A napfogyatkozás olyan csillagászati jelenség, melyet bizonyára sokan elnézegetnének hosszú-hosszú ideig, ehhez képest a teljesség a legritkább esetben tart tovább néhány percnél (a mai például maximum 2 perc 18 másodpercig), ami figyelembe véve, hogy egy emberöltő alatt milyen kevésszer tapasztalható meg ez a páratlan látvány élőben, fájóan rövid időnek tűnik.

Ehhez képest nyolc tudósnak 1973-ban megadatott a lehetőség, hogy 74 percen keresztül megfigyeljék a jelenséget, amikor a Hold Afrika felett vetett árnyékot június 30-án.

A máig rekordnak számító megfigyelési időszakhoz nem akármilyen eszközre volt szükség: a tudósok a később a polgári repülésben használt első és azóta is egyetlen szuperszónikus gép, a Concorde fedélzetén nézték végig a napfogyatkozást.

Az AI ára Fizetnek a befektetők, fizetnek a felhasználók, és nagy árat fizet az IT munkaerőpiac is. Vékony jégen járunk. Itt a 85. kraftie adás.

Egész pontosan a Concorde F-WTSS 001 prototípuson, a gép ugyanis akkor még nem repült utasokkal, de ez volt az egyetlen, több személy befogadására képes légi jármű 1973-ban, melynek utazósebessége megfelelő magasságban meghaladta a hangsebesség kétszeresét.

Ez volt ugyanis a kulcs ahhoz, hogy a napfogyatkozást a lehető leghosszabb ideig követhessék a fedélzetről, amihez kapóra jött, hogy az Egyenlítő felett a Hold árnyéka lassabban haladt el.

Vagyis a Concorde tulajdonképpen versenyt futott a Holddal.

Ez a verseny végül az ellenszélnek köszönhetően a tervezetthez képest valamivel rövidebb ideig, 80 helyett csak 74 percig tartott, ami így is többszöröse annak a hét és fél percnek, ameddig a jelenséget az afrikai régióban a földről meg lehetett figyelni.

A repülés során a Concorde 17 kilométer magasban, több mint 3000 kilométer hosszan követte a teljes napfogyatkozást, ami a lehető legnagyobb repülési sebesség elérése mellett a zéró páratartalom miatt is ideálisnak bizonyult.

A megfigyeléshez a prototípust több ponton is átalakították, a géptörzs tetejére például összesen négy extra ablakot építettek be, melyeken keresztül a különböző műszerek szabadon kémlelhették az eget. Mivel a repülést rendkívül precíz időzítéssel kellett végrehajtani az akkor még nem létező műholdas tájékozódás híján, két tesztrepülést is tartottak a napfogyatkozás előtt.

A világ leghosszabb teljes napfogyatkozását végigkísérő Concorde F-WTSS 001 ma is megtalálható a Párizs-Le Bourget-i repülőtér mellett üzemelő múzeumban.

A mai napfogyatkozást egyébként szintén többen nézhetik repülőgépekről, aki pedig nem jut fel a fedélzetre, az akár élőben is streamelheti, ahogy a Hold árnyéka áthalad Spanyolország felett.