Nem hoz változást Magyarországon az ACTA

Semmilyen jogszabályi változást nem hoz Magyarországon az ACTA ratifikálása - áll a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület sajtóközleményében. Ezt az értesülést a HWSW kérdésére a magyarországi Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviselői is megerősítették. A kormányhivatal munkatársai egészen addig mentek, hogy amennyiben a jövőben bármilyen szereplő a hazai törvények szigorítását követeli az ACTA-ra hivatkozva, az egészen nyilvánvalóan tévedni fog.

A média megvéd, de néha félretájékoztat

Sajnos az ACTA körül kibontakozó médiaviharban a kritikusok rendkívül kevés figyelmet fordítottak az egyezmény végleges szövegének vizsgálatára, így a csípőből tüzelő aktivisták érveit a kormányzatok könnyedén hárítani tudták. A legsúlyosabb kritikák ugyanis, miszerint az egyezmény a szolgáltatókat teszi felelőssé a hálózaton folyó forgalomért, vagy cenzúrát vezet be a weben, egészen egyszerűen nem igazak. Az egyezmány számtalan lehetséges, vagy éppen ajánlott szabályozást felsorol ugyanis, ezek azonban nem kötelezőek az aláírók számára, jogi kötelező erejük nem erősebb a HWSW hasábjain megjelenő cikkekénél - egy ország kormánya ezeket az ACTA-tól függetlenül is elfogadhatja, vagy éppen eltekinthet tőlük.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az ACTA nem volt mindig ilyen szelíd. Az igazi méregfog kihúzásához az egyezmény szövegének kiszivárgására volt szükség. A tárgyaló felek csupán ekkor, a médiavisszhang hatására döntöttek a kritikus passzusok kivételéről. A siker gyakorlatilag teljes, a megmaradt problémás részek opcionális (vagyis semmilyen érdemi jogi erővel nem bíró) besorolást kaptak vagy teljesen eltűntek a szövegből. Az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó rész például a kiszivárgó tervezetek része volt, a végleges, aláírásra kínált egyezménynek azonban nem része. E kitétel felelőssé tette volna a szolgáltatókat a hálózatukon folyó forgalomért és kötelezte volna őket arra, hogy a jogsértő felhasználókkal szemben szankciókat vezessenek be. Az ACTA végleges verziójából ez a kitétel kimaradt, feltételezhetően a médiavisszhangnak betudhatóan.

Amiért bírálható az egyezmény

Az ACTA ettől függetlenül bizony nem tökéletes, és ideológiától vagy értékrendtől függően számos pontja támadható. Kétségtelenül az ACTA legsúlyosabb problémája, hogy létrejöttét teljes titoktartás környékezte, az egyeztetések a nyilvánosság teljes kizárása mellett zajlottak. A kiszivárgó információk szerint a tárgyalásokon a biztonsági megállapodásokra jellemző titoktartás volt érvényben, ami a tárgyaló diplomatákat nem egyszer őrületbe kergette. Bár hazánkat nem érinti, az Egyesült Államokban az ACTA rendkívül súlyos, a demokrácia működésével kapcsolatos kérdéseket is felvetett, azt ugyanis az Obama-adminisztráció nemes egyszerűséggel a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó egyezményként és nem nemzetközi szerződésként definiálta, így a Kongresszus teljes megkerülésével fogadták el.

Látni kell azt is, hogy az ACTA elsősorban nem Magyarországot és az EU-s tagállamokat célozza, legalábbis nem rövid távon. Az egyezmény elsődleges célja egy, a szellemi tulajdon védelmére létrehozott koalíció megalkotása, amelynek tagjai magasabb szintű védelmet nyújtanak a jogtulajdonosok számára. A következő lépés ezután minél több ország csatlakozásra késztetése. Az Egyesült Államoknak illetve az Európai Uniónak megvannak a diplomáciai eszközei, amellyel a többi államot is rá tudják venni a csatlakozásra, az eszköztár igen széles, a csábítástól a kényszerítésig számos eleme van, amelyeket a szellemi tulajdonra keveset adó országok ellen felhasználhatnak. Kína csatlakozása például a jövőben sem elképzelhető, de kisebb gazdasági súllyal rendelkező országok esetében diplomáciai nyomásgyakorlással kikényszeríthető az ACTA-hoz való csatlakozás. Az ilyen országok esetében a ratifikáció nyomán létre kell hozni a szellemi tulajdont védő jogi környezetet - ez az ACTA elsődleges célja.

Az egyezmény célja tehát a szellemi tulajdon védelmére létrehozni egy nemzetközi minimumot, amely alá a csatlakozó tagországok a jövőben nem mehetnek. Ugyan ennek a magyar szabályozás jelenleg maradéktalanul megfelel, de ha a jövőben az Országgyűlés lazítani szeretne egyes törvényi korlátozásokon, akkor annak az ACTA útját fogja állni. Ebben az értelemben tehát a nemzetközi egyezmény a szuverenitás egy fontos elemének feladását jelenti, miközben a Magyarország számára tapasztalható előnyök igen korlátozottak lesznek.

Csak szorulhat a hurok

Hosszú távon tehát az ACTA ratifikációjának következménye a mai, meglehetősen merev szellemi jogi védelem teljes befagyasztása lesz, amelyből a lazítás felé csak rendkívül nehezen lehet lépni, a szigorítás felé viszont annál könnyebben. Képletesen szólva az ACTA nyomán tehát egy olyan présbe kerülnek a csatlakozók, amely csak egyik irányba, a szorítás felé képes elmozdulni. Az egyezmény például rögzíti a másolásvédelmi eljárások megkerülésének tilalmát, amennyiben Magyarország e tilalmat el akarja törölni, a teljes nemzetközi szerződést fel kell mondania.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A rendkívül kedvezőtlen és éles nemzetközi visszhang nyomán azonban kérdésessé vált, hogy az ACTA be tudja-e majd tölteni "jogharmonizációs", nemzetközi minimumot teremtő szerepét. Amennyiben ugyanis az EU-s országok jelentős része kihátrál az egyezmény aláírása mögül, akkor a tagországok száma nem éri el azt a kritikus mennyiséget, ami relevánssá tenné a kívül maradók számára - az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió egységes fellépése és összehangolt, aktív diplomáciája meghatározó lehetne a szellemi tulajdonra híresen keveset adó államok számára, az egységes EU nélkül azonban az ACTA relevanciája is jelentősen csökkenne.

Az egyezmény teljes szövege magyarul itt érhető el, a digitális környezetben történő jogérvényesítést a 14-16 oldalon található 27. cikk érinti.