Térképre tették, hol mobiloznak az előfizetők műholdakon keresztül

A GSM-korszak hajnalán valószínűleg a legtöbb operátor menedzsmentje jót kacagott volna azon, ha valaki azt mondja nekik, hogy 2025-re valósággá válik az, hogy a mobilkészülékek közvetlenül kommunikálhassanak egy távközlési műholdon keresztül lényegében ugyanolyan elven, ahogy egy földi bázisállomáshoz is csatlakoznak.

Aztán jött a SpaceX, mely először jól rárúgta az ajtót a földi vezetékesnet-szolgáltatókra, majd újabban már az operátorok babérjaira tör - legalábbis a tengerentúlon - a Starlink Mobile-lal, melyre többnyire kiegészítő jellegű szolgáltatásként szokás tekinteni, bár lehet, hogy ez idővel azért majd változik.

A direct to device (azaz D2D) szolgáltatást eredetileg ugyanis azzal a céllal hívták életre, hogy a mobilkészülék ott is találhasson hálózatot, ahová a földi cellák nem "látnak el", márpedig az Egyesült Államokban még tavaly év elején is akad valamivel több mint egymillió négyzetkilométernyi olyan terület, ami kimerítette ezt a definíciót.

10 erős érv a friss agentic coding képzésünk mellett Összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni a november 9-én induló online tanfolyamon.

A crowdsourcing mérésekre szakosodott OpenSignal pedig mostantól azt is megmutatja, hogy hol veszik igénybe a felhasználói a D2D-hálózatokat, a méréseket (konkrét adat megadása nélkül) pedig egy interaktív, havonta frissülő térképen teszi közzé. 

Amin nagyon jól látszik, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán kivételével jelenleg szinte az egész világ egy D2D-szűz terület, pedig bizonyos régiókban igény minden bizonnyal lenne egy ilyen megoldásra.

Az európai vakfolt miatt azért ne aggódjon senki különösebben, tekintve, hogy errefelé a mobilhálózatok fedése tradicionálisan jó, ahol meg mégsem az, ott a jövőre esedékes uniós spektrumértékesítési eljárást követően bárkinek lehetősége lesz arra, hogy D2D-szolgáltatást indítson - és használjon.