hogy kizárólag tőle vásároljon processzorokat. A vizsgálat során a hatóság megállapította, a Samsung 2005 közepéig három éven keresztül minden negyedévben 2,5 millió dollárnyi visszatérítésben részesült cserébe azért, hogy exkluzívan Intel processzorokat használt számítógépeiben, a Trigemmel együtt pedig összesen 37 millió dollárt fordított exkluzivitásra.
A hatóság szerint ennek köszönhető, hogy az Intel 2005 végén 91,3 százalékos részesedéssel bírt a távol-keleti ország piacán, jóval a globális 79,6 százalékos arány felett. Az Intel tagadja, hogy valaha is megsértette volna a koreai törvényeket, és vitatja a hatóság megállapításait. Az Intel állítása szerint nem igaz, hogy exkluzivitásra kényszerítették volna partnereiket, a tények azt mutatják, nem is voltak exkluzívak. Az AMD processzorai jelenleg a Samsung Koreában értékesített számítógépeinek 15 százalékában találhatóak meg becslések szerint. A chipgyártó emiatt jelezte már akkor is, hogy valószínűleg megtámadja a döntést -- most meg is tette.
Az Intel szerint a hatóság végső határozata, melyet novemberben juttatott el a vállalathoz, jelentős ténybeli és jogi hibákat tartalmaz, a hivatal láthatóan nem érti a piac dinamikáját, a verseny jellegét, és figyelmen kívül hagyja vagy félreértelmezi a tényeket. Bár a vállalat eddig soha nem ismerte el, hogy megsértette volna bármelyik ország versenytörvényét, Japánban egy jelképes egyet nem értést követően meghajolt a helyi versenyhivatal azon kérése előtt, hogy szüntesse be az inkriminált ösztönzési rendszert.
A 2005-ös japán eset precedenst teremtett, és az Intel ezt követően antitröszt vizsgálatok és perek egy új hullámával nézett szembe, melyek jelenleg is folyamatban vannak. Ezek közül talán a legfenyegetőbb az európai procedúra, Brüsszel ugyanis akár 2,6 milliárd eurós bírsággal is sújthatja az Intelt. A chipgyártó időhúzásra játszik, és már az Európai Bizottság legutóbbi formális vádjaira sem válaszolt -- melyek egyébként még nem is a végső határozatot jelentik --, hanem egyből fellebbezett az ellen. Megfigyelők szerint ez egy igen agresszív lépés, szimbolikus hadüzenettel ér fel. A Bizottság először az Intel és a számítógépgyártók kapcsolatát vizsgálta, majd később új bizonyítékok alapján a kereskedőkhöz fűződő viszonyával kapcsolatban is vádat emelt nemrég.
[+] EU: az Intel nem csak a PC-gyártókat, hanem a kereskedőket is lefizette, hogy mellőzzék az AMD-t
Nagyvonalakban lényegében mindegyik eljárás az Intelnek egyazon gyakorlatát támadta, ahogyan marketingtámogatást és árkedvezményt kínált a számítógépgyártóknak és kereskedőknek. Az óriásvállalat ugyanis egyenként állapította meg az utólagos mennyiségi kedvezmények és marketingpénzek lehívásához szükséges küszöbértékeket, vagyis képes volt úgy meghatározni azokat, hogy azzal precízen kiszorítsa az AMD-t. Ahogyan az egyik, az AMD által megszólaltatott számítógépgyártó fogalmazott, az Intel visszatérítési rendszere úgy működött, mint a drog, sokan csak úgy voltak képesek nyereségesek maradni, ha lehívják azokat a pénzeket, így néha még ingyen sem érte volna meg nekik AMD-chipeket vásárolni.