Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Új fogalomra van szükség a szélessáv után

Bizó Dániel, 2008. május 20. 14:59
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az egyes iparosodott országok között és azokon belül mára nem a szélessávú kapcsolatok penetrációjában vagy a lefedettségben mutatkoznak a legnagyobb egyenlőtlenségek, hanem az elérhető sávszélességekben és az árazásban, derül ki az OECD legújabb tanulmányából. A legfejlettebb országokban már elérhető optikai kapcsolatok olyan minőségbeli ugrást hoznak majd, mint amilyet az az analóg modemhez képest a jelenlegi szélessávú DSL- és kábelhozzáférések képviseltek -- egyúttal egy újfajta digitális szakadék bontakozik ki.

[HWSW] Az egyes iparosodott országok között és azokon belül mára nem a szélessávú kapcsolatok penetrációjában vagy a lefedettségben mutatkoznak a legnagyobb egyenlőtlenségek, hanem az elérhető sávszélességekben és az árazásban, derül ki az OECD legújabb tanulmányából. A legfejlettebb országokban már elérhető optikai kapcsolatok olyan minőségbeli ugrást hoznak majd, mint amilyet az az analóg modemhez képest a jelenlegi szélessávú DSL- és kábelhozzáférések képviseltek -- egyúttal egy újfajta digitális szakadék bontakozik ki.

Jelentős penetrációs különbségek

Az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak a szélessávú lefedettség vagy a penetráció terén, így például Mexikóban az 5 százalékot sem érte el a szélessávú előfizetések lakosságra vetített aránya tavaly decemberben, míg ugyanez a mutató az élvonalbeli országokban 20-30 százalék feletti. Az OECD analízise szerint a penetrációval jelentős összefüggést mutat az egy főre jutó GDP. Magyarország ez alapján átlagos, a keresetekhez viszonyítva a nemzetközi átlagnak megfelelő a penetráció, mely tavaly 14,2 százalékot mutatott.

A vezetékes szélessávú hozzáférések a hazai lakosság mintegy 85 százalékát érték el tavaly év végével, ami nem nemzetközi összevetésben nem túl kiemelkedő érték a népsűrűséget is figyelembe véve, két tucat alacsonyabb népsűrűségű ország is 90 százalék feletti lefedettséget biztosít. A lakosság kétharmada ugyanakkor két szélessávú infrastruktúraszolgáltató közül is választhat, ami növeli a piaci versenyt, ezzel pedig az igen kedvező negyedik helyezést biztosítja Magyarországnak a mezőnyben.

Sokkal nagyobb különbségek mutatkoznak azonban az országok között vásárlóerőhöz viszonyított árazásban, valamint az elérhető sebességek terén egyaránt. Az OECD országaiban mintegy tízszeres különbség bontakozik ki az előfizetési díjak keresetekre vetített nagyságában: Luxemburgban az átlagkereset kevesebb mint 1 százalékát teszi ki az átlagos havidíj, míg Mexikóban közel 8 százalékot -- Magyarországon ez a mutató 3,8 százalék, míg a legolcsóbb csomagoknál 1,4 százalék, ezzel a hatodik legdrágábbnak számít, de Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában még ennél is nagyobb anyagi megterhelést jelentenek az internet előfizetések.

A szélessáv után

A tudásalapú társadalmak fejlettségének egyik indikátoraként használt penetráción túltekintve azonban, mely leginkább a gazdasági fejlettséggel mutat összefüggést, egy újabb, sokkal látványosabb szakadék látszik kibontakozni a sávszélességek tekintetében. Az OECD országok szélessávú kapcsolatainak átlagos sávszélessége közel 9 megabit/s volt tavaly, szemben a 2004-es 2 megabittel. Az OECD felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a sebességek meredek emelkedése elsősorban a nagy népsűrűségű urbanizált területeken figyelhető meg, míg vidéken változatlanok maradnak -- a piaci mechanizmusok termetette egyenlőtlenségek elboronálása jelentős kihívás elé állítja a kormányzatokat.

A nagyobb sebességű kapcsolatokat tipikusan kábelszolgáltatók kínálják, a francia Numericable például optikával megtámogatva 100 megabites csomagokat is árul már, de 17 országban rendelhetőek 10 megabites vagy gyorsabb kábeles előfizetések, míg DSL esetében mindössze 13-ban. Nemcsak a vidék és a város viszonyában bontakoznak ki nagy különbségek, hanem az országok mezőnye is kettészakad az elérhető sebességek tekintetében.

Az optikai összeköttetéseknek és végponti hozzáféréseknek köszönhetően 4 országban, Finnországban, Franciaországban, Dél-Koreában és Svédországban 100 megabites hozzáférések is rendelhetőek, míg Japánban 1 gigabites csomag is megtalálható már. A felkelő nap országában több mint 10 millió háztartás optikai hozzáférésen csatlakozik a világhálóra, amivel magasan világvezető, Dél-Koreában pedig tipikusan az egyes épületeket szolgálják ki száloptikával, majd azt LAN-on keresztül osztják tovább a lakásokba. Az optikai kapcsolatok terjedésével, melyek penetrációja ezekben az országokban 15-20 százalék közötti, a DSL előfizetések száma csökkenőben van.

Nem csoda, hogy jelenleg a szélessávú penetráció a legfőbb mérőszáma egy ország informatikai fejlettségének, hiszen Magyarországon a lakosság mintegy 40 százaléka még soha nem internetezett, mintegy 60 százalék pedig nem használja rendszeresen a világhálót. A optikai összeköttetésekkel elérhető, egyelőre extrémnek tűnő sávszélességekkel bíró hozzáférések azonban várhatóan nemcsak mennyiségi, hanem egyben minőségi ugrást is képviselnek majd, pont úgy, ahogyan a 144 kilobitben minimált szélessávú hozzáférésekkel kapcsolatban tapasztaltuk, mely egyúttal a szélessáv fogalmának megszületését is eredményezte.

A több tíz, vagy akár száz megabites hozzáférések elterjedése egy újabb transzformáló erővel hathat a telekommunikációra, médiára, kereskedelemre, de valószínűleg a teljes gazdaságra is. A jelenleg alacsony érdeklődéssel és technikai problémákkal farkasszemet néző IP-televíziózás és video-on-demand szolgáltatások a szolgáltatók hosszas küszködését követően végre széleskörű terjedésnek indulhatnak, ahogyan a videomegosztó szolgáltatások HD-felbontásban teljesednek majd ki, gyökeresen és végérvényesen megváltoztatva a médiafogyasztási szokásokat -- észak-európai országokban a nethasználók 20-40 százaléka hallgat webrádiót vagy néz online televíziót, míg öt évvel korábban ezek a mutatók 10 százalék alattiak voltak.

Szintén előrejelezhetetlen következményekkel jár majd a hozzáférések feltöltési sávszélességének megnövekedése, mellyel a felhasználók közötti intenzív adatmegosztás alapjaiban alakíthatja át a tartalmak disztribúcióját és azok marketingjét. Az optikai kapcsolatokkal támogatott hozzáférések tavaly átlagosan nagyjából 80 megabites letöltési sebesség mellé 60 megabites feltöltési sebességet kínáltak, szemben a DSL és kábel rendre 9 és 1,2 megabit alatti értékeivel. Mindezt tetézi, hogy az optikai előfizetések 95 százalékánál nincs adatforgalmi korlát, míg a kábeles csomagok közel felénél, a DSL esetében pedig harmadánál él ilyen limit -- átlagosan 15-30 gigabájt.

Bár az OECD jelentése elsősorban a vezetékes kapcsolatokra koncentrál, röviden kitér a mobilhálózatokra épülő internethozzáférésekre is. A mobilhálózatok, a középtávú jövőben legalábbis, kiegészítő szerepet töltenek majd be az internet hozzáférésekben, nem váltják fel a vezetékes technológiákat, véli a tanulmány. Az UMTS Forum becslése alapján HSDPA technológiával cellánként 40 felhasználó kezelhető legfeljebb 500-700 kilobites/s tipikus letöltési sebeséggel. A WiMAX az OECD álta citált vélemények szerint leginkább az alacsony népsűrűségű vidéki területek lefedését oldhatja meg.