Hátraarc: mégsem lesz fordított adózás az informatikában
Bár az adócsalás viszonylag széles körben elterjedt a kormány tanulmánya szerint, a minisztérium mégsem látja indokoltnak a fordított adózás bevezetését.
Megváltoztatta korábbi álláspontját a kormány, mégsem lesz fordított áfa az informatikai eszközök kereskedelmében. Mint arról beszámoltunk, az IVSZ Menta konferencián Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára jelentette be, hogy a fordított adózás bevezetésére készül a kormány. A kedden kiadott közlemény szerint azonban a gazdasági minisztérium meggondolta magát, az ötletet elvetették.
A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint a tárca "egyelőre nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek azt támasztanák alá, hogy hazánkban az informatikai ágazatban olyan mértékű és típusú áfa csalás lenne jelen, amely ezen adózási mechanizmus bevezetését indokolná, ennek megfelelően a minisztérium nem dolgozik annak bevezetésén." A tárca álláspontja szerint a fordította adózás önmagában nem csodafegyver, "így indokoltság esetén is csak kellő körültekintéssel célszerű kiterjeszteni, olyan módszerek egyidejű kutatásával, melyek hosszútávon is hatékony eszközt nyújtanak az áfa csalások elleni küzdelemben".
A fordított áfa konstrukciójában a forgalmi adót nem a termék eladója, hanem a vevő vallja be és fizeti, közvetlenül az állam felé. A hazai informatikai piac esetében ez azt jelentené, a termékek "áfa nélkül" utaznak az értékesítési láncon, a bevallási és befizetési kötelezettség pedig a fogyasztó előtti utolsó vevőnél, a kiskereskedőnél keletkezne. A kormányzat korábbi tanulmánya szerint a fordított áfa révén a tisztességes kereskedők előnybe kerültek volna a csalókkal szemben, és nőttek volna az áfabevételek is.
Csalás pedig lenne
Magyarországon komplett iparág épült ki az informatikai termékek áfacsalására, ennek következtében bizonyos termékkategóriákban irreálisan alacsonnyá váltak az árak is. Tipikus példa a processzoroké, amelyek a hazai boltokban jellemzően pont "egy áfányival" kerülnek többe, mint a gyártók weboldalán feltüntetett, ezer darabos rendelés esetén érvényes nagykereskedelmi ár. Aligha hihető, hogy a hazai piacra ezek úgy jutnak el, hogy azon a szállítási és értékesítési láncban senkinek semmilyen nyeresége nem keletkezik. Nyilvánvalóan nem erről van szó.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az áfacsalások két nagy csoportra oszthatók, az informatikai piacon az adó visszaigénylésével kapcsolatos műveletek terjedtek el széles körben. Gyakori forgatókönyv a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő". Az előbbi esetben az eladó látszólag lebonyolítja az exportot, nullás áfakulcsot alkalmazva a kivitelre, miközben adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire - közben a termékeket a belpiacon értékesíti számla nélkül. Van, hogy az exportra valóban sor kerül, de a dokumentumokban a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.Az áfacsalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő", más néven "pörgetés”, ami nem csak az informatikában, hanem más iparágakban (például a mezőgazdaságban) is ismert, elterjedt. Itt fiktív tranzakciók egész sora keletkezik, piaci árakkal, de gyakran tényleges termék nélkül. A tranzakciók értéke óriásira dagad a (csak papíron létező) értékesítések során, majd a lánc végén álló cég jelentős összegű áfát igényel vissza. Ez még azelőtt befolyik, hogy a NAV számára nyilvánvalóvá válna, hogy van egy fantomcég a láncban, amely viszont nem fizetett áfát. Hasonló megoldás, amikor az áfafizetési kötelezettség egy fizetésképtelen cégnél keletkezik, amit vagyon nélküli személyek, például hajléktalanok nevére írnak.