Modernizálná az EU az adatvédelmi előírásokat
Új adatvédelmi szabályozás megjelenését tartja szükségesnek az Európai Bizottság, miután a jelenleg érvényes, 1995-ben alkotott szabályozás az azóta megjelent új technológiákkal nem számol. A modernebb szabályozási rendszerrel komolyan megregulázhatják a közösségi oldalakat, illetve más, webes szolgáltatókat, szolgáltatásokat.
Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé stratégiáját arról, hogy hogyan lehet a magánszemélyek adatait a jelenleginél hatékonyabb módon védeni úgy, hogy az adatok szabad áramlása az EU-n belül biztosított legyen. Mindehhez lesősorban az 1995-ben alkotott adatvédelmi irányelv felülvizsgálata szükséges - a modernizált irányelvet nyilvános konzultáció után alkotná meg a testület, ezt követően a Bizottság a tervek szerint 2011-ben nyújtja be jogalkotási javaslatát.
Az adatvédelmi irányelv módosítása azért vált szükségessé, mivel a tizenöt évvel ezelőtt született szabályozás számos olyan technológiával és fejlesztéssel nem kalkulált - nem kalkulálhatott -, melyek ma már meghatározó szerephez jutnak. Ilyenek többek között a web 2.0-s szolgáltatások, a közösségi oldalak, vagy az okostelefonok, szélessávú internetkapcsolatok térnyerése.
A stratégia bejelentése kapcsán Vivane Reding, a jogérvényesítésért és az alapvető jogokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, a személyes adatok védelme érdekében világos és következetes adatvédelmi szabályokra van szükség. "Emellett jogszabályainkat hozzá kell igazítanunk az új technológiák és a globalizáció által támasztott kihívásokhoz is. A Bizottság jövőre fog a magánszemélyek jogainak erősítése érdekében jogalkotási javaslatot benyújtani, amely egyúttal – a bürokrácia csökkentésével – az adatok szabad áramlását is biztosítani kívánja az EU egységes piacán belül" - tette hozzá a biztos.
A mostani irányelv úgynevezett keretjogszabály, mely bizonyos kötelező érvényű alapelveket határoz meg, és nem lesz ez másként az új szabályozással sem, mely egyebek mellett kiköti, hogy személyes adatokat csak a legszükségesebb esetben lehet tárolni, emellett a fogyasztókat teljes körű tájékoztatás illeti meg arról, hogy adataikkal mi történik azután, miután megadták őket. A keretjogszabály ezzel együtt a nemzetközi adattovábbítási eljárások javításával és korszerűsítésével magasabb szintű védelmet biztosítana az EU-n kívül továbbított adatoknak.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Nyilvánvaló, hogy a keretjogszabály módosítása elsősorban az olyan, világméretű hálózattal rendelkező nagyvállalatok vagy szolgáltatók számára jelenthet majd komoly kihívást, mint a Facebook vagy a Google - ez a két cég hosszú ideje komoly szálka az európai adatvédelmi politika szemében. A világ legnagyobb közösségi oldalának számító Facebook nem csak a tengerentúlon, hanem Európában - így Magyarországon is - egyre népszerűbb, miközben a privát szféra védelmét bevallottan nem tekinti elsődleges prioritásnak. A világ legnagyobb internetes adatgyűjtő-cégének számító Google mindeközben egyes szolgáltatásaival - manapság jellemzően a Street View-val - veri ki rendre a biztosítékot az európai uniós tagállamokban.
A Facebookot egyébként nem csak Európában, hanem az anyaországban is előszeretettel támadják hiányosnak tartott adatvédelmi politikája és sebezhetőségei miatt. A cég múlt pénteken közölte, hogy bizonyos alkalmazások használatát ideiglenesen letiltja, miután két kongresszusi képviselő nyílt levélben bírálta a közösségi oldal adatvédelmi gyakorlatát. A nyilatkozatban a cég kifejtette, hogy "rövid időn belül" fellépett több olyan alkalmazásfejlesztővel/alkalmazással szemben, amelyek megszegték a Facebook adatvédelmi politikáját.