A TSMC is Kína felé kacsintgat
A konkurens UMC példáját követve egy újabb üzemet építene Kínában a TSMC. A befektetés szinte biztosan megtérülne, ugyanakkor dugába dőlhet a terv, ha a tajvani vezetés nem adja áldását a projektre.
Egy új félvezetőgyártó üzem létesítését tervezi Kínában a tajvani illetőségű TSMC. A gyártósorok 300 milliméteres szilícium ostyák megmunkálását végeznék, melyeken akár a vállalat aktuális legmodernebb FinFET technológiáját is alkalmazni tudnák. A TSMC szeretné jobban kiaknázni Kína óriási, főként modernebb gyártástechnológiákra irányuló igényét. A bérgyártó ennek megfelelően közel 3 milliárd dollárt fektetne egy új üzem létrehozásába, melynek megépítését a kínai kormány is támogatná. A tulajdonos 100 százalékban a TSMC lenne, mely a szellemi tulajdon, illetve a különféle üzleti titkok védelme érdekében rendkívül fontos jelentőségű. A beruházással Tajvan legnagyobb bárgyártója olyan cégekhez csatlakozna mint az Intel, a Samsung, vagy az SK Hynix, mely vállalatok már rendelkeznek 300 milliméteres waferek megmunkálására képes üzemekkel Kína területén.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A bérgyártó első és eddig egyetlen kínai üzemét 2004-ben állította csatasorban. A Shanghai mellett, Songjiangban található Fab 10-es gyár kisebb, 200 milliméteres ostyákkal dolgozik, ráadásul ezeket csak az előző évtized technológiáival, például 180 nanométeren munkálják meg. Az üzem ennek megfelelően olyan termékeket gyárt le, melyeknél nem kritikus kérdés a csíkszélesség, így a Fab 10 például az autóiparnak készít különféle áramköröket.
A SEMI (Semiconductor Equipment and Materials International) nevű kínai szervezet beszámolója szerint az ország összesen több mint 231 milliárd dollár értékben importált különféle félvezetőket a 2014-es év során. Ez az összeg meghaladja Kína kőolaj behozatalának értékét, ezzel pedig a távol-keleti ország a világ egyik legnagyobb, illetve legdinamikusabban, évente nagyjából 10 százalékot gyarapodó felvevőpiaca. Ahogy korábban beszámoltunk róla, Kína szeretné redukálni az import mennyiségét, ennek érdekében pedig kész komoly befektetéseket eszközölni.
A tervek szerint Nanking körzetében épülne fel a létesítmény 2018 második felére, és 1200 embert foglalkoztatna, melyek egy része Tajvanból, illetve a Fab 10-es üzemből érkezne. A gyár az első fázisban csupán egy relatíve kisebb mennyiségű, 20 000 waferes kapacitással üzemelne havi szinten, ugyanakkor a megmunkálást a TSMC számára jelenleg elérhető legfejlettebb, 16 nanométeres gyártástechnológia alkalmazásával végeznék.
A terv megvalósulása már csak a tajvani befektetési bizottság jóváhagyásán múlik. Tajpej alapvetően tiltja a tajvani félvezetőipari cégek kínai beruházásait, mely egy részről a két ország közötti rendezetlen viszonynak tudható be. A vezetőség attól tart, hogy ezzel munkahelyek szűnnének meg, illetve a féltve őrzött fejlett technológia potenciális veszélynek lenne kitéve. A TSMC most azzal próbálja meggyőzni az illetékeseket, hogy kutatás és fejlesztés továbbra is otthon maradna, illetve a kínai beruházásból származó profit egy részét a tajvani üzemek bővítésére fordítanák majd.
Eközben a konkurens, szintén tajvani illetőségű UMC kínai beruházása remekül halad. A bérgyártó még a Fujian Electronics & Information Group, illetve Hsziamen városának összefogásával indított el egy beruházás. A Hsziamen mellett épülő üzem építése jelenleg a tervezettnél 2 hónappal előrébb jár, így pedig már 2016 harmadik negyedévében beindulhat a termelés. Az összesen 6,2 milliárd dolláros beruházásból 21 százalékot birtokol az UMC, akik többek között a gyártástechnológiát is biztosítják. Utóbbi a tajvani szigorú szabályozás miatt első körben legfeljebb 40 nanométeres lehet majd, miközben az UMC már egy fejlettebb, 28 nanométeres technológiával is rendelkezik.
A tajvani bérgyártók 2013-ban Kína felvevőpiaca 31, míg világszinten az félvezető import nagyjából 20 százalékát fedték le.