Beindult a következő generációs Pentiumok sorozatgyártása
Az Itanium késésével és a Xeon-terméktervek átdolgozásával kapcsolatos rossz hírek után jó hírek az Intel háza tájáról: a vállalat oregoni D1C chipgyártó üzemében megkezdőtött a Presler és Cedar Mill kódnevű, 65 nanométeres csíkszélességű Pentium processzorok sorozatgyártása. A Presler két, a Cedar Mill pedig egy magot tartalmaz. A vállalat tervei szerint az első 65 nanométeres mobil processzor, a kétmagos Yonah is sorozatgyártásba kerül még az idén.
Előny az Intelnél
Jelenleg egyedül a D1C üzemben folyik 65 nanométeres chipek előállítása. Noha ezt a gyárat elsősorban a technológiai fejlesztésekhez használja az Intel, elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kereskedelmi mennyiségben állítson elő lapkákat. Jövőre azonban az arizonai Fab12, az írországi Fab24, valamint egy másik oregoni gyár, a D1D is ontani kezdi a 65 nanométeres chipeket. Az Intel előrejelzése szerint 2006 harmadik negyedévében az általa gyártott processzorok több mint fele 65 nanométeres csíkszélességgel készül.
A gyártástechnológiai fejlesztések területén az Intel jelentős előnybe került az AMD-hez képest. Amint arról beszámoltunk, az AMD az elmúlt héten nyitotta meg második processzorgyártó üzemét, a drezdai Fab36-ot. A vállalat itt vezeti majd be elsőként a 65 nanométeres technológiát, a fejlettebb eljárással készülő AMD processzorok kereskedelmi mennyiségben azonban legkorábban 2006 végén, 2007 elején lesznek elérhetők. Az AMD esetében 2007-ben érkezhet el az a pont, amikor a 65 nanométeres alkatrészek gyártási volumene megelőzi a 90 nanométeres chipekét.
A fejlettebb gyártástechnológia lehetővé teszi az Intel számára, hogy a korábbinál nagyobb teljesítményű alkatrészeket állítson elő alacsonyabb áron. Ez rendkívül komoly fegyvertény lehet az AMD ellen folytatott öldöklő piaci küzdelemben, hiszen az Intel így elméletben azonos teljesítmény mellett olcsóbban adhatja processzorait, árversenyre kényszerítve az AMD-t, illetve a korábbinál gyorsabb modelleket vezethet be, amelyek sebességével az AMD termékei nem tudnak lépést tartani.
Technológiai újdonság
Az új, P1264 kódnevű, 65 nanométeres félvezetőgyártási technológia többek között magában foglal a korábbinál nagyobb teljesítményű és alacsonyabb fogyasztású tranzisztorokat, második generációs "feszített szilíciumot", nagy sebességű rézalapú átkötéseket és kis k-együtthatójú dielektrikummal történő szigetelési technológiát. A P1264 nyolcrétegű félvezető alkatrészek előállítását teszi lehetővé 300 milliméter átmérőjű szilíciumszeleteken.
A P1264 technológiával gyártott tranzisztorok kapuhossza mindössze 35 nanométer. Az Intel állítása szerint 2005-ben ezek lesznek a legkisebb és legnagyobb teljesítményű tranzisztorok, amelyeket sorozatgyártásban alkalmaznak. A jelenlegi tömegtermelésben alkalmazott legfejlettebb, 90 nanométeres Intel-technológia segítségével 50 nanométeres kapuhossz érhető el. A 130 nanométeres csíkszélességű Pentium 4 "Northwood" processzort felépítő tranzisztorok kapuhossza 60 nanométer.
A félvezetőgyártók egyik legnagyobb problémája, a szivárgási áram leküzdése érdekében az Intel egy speciális változatát is kifejlesztette a 65 nanométeres technológiájának. A vállalat állítása szerint a P1265 kódnevű eljárással a szivárgási áram akát az ezredrészére is csökkenthető. A vállalat egyelőre csak prototípusokat állított elő a technológiával, a kereskedelmi forgalomban legkorábban 2007-ben várható a bevezetés.