Magyarország elektronikusan még felkészületlen
A The Economist Intelligence Unit és IBM legutóbbi közös, ma megjelentetett tanulmánya szerint Közép- és Kelet-Európa még mindig alaposan le van maradva Nyugat-Európa mögött a főbb e-felkészültségi mutatók területén. Az e-felkészültségi tanulmányt idén hatodik alkalommal publikálják, a mutató olyan elfogadott mércét jelent, ami tükrözi, hogy az egyes országok kormányai milyen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy elősegítsék az üzlet működését. Az idén összesen 65 országot rangsoroltak.
Az e-felkészültségi helyezések az adott ország társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai fejlettségének a szintjét mérik. Az e-felkészültség nem egyszerűen annak a függvénye, hogy az országban hány internetes szerver, webhely és mobiltelefon van, olyan dolgokat is tükröz, hogy az állampolgároknak mennyire áll módjukban a technológia szakszerű kihasználása, az üzleti és a jogi rendszert, és azt is, hogy a kormányok mennyire ösztönzik a digitális technológiák használatát. A megfelelő e-felkészültség biztosítása érdekében minden alkotórésznek -- infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek -- a helyén kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt.
Az e-felkészültségi listát Dánia vezeti az Egyesült Államok és Svédország előtt, majd sorrendben Svájc, az Egyesült Királyság, Hong-Kong és Finnország következik. A legtöbb fejlődő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll -- állapítja meg a jelentés. A régiónkból Észtország a nemzetközi rangsor 26. helyén áll, de előkelő pozíciót vívott ki magának Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.) is, ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. Magyarország a lista 30. helyén található. Szlovákia öt hellyel ugrott előre a rangsorban az idén, Lengyelország és Szlovénia négy hellyel javított, Magyarország tavaly is a 30. helyen állt.