Így készül a konténeres adatközpont

Gyárlátogatást szervezett csehországi, Kutna Horában található gyárába a HP, amelyen bemutatták legújabb büszkeségüket, a konténeres adatközpontok gyors gyártására használható üzemcsarnokot. Sajnos ottjártunkkor épp nem volt bent készülő termék, a gyár vezetőinek prezentációjából és a szerelősorok mellett tett sétából azonban leszűrhettük: a HP szerint az épített adatközpontnak befellegzett.

^{Nem szabványos}

A HP eredeti, tavaly őszi bejelentése nyomán részletesen beszámoltunk a POD (Power Optimized Datacenter) névre keresztelt HP konténeres adatközpont jellemzőiről. Az akkori információkhoz képest jelentős változás azonban, hogy a konténerek gyártását nem a HP skót gyárában futtatnák fel, hanem a Foxconn-nal közösen üzemeltetett Kutna Hora-i gyár ontja majd ezeket a termékeket. A változás oka prózai: az Európa közepén lévő cseh kisváros logisztikai szempontból sokkal kedvezőbb elhelyezkedésű mint a periférián található Skócia. A Kutna Hora-i gyár készíti amúgy az összes, Európában eladott build-to-order szerverrendszert - naponta mintegy kétezret. A kapacitás része immár a POD konténeres adatközpontok gyártása is, amelyeket a gyár egy elkülönített részében szerelnek össze.

A gyár

A gyártás elején a hagyományos és a POD-ba szánt szerverek ugyanazokon a lépcsőkön mennek át. Szorgos kezek szerelik össze a házat és a megfelelő elektronikai elemeket, szigorú minőségi kritériumoknak eleget téve. A gyártási folyamat igazából "csak" összeszerelést és minőségellenőrzést jelent, az előszerelt elektronikus és elektromos egységeket itt állítják össze, telepítik rájuk a megfelelő szoftvereket, majd kimerítően tesztelik.

^{A munkások képernyőn követik a hozzávalókat és az összeszerelési utasításokat.}

A gyár egyértelműen legfontosabb rendező elve amúgy a szigorú minőségi standardok betartása. Ennek megfelelően minden felderített hibát visszakövetnek annak elkövetőjéig, akinek munkáját a következő időszakban folyamatosan ellenőrzik. Amennyiben az egyik gyártási folyamat hibáját állapítják meg, akkor a hibaforrást azonnal kiküszöbölik. A folyamatos visszacsatolást a gyár minden pontján jelenlevő informatikai rendszer tesz lehetővé, amely vonalkódokkal követi végig minden egyes alkatrész útját a gyártósoron és a munkások kezei között, így pillanatok alatt megállapítható minden hiba és gondatlanság forrása, legyen az műszaki vagy emberi eredetű.

A POD-okba szánt szerverek elkészültét követően beszerelik azokat a megfelelő szekrényekbe, majd a gyár egy elkülönített, megfelelően légkondicionált részén összeszerelik és bekapcsolják - ugyanolyan konfigurációban és körülmények között, mint amilyenek a konténerben uralkodnak. A rendszerszintű tesztelés során ellenőrzik és összehangolják az összes részegységet, a memóriától a háttértárig, a processzorokat és a hálózati elemeket. A rackek ezután kerülnek a konténerbe, ahol újabb tesztelés következik. Ha minden hiba nélkül fut le, akkor szállíthatóvá teszik a POD-ot, ami elkezdheti útját a megrendelőhöz.

Nem szabványos konténer

A HP álláspontja szerint a konténeres adatközpontok esetében nem túl fontos a standardizált méret, hiszen ezek a termékek nincsenek folyamatosan úton. Tipikus felhasználás mellett a konténer a gyárból a felhasználó szervezethez kerül, amely aztán elhelyezi az eszközt végleges helyén. Ennek megfelelően a gyártó vette a fáradságot és a szabványos fuvarkonténerek helyett egyedi tervezésű dobozokat használ adatközpontjaihoz, a HP szerint ez a kialakítás minimális kompromisszumot jelent a logisztikát illetően - vagyis valamivel drágább lesz a szállítás, cserébe viszont maximalizálható a konténer hűtésének hatékonysága és az energiaellátás. A POD egyéni konténere a HP szerint újra és újra felhasználható, élettartama sokszorosan meghaladja a benne található szerverek 4-5 éves elavulási időintervallumát.

^{Szerverek az integrált tesztpadon.}

A szabványokhoz való ragaszkodás sokkal szigorúbb azonban a konténer belvilágát illetően. A POD-ok bármilyen standard rackszekrényt képesek fogadni, bármilyen hardverkombinációban, a megrendelő követelményeinek megfelelően. A HP ugyan saját, speciális tervezésű szekrényeit ajánlja, amelyek jobban ellenállnak a szállítás során jelentkező erőhatásoknak, de a rendszer bármilyen szabványos szekrényt képes fogadni. A POD-ot a megrendelő szervezet egyéni specifikációi szerint rendezik be, a szolgáltatás része a hardver és szoftver telepítése és alapos tesztelése is, változatos üzemeltetési körülmények között.

Konténeres adatközpont - nem filozófiai váltás

A hagyományosan épült adatközpontok és a konténeres adatközpontok között nincs filozófiai törés. Mindkettő hagyományos rack szekrényekbe pakolt szervereket fogad, amelyeket változatos hűtési módszerekkel üzemeltetnek. A különbség a modularitásban rejlik: míg az épített adatközpont hosszas előzetes tervezés és kivitelezés eredménye, a konténeres adatközpontokat egyenként lehet vásárolni, az igényelt kapacitást sokkal szorosabban követve.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A HP sietett is kiemelni ezt a különbséget. A mai, rendkívül volatilis gazdasági körülmények között rendkívül nehéz több évre előre kapacitást tervezni, a hibásan felmért igények pedig mindkét irányba komoly többletköltségeket hordoznak. A túlméretes adatközpont hűtése nem hatékony, ráadásul a kihasználatlan kapacitás a nagyobb építési költségekben is jelentkezik. Ha lehet, még nagyobb probléma az alultervezés, a kapacitás szűkössége ugyanis az adatközpont által nyújtott szolgáltatás minőségét ronthatja le jelentősen.

A konténeres adatközpont lényege pontosan ezt a problémát oldja meg: a kapacitást kisebb egységenként lehet megvásárolni, érdemi építési beruházás nélkül, így az adatközpont fokozatosan, az igényekkel növekedésével egyszerre bővíthető. A néhány hetes szállítási határidő azt jelenti, hogy az adatközpont csak rövidtávú előretervezést igényel, a megrendelő pontos specifikációinak megfelelő berendezés pedig az adatközpont teljes homogenitását biztosítja.