Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

3D-nyomtatókra pályázhatnak az iskolák

Voith Hunor, 2016. február 15. 13:46

A 3D-nyomtatás körüli hírverés első hulláma – ahogy azt az átlagemberek igényeit reálisan felmérő szakemberek is megmondták – megtört az otthoni felhasználók ajtaján. Persze a legtöbben a technológiát érdekesnek, netán hasznosnak is találják, de az elterjedésnek nem a bekerülési vagy üzemeltetési költség szabott gátat, hanem a máig aktuális kérdés: Mire használjam?

Remek érzés valamilyen eltört műanyag alkatrészt pótolni, vagy kis figurákat nyomtatni, de az előbbire jellemzően nincs szükség mondjuk akár csak heti rendszerességgel, az utóbbit pedig gyorsan meg lehet unni. A realisták évekkel korábban is azt mondták, ezek az eszközök az ipari felhasználás mellett az oktatási intézményekben fognak szélesebb körben megjelenni, majd ezt követően (vagy ezzel párhuzamosan) jöhetnek a lakossági 3D-nyomtatási szolgáltatások (bérelhető kapacitás, a sarki fénymásoló mentén a sarki 3D-nyomtató).

A FreeDee Printing Solutions az iparág egyik legnagyobb szereplőjének számító MakerBot kínálatából tíz Replicator 2-t és egy Replicatort oszt szét hazai iskolák között, és egy-egy tanár képzéséről is gondoskodik. A társadalmi hasznosság és az üzleti érdek ebben az esetben könnyen összeegyeztethető – a cég úgy tudja növelni saját és a technológia ismertségét, hogy közben a szerencsés diákok egy valóban jövőbe mutató területtel kerülhetnek közelebbi kapcsolatba. A legnagyobb hatást is az iskolákon, arra fogékony fiatalokon lehet elérni, nem csak azért, mert az egyes kiválasztott intézmények diákjai hozzáférést kapnak a 3D-nyomtatáshoz, hanem mert ügyes programokkal, kezdeményezésekkel más környékbeli iskolákat is be lehet vonni.

A február 26-ig tartó pályázatra bármelyik magyarországi általános, közép- és főiskola vagy egyetem jelentkezhet, csupán azt kell röviden kifejtenie, mire használnák a 3D-nyomtatót és miért éppen őket érdemes választani a pályázók közül. A cég rögtön "iskolapéldával" is tudott szolgálni: a kisvárdai Szent László Katolikus Középiskola tavaly december óta működtet egy 4 eszközből álló nyomtatófarmot, a tanárok és a diákok pedig nagyon gyorsan elkezdték hasznosítani azokat.

A fejlesztés az iskolában népszerű (és nemzetközi szinten is sikeres) robotszakkör logikus kiegészítése – a foglalkozást vezető tanár egy kínai világversenyen találkozott először élőben 3D-nyomtatókkal, és kezdeményezte a technológiában rejlő lehetőségek körbejárását. A beruházást követően azonban az egyedi robotalkatrészek gyártásán és a gyári hibás, vagy meghibásodott összetevők pótlásán felül számos egyéb célra is befogták a nyomtatókat.

Amellett, hogy a gyerekek gyakorlati példákon keresztül tanulmányozhatják az additív gyártást (ennek kapcsán megismerkedve a háromdimenziós tervezéssel és a különböző anyagokkal), a tanári kar is használni kezdte a gépeket. Egy iskolában (a háztartásokkal ellentétben) bőven adódik alkalom sérült részegységek pótlására, emellett pedig a tanárok szemléltető eszközök, méretarányos modellek, geometriai testek, sípok (testnevelésre!) készítésébe fogtak, darabonként így akár több ezer vagy tízezer forintot spórolva a hagyományos kereskedelmi beszerzéshez képest.

Kerezsi Béla igazgató szerint a következő lépés a gyerekeket elindítani a tervezés útján, ehhez külön szakkör mellett az alap informatikaképzés keretén belül is lehetőség van. A középiskola egyúttal egy európai kapcsolatrendszert is szeretne felépíteni a modern technológiákban hasonlóan érdekelt intézményekkel, és a környékbeli iskoláknak, sőt vállalkozásoknak is megmutatta a 3D-nyomtatásban rejlő lehetőségeket. A cél már középtávon is az, hogy az üzemeltetés legalább nullszaldós legyen, tehát a szabad kapacitást az iskola bérbe fogja adni – persze csak akkor, ha erre igény is lesz.

A FreeDee azt is szeretné elérni, hogy az országban átfogó program induljon az iskolai 3D-nyomtatás elterjesztésére. Ehhez persze állami részvétel is szükséges lenne, a cég vezetése szerint oktatáspolitikai viszonylatban viszonylag alacsony (egymilliárd forint körüli) ráfordítással több száz intézményben indulhatna 3D-nyomtatófarm. Az egyre több iskolában használt digitális táblák árából több nyomtató is kijön (a nyomtatási költség pedig grammonként 5-6 forint körül van), de míg egy tábla csupán kisebb evolúciós lépés, a 3D-nyomtatás bevezetése az oktatási rendszerbe hosszú távon ennél jóval több értéket képviselne.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.