Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Tovább keménykedik az EU az IT termékek vámjával

Dojcsák Dániel, 2008. szeptember 15. 15:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A IT-termékek kereskedelmével kapcsolatos egyre növekvő feszültség miatt az Európai Bizottság egy széleskörű egyeztetést hívna össze, melynek során a termelő országok és az EU megvitathatja, hogy mely árucikkeket lehessen vámokkal sújtani. Az EU a legfontosabb kérdésnek viszont a pénzbeli terheken túli, úgynevezett nem vám jellegű versenyképességi akadályok tisztázását látja.

hirdetés
[HWSW] A IT-termékek kereskedelmével kapcsolatos egyre növekvő feszültség miatt az Európai Bizottság egy széleskörű egyeztetést hívna össze, melynek során a termelő országok és az EU megvitathatja, hogy mely árucikkeket lehessen vámokkal sújtani. Az EU a legfontosabb kérdésnek viszont a pénzbeli terheken túli, úgynevezett nem vám jellegű versenyképességi akadályok tisztázását látja.

Nemzetközi nézeteltérés

Az IT-termékek piaca jelenleg 1500 milliárd dolláros, ami a világ teljes exporttermelésének az ötödét adja a Bizottság szerint. A jelenlegi érték meredek emelkedést mutat a 12 évvel ezelőtti 600 milliárdoshoz képest. Ekkor, 1996-ban, hívták életre az Információs Technológiai Megállapodást (ITA), melyet a világ legnagyobb IT-termelő országai írtak alá azzal a céllal, hogy az adók- és illetékek mértékét csökkentsék a vállalatok által használt eszközök esetében.

A technológia fejlődésével viszont számos, korábban az ITA által lefedett technológia beférkőzött a háztartásokba, a hétköznapi élet területeire is. A lapos monitorok, a fénymásoló/nyomtató kombók, a digitális set-top boxok, a televízióként is funkcionáló monitorok vagy a monitorként működő tévék ma már markáns részét teszik ki az EU-ba importált IT termékeknek, ennek ellenére a vámszabályok nem idomultak az új helyzethez.

Sőt, az Európai Bizottság számos ilyen termékenek az adóját megemelte, hiszen ma már nem tisztán üzleti célú a felhasználásuk, így nem tartották szükségesnek a kedvezmények fenntartását, ezzel nehezítve a gyártók dolgát, illetve gyengítve az európai vállalatok versenyképességét is egyben.

Májusban az Egyesült Államok, Tajvan és Japán fellebbezett a gyakorlat ellen a genfi székhelyű Világkereskedelmi Szövetségnél (WTO), azt kérve, hogy az LCD-kijelzőkre, multifunkciós nyomtatókra és set-top boxokra kivetett uniós vámok kérdését vizsgálják felül. A fenti országok szerint az EU megsérti az ITA által lefektetett elveket, az EU ugyanakkor fenntartja, hogy a kérdéses termékek már nem férnek bele az informatikai eszköz kategóriába, így jogosan terheli ezek behozatalát.

Társasjáték nagyoknak

A vizsgálatot első körben meg is vétózta az EU, de második körben erre már nem lesz lehetősége, így várható volt, hogy az Európai Bizottság nyitottabbá válik a tárgyalásokra. Ugyanakkor a Bizottság erőlteti, hogy ezek a tárgyalások ne bilaterális szinten jelenjenek csak meg, hanem globálisan minden szereplő részvételével. Ez viszont Japán és az USA számára nem felel meg, ugyanis ők közvetlenül az EU-nak céloznák a támadásaikat.

Az Európai Bizottság így egy nagy közös vitát kezdeményez, mely újabb hosszú hónapokkal késleltetheti a tényleges megoldást. A WTO-n belül így egyszerre két szálon is futnak az események, hiszen a korábbi vétóval kapcsolatban megy a pereskedés, illetve az EU felhívása is elindított egy folyamatot. Eközben az EICTA, az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai Szövetség is figyelmeztetett arra, hogy a következő években komoly feszültségek várhatóak az IT-termékek kereskedelmében.

Ázsia is hibás

A probléma viszont nem teljesen egyoldalú, így talán érthető az EU keménykedése, hiszen Japán és Dél-Korea számos nem vám jellegű korlátozást tart életben, mint például bonyolult, nehezen kivitelezhető technológiai előírásokat, szabványostól eltérő megoldásokat, amikkel gyakorlatilag kiszorítják a nem hazai gyártókat a piacról.

Az EICTA egy nemrégiben megjelent jelentése kitér arra, hogy Japánban a helyi akadályok miatt gyakorlatilag nincs jelen a finn Nokia, a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója. Eközben a japán gyártók viszont teljesen otthon érzik magukat az európai piacokon is. Az Európai Bizottság ezért szeretné mindenképp, ha a nem vám jellegű akadályok is részét képeznék a nemzetközi megállapodásoknak.

4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!