Újabb viták a Windows XP körül
[CNET] Talán még sosem volt olyan operációs rendszer a számítástechnika mikroprocesszor-forradalmat követő rövid történetében, mely még jóval a megjelenése előtt oly indulatos vitákat váltott volna ki, mint az 1 milliárd dolláros reklámkampány keretében a csapvízhez kevert, ősszel megjelenő Microsoft Windows XP. Na persze a negatív reklám is jó reklám, hiszen marketingszempontból éppen eléggé gyümölcsöző lehet, ha a propagálandó termékről beszél - még ha kritikával is - a fél világ (hál Istennek, azért ennél fontosabb dolgok is foglalkoztatnak minket). És ezt a Microsoft marketing szakemberei is jól tudják.
[CNET] Talán még sosem volt olyan operációs rendszer a számítástechnika mikroprocesszor-forradalmat követő rövid történetében, mely még jóval a megjelenése előtt oly indulatos vitákat váltott volna ki, mint az 1 milliárd dolláros reklámkampány keretében a csapvízhez kevert, ősszel megjelenő Microsoft Windows XP. Na persze a negatív reklám is jó reklám, hiszen marketingszempontból éppen eléggé gyümölcsöző lehet, ha a propagálandó termékről beszél - még ha kritikával is - a fél világ (hál' Istennek, azért ennél fontosabb dolgok is foglalkoztatnak minket). És ezt a Microsoft marketing szakemberei is jól tudják.A már-már tragikomikus vitasorozat újabb fejezete a Windows XP-be beépített termékaktiválási funkció mentén zajlik. A redmondi óriás ugyanis már az Office 2000 egyik Service Packjébe beépítette ezt a szolgáltatást, majd az Office XP-ben már alapértelmezés szerint együtt kell élni vele. A cég álláspontja teljes mértékben érthető: egy olyan hatékony módszert kívánnak alkalmazni, amellyel minimálisra csökkenthető az illegális szoftverek használata és az ebből fakadó veszteség.
A Microsoft korábbi módszere a kalózszoftverek visszaszorítására nem volt igazán sikeresnek mondható, s ezért a cég az Egyesült Államokban be is szüntette ennek alkalmazását. Ausztráliában és Új-Zélandon azonban még a mai napig él az előfizetéses termékaktiváció, amely szerint az Office XP felhasználóknak évente szoftverhasználati díjat kell fizetniük, amennyiben továbbra is használni akarják az irodai programcsomagot.
A Windows XP-ben debütáló új módszer azonban már nem elégszik meg a szokásos maratoni hosszúságú, ám az internetről könnyedén levadászható termékazonosító által nyújtott igencsak hézagos licencelési módszerrel. Az XP-t ugyanis a telepítést követő 14 napon belül az interneten vagy telefonon keresztül beszerezhető 44 karakterből álló kód segítségével aktiválni kell. Ha ezt elmulasztjuk, a program részleges harakirit követ el, és jelentős mértékben korlátozza saját funkcionalitását.
E módszer buktatója abban rejlik, hogy az aktiválás egyben rögzíti a számítógép hardverkomponenseit is. Így ha komolyabb változtatást hajtunk végre a vason, az operációs rendszer ezt úgy értelmezi, mintha egy másik számítógépre telepítették volna. Ilyenkor az XP minden figyelmeztetés nélkül lebutítja magát, majd arra kéri a felhasználót, hogy legyen kedves újra aktiválni, méghozzá telefonon keresztül. Ez azok számára - és valljuk be, sokan vagyunk ilyenek - akik gyakran bütykölnek ezt-azt a hardveren, igen kényelmetlenné teheti az operációs rendszer használatát.
A tesztelők és elemzők véleménye megoszlik a termékaktiváció e formájával kapcsolatban. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy egy felhasználóbarát rendszer egész egyszerűen nem teheti ki ilyen tortúrának az embereket. Mások szerint azonban, már amennyiben a Windows XP valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, néhány percet mindenki szívesen szán majd az újraaktiválás elvégzésére.