Jövőre kapható a Hitachi 4 terabájtos merevlemeze

Újabb mérföldkövet ért el a merevlemezipar, megszületett az első 4 terabájtos kapacitású beépíthető egység is. A Deskstar 5K4000 lassú, cserébe nagy.

A korábban kiszivárgó információknak megfelelően a Hitachi GST megkezdte a 4 terabájtos kapacitással rendelkező merevlemezeinek szállítását. A Deskstar 5K4000 névre keresztelt asztali, illetve a Touro sorozatba illeszkedő külső meghajtó a fogyasztók számára az első negyedév illetve január folyamán lesz elérhető.

A merevlemeze 3,5 hüvelykes kialakítású, 32 megabájtos gyorsítótárral rendelkezik. A konstrukció a teljesítmény helyett a kapacitást részesíti előnyben, így a merevlemez tányérjai csak 5900-as percenkénti sebességgel forognak. A Hitachi szerint ez mintegy 28 százalékos energiamegtakarítást jelent a 7200-as percenkénti fordulatszámú meghajtókkal szemben és csendesebb is azoknál. A kompromisszum nyomán az 5K4000-t inkább másodlagos tárolóként érdemes használni, a meghajtóra telepített rendszert ugyanis az alacsony sebesség nagyon visszafogná. Az átviteli sebesség mindenesetre nem az interfészen múlik a meghajtó támogatja a SATA 3.0-s szabványt is.

Az alacsony fordulatszám ugyanakkor lehetővé tette, hogy a meghajtót változtatás nélkül külső házba szerelje a Hitachi - a Touro sorozat így 4 terabájtos változattal bővülhetett. A külső meghajtó USB 3.0-s szabványú csatlakozót is kapott, így ésszerű idő alatt meg is lehet tölteni. A Touro mellé a Hitachi online backup megoldást kínál, az ingyenesen hozzáférhető tárkapacitás 3 gigabájt - vagyis a meghajtó tartalmának valamivel kevesebb mint egy ezrelékét a felhőben duplikálhatjuk. A 4 terabájtos külső meghajtó ajánlott fogyasztói ára 420 dollár lesz.

Ahogy korábban a 3 terabájtos meghajtóknál megszokhattuk, a 2,2 terabájtnál nagyobb kapacitású egységek csak szigorú megkötésekkel használhatóak a régeibbi PC-kben. Ideális esetben UEFI-t használó alaplapra minden megkötés nélkül rádugható a merevlemez, amelyet GPT (GUID Partition Table) particionálással lehet használhatóvá tenni. Ha nincs UEFI, akkor boot-eszközként csak Linux (vagy FreeBSD) alatt használhatóak a nagy meghajtók, Windows alatt nem. Ha nem rendszermeghajtóként használjuk a merevlemezt, akkor jóval egyszerűbb a szituáció: csupán olyan rendszert kell használni, amely képes kezelni az LBA-címzést, erre pedig még a Windows XP is képes. Azonban ha egyetlen partícióként kezelnénk a meghajtót, akkor modernebb rendszerre lesz szükségünk. A helyzet részletes összefoglalása megtalálható a HWSW korábbi cikkében.