Vodafone Red Mozi - showtlan popcorn
A tavasz kezdete óta már a Vodafone Magyarországnak is van online filmkölcsönző szolgáltatása, ami ismételten csak azt jelzi, hogy a piac üzleti stratégiai és technológiai szempontból megérett a bővítésre, változásra. A tartalomipar azonban mázsás súllyal fogja vissza az összes hasonló hazai kezdeményezést.
Idén márciusban a Vodafone Magyarország is belevágott az online videotéka-üzletbe. Ez a szegmens Magyarországon valójában különböző formákban régóta jelen van, de igazi áttörést még egyik versenyzőnek sem sikerült elérnie. A Vodafone Red Mozi hasonló elven működik, mint a Telenor 2013-ban indult MyTV-je, illetve a Telekom TV GO-ja (leszámítva a lineáris tartalmakat), egyben ugyanabban a betegségben is szenved a szolgáltatás: a katalógus mindegyik platformon erősen foghíjas.
Klasszikus modell
Ami már csak azért is kár, mert a Vodafone Red Mozi az operátor kínálatában szereplő többi termékhez hasonlóan ízlésesen csomagolt szolgáltatás, sokoldalú funkciókkal és a mobilitás adta lehetőségekkel. A rendszer előfizetéses VOD (SVOD) szolgáltatásként és hagyományos tékaként egyszerre működhet, az 1990 forintos havi előfizetési díj sem mondható túlzónak, miként a 90-800 forintos eseti kölcsönzési díj is vállalható összeg, például egy mozijegy árához hasonlítva.
A Vodafone Red Mozi technológiai szempontból valójában semmi újat nem hozott a magyar piacra, a cég egy alvállalkozó által üzemeltetett tartalomszolgáltatói háttérrendszerhez ad hozzáférést webes felületen vagy iOS-es, illetve androidos mobilalkalmazáson keresztül. A mozgókép és a hang streaming adatfolyamként jut el minden eszközre, PC-n a másolásvédelmi kritériumok miatt Silverlight beépülőt használ a felület. A rendszer a rendelkezésre álló sávszélességhez igazodva adaptív streaming technológiát használ, a mozizáshoz szükséges minimális sávszélesség pedig 1 Mbps letöltési irányban.
A szolgáltatást kizárólag Vodafone-előfizetők vehetik igénybe, de nem kötelező használatához a Vodafone mobilnet, ami már csak azért is szerencsés, mert a legjobb minőségű streaming adatfolyammal nagyjából annyi gigabájtnyi forgalmat generál a rendszer, ahány órás a film vagy sorozatepizód. A Red Mozi emellett igazi családi szolgáltatás, hiszen egy hozzáféréssel egyszerre akár öt eszközön is használható (a szolgáltató minden hónap elején törli a regisztrált eszközök listáját).
Nem bonyolították túl
A Red Mozi felülete mind PC-n böngészőben, mind az alkalmazásokon belül mondhatni hibátlan, legalábbis ami az elrendezést illeti. A felület a végletekig letisztult, szinte csak a filmek borítóját látni a nyitóképernyőn, illetve egy ajánló igyekszik felhívni a figyelmet a tartalmakra. Ha már szóba került az ajánló, a Red Mozi felület talán egyetlen hátránya a személyre szabott ajánlatok teljes hiánya, vagyis a rendszer egyáltalán nincs tekintettel a tartalomfogyasztási szokásainkra, és történetesen akkor is a Madagaszkár legújabb részét tolja az arcunkba a nyitóképernyőn, ha egyáltalán nem nézünk animációs filmeket. Ez egyébként nem csak a Red Mozi hiányossága, a konkurens szolgáltatók megoldásai ugyanezzel a kihívással küzdenek.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Hiányoznak az előzetesek is a filmekhez, ami alapján adott esetben akár el is dőlhetne, hogy egy adott tartalom megéri-e az egyszeri, 600-700 forintos kölcsönzési díjat (előfizetéses rendszerben ez nyilván nem szempont). Ezt a lécet másoknak azért már sikerült megugrani a magyar piacon, a Red Mozi esetében azonban legfeljebb értékelni tudjuk a filmet, miután megnéztük, ezzel segítve a többi felhasználót a döntésben.
A hazai médiafogyasztási szokásokat és a kiadók hozzáállását jól jelzi, hogy bár az alkalmazás nyelvét át lehet váltani angolra, a tartalmak nem érhetők el eredeti angol nyelven, feliratozva. Az alighanem az átlag magyar nyelvismereti szinttel összefüggő felirat- és nyelvkínálat az összes honi VOD/SVOD szolgáltatás rákfenéje, ha valaki eredeti nyelven nézne garantáltan legális forrásból származó filmeket, jobbára a Google Play Store és az iTunes hazánkban is elérhető tékája áll a rendelkezésére.
Varázslat a tévén
A Red Mozi fejlesztése során a Vodafone szerencsére gondolt azokra a potenciális nézőkre, akik nem okostelefonon, tableten és még csak nem is PC-n keresztül kívánnak mozizni, hanem mondjuk az otthoni, 55 hüvelykes LCD segítségével. A Vodafone versenytársához, a Telenorhoz hasonlóan bölcsen nem kezdett el az ezerféle okostévé-platformra alkalmazásokat fejleszteni, helyette a már hazánkban is megvásárolható Google Chromecasttel drótozta össze az alkalmazást.
A Chromecast előnye, hogy segítségével gyakorlatilag bármilyen, HDMI-bemenettel rendelkező megjelenítőre ráküldhető a Red Mozi képe, az okostelefon vagy a tablet pedig ilyenkor valójában csak egy online távvezérlőként működik, vagyis filmnézés közben mást is lehet csinálni az eszközzel. A Red Mozi hasonlóképpen támogatja az Apple Airplay technológiáját is - az így a tévén megjelenő kép minősége megfelelő sávszélesség esetén nagyjából egy jobb minőségű IPTV-adás szintjét hozza.
A Vodafone online tékája technológiai szempontból tehát összességében hozza az iparági szintet, a szolgáltatás azonban hiába lenne technológiailag tökéletes, sajnos pont azzal van a legnagyobb probléma, aminek valójában el kellene adnia az egész csomagot: a tartalommal. Hiába szerződött ugyanis le a Vodafone több hollywoodi stúdióval, illetve "független" magyar és külföldi jogtulajdonosokkal (ez a jelző a tapasztalatok szerint sok jót nem ígér a tömegszórakoztatásban), ha a Red Mozi is ugyanazt a közel vállalhatatlan tartalomkínálatot nyújtja, mint az összes magyar versenytárs.
Pedig a Vodafone láthatóan igyekszik, van egy egyedülálló premier kölcsönzési szolgáltatása is a Red Mozinak (Red Premiernek hívják), bár azért a premier jelző olykor barokkos túlzás, hiszen ezen a héten a 2013-as "Szupercella" (IMDb 6,8) kölcsönözhető ki, a jövő héten pedig érkezik a szintén 2013-as "A burok" (IMDb 5,9) - ezek azért láthatóan nem azok a filmek, melyekért tízezrek indulnának azonnal moziba.
Méretgazdaságossági csapda
A tartalommal kapcsolatos hiányosságok azonban nem róhatók fel teljes mértékben a Vodafone-nak. Szakértők több különböző fórumon hangot adtak már korábban annak, hogy a videós over the top szolgáltatások legnagyobb problémája a méretgazdaságosságra vezethető vissza, vagyis akkor lehetne elérhető áron A+ kategóriás filmek sokaságát kínálni, ha lenne rá kellő méretű fizetőképes kereslet. Ez azonban hazánkban még a több százezer potenciális VOD-ügyféllel rendelkező Magyar Telekom számára is nagy falat, a kisebbeknek meg pláne, márpedig ezzel a kínálattal keveseknek fog megjönni a kedvük a rendszeres online tékázáshoz, bármennyire is kényelmes a szolgáltatás.
A Red Mozi és társai ezzel leginkább egy olyan, ultramodern mozihoz hasonlíthatók, ahol kényelmesek a székek, jó a hang és a kép, jól be van állítva a légkondi, de állandóan pocsék filmeket vetítenek. Csakhogy míg a mozikban még a rossz filmek is működhetnek ha legalább látványosak, addig egy tablet vagy okostelefon kijelzőjén mindez nagyon kiábrándító élmény lehet.