Kipróbáltuk: ASUS Eee X101, a netbook-reboot
Negyvenötezer magyar forint. Ennyiért árulja az ASUS a legújabb netbookját, amelytől a korábban rendkívül népszerű szegmens feltámadását várják. A minimalista hardver fele annyiba kerül, mint a márkás tabletek - a piacon tehát lenne helye.
Az olcsó számítógépeknél a legfontosabb kérdés mindig az, hogy a nagy spórlásban nem maradt-e ki valami fontos, lényeges, amely az eszköz funkcionalitását csorbítja. Az ASUS új gépe azonban megfordítja a kérdést: mennyire lehet minimalista egy eszköz ahhoz, hogy még mindig számítógépnek lehessen nevezni.
Hová érkezik?
A netbookok első generációja egy teljesen üres piaci szegmenset fedett le, a belépő szintű számítógépek alatt hatalmas űr tátongott. Ebbe a résbe érkezett az ASUS első netbookja, gyorsan utána pedig az összes többi gyártó lecsapott a kínálkozó lehetőségre. A piac azonban mára jelentősen összezsugorodott. Egyrészt a korai netbookokhoz képest az újabbak semmilyen extrát nem nyújtanak, betudhatóan a processzorgyártási innováció hiányának, másrészt a piacon megjelent a fogyasztók új álma, a tablet (pontosabban az Apple tabletje).
Az ASUS azonban úgy érzi, hogy az olcsó és alacsony teljesítményű számítógépekben van még lehetőség, ennek a koncepciónak a keretében került most piacra az Eee X101. A gép az eredeti netbook definíciójának 2011-es értelmezése: olyan számítógép, amely olcsó, számítási teljesítménye pedig a webes alkalmazások használatához elegendő. Az innováció ezúttal nem a teljesítmény területén jelentkezik, hanem az olcsóságban: a gépet 45 ezer forintért lehet ma Magyarországon megvásárolni, ezzel egyelőre semmilyen márkás netbook vagy tablet nem tud versenyezni.
Külső
Az ASUS marketinggépezete sasszemmel figyeli a piaci igények hullámzását, jól éreztek rá, hogy most a MacBook Air és a vékonyság a legmenőbb trend. Ennek megfelelően a gép kifejezetten vékonyra sikerült. Bár a vékonyságnak különösebb gyakorlati haszna nincs, az X101 távolról nagyon jól néz így ki. Az akku azonban a divattól eltérően (és helyesen) nem az alsó takarólap alatt foglal helyet, hanem cserélhető módon a gép hátánál. Ez szerencsés, mert a vékonyság így nem megy az üzemidő róvására, cserébe viszont csorbát szenved az esztétika: még a háromcellás akku is kidudorodik és felemeli a gép fenekét.
Aprócska akku
Az említett akkuval a gép tömege egy kiló alatt marad, mérlegünk szerint 92 dekát nyom az X101. Az X101 bennfoglaló méretei: 26,2 x 18 x 1,76 centiméter, tehát a vékonyságot leszámítva teljesen beleillik a 10 hüvelykes netbookok kipróbált és sikeres méretosztályába.
Sajnos az X101 csak távolról tűnik modern és minőségi számítógépnek, közelről szemügyre véve és kézbe fogva már szemet szúr, hogy a gyártás során a minél alacsonyabb költségek elérése volt az elsődleges szempont. A műanyagok minősége gyatra, a kidolgozás pedig nagyon elnagyolt - ezért az árért nyilván nem is érdemes jobbra számítani.
De hol a nulla?
A legnagyobb hiányosságot azonban a billentyűzet jelenti, amely egész egyszerűen csapnivaló. Sokszor nem érzékeli a leütéseket, a benyomásról pedig semmilyen visszajelzés nem érkezik. A problémát fokozza, hogy a billentyűk nem teljes méretűek, és a kiosztás sem teljesen szabályos, így készüljünk fel a folyamatos keresgélésre. Persze mondhatjuk, hogy az árat figyelembe véve jó, hogy egyáltalán van billentyűzet - ilyen minőség mellett azonban hiába. A nálunk járt modellnél volt hibásan beszerelt gomb is, ezt nyilván garanciában javítja a gyártó, azonban az eset jól rámutat arra, hogy milyen minőségellenőrzésen mennek át ezek a gépek. A billentyűzetre visszatérve egy-egy felhasználói név-jelszó páros beírására alkalmas, de minden, ennél hosszabb gépelés fájdalmas tapasztalat. Ez azt jelenti, hogy az X101 sem könnyen hordozható, olcsó munkagépnek, sem a gyermekek számára, házi feladatot írni nem alkalmas.
A kijelző ezzel szemben bőven használható. A LED-háttérvilágítású, 1024 x 600 pixeles felbontású kijelző nem világbajnok darab, de böngészéshez elegendő. Mind a fényerő, mind a betekintési szögek rendben vannak, tartalomfogyasztásra így jól használható az eszköz. A vízszintes felbontás elegendő, a beépített Chromium böngésző használatával pedig függőleges irányban is elegendő pixel marad a böngészéshez. A kijelző fölött webkamerát is találunk, a 0,3 megapixeles felbontás épp elegendő lehet a virtuális családi összejövetelekhez.
A csatlakozók tekintetében az X101 hozza a minimumot, van két USB 2.0-s dugasz, valamint egy audio kimenet. Fájó, hogy a videókimenet minden formája kimaradt a gépből, ez sokat levon a használhatóságból. Kártyaolvasót kapunk, az új divat szerint nem teljes méretű, hanem microSD változatból - a Samsung Series 9 noteszekben is ilyen olvasó van. A vezetéknélküli hálózatokhoz N-es WiFi-vel csatlakozhatunk, egyes modellekbe pedig Bluetooth is kerül majd.
Hardver
Az X101 az Atomok belépő szintű, N435-ös, 1,33 GHz-es változatát kapta, egymagos változatban. Ez azt jelenti, hogy a gép teljesítménye még az első, 1,6 Ghz-es Atomoknál is lassabb, cserébe viszont meglehetősen alacsony a fogyasztása. A tipikus használat során érzékelhető sebességre jellemző, hogy az alapértelmezett böngésző Chromium 11 alatt a SunSpider 0.91 teszt alatt 1420 ezredmásodperces eredményt ért el. Összehasonlításképpen a Samsung Galaxy S II 3500 ms-ot, egy Intel Core 2 Duo P8400 pedig 343 ms-ot tud. Figyelembe véve, hogy a következő generációs, négymagos NVIDIA processzorok egy-két hónapon belül piacra kerülnek, nem túlzás kijelenteni, hogy az X101 teljesítménye a következő generációs tabletekével egyenértékű. A lassú hardver szerencsére nem fogyaszt sokat, a három cellás, 2600 mAh kapacitású akku 4-5 órán keresztül tudja hajtani a gépet (a kijelző fényerejétől függően), ami kifejezetten jó értéknek számít.
A 45 ezer forintos változat SSD-vel érkezik, a flash-alapú háttértár azonban mindössze 8 gigabájtos, ez a legszükségesebb fájlok tárolására azonban pont elegendő lesz. A meghajtó sebességét nem tudtuk alaposabban tesztelni, a mindennapi használat mellett azonban érzésünk szerint az IO-műveletek nem fogták vissza gép teljesítményét. A belépő szintű X101-be egy gigabájt RAM került, ez gyári MeeGo operációs rendszernek elegendő, a Windows-t vagy egy teljes Linux-ot azonban már visszafoghat.
MeeGo
A rendszert használva a felhasználóban felmerülhet a kérdés: miért fejlesztette ezt a használhatatlan szoftvert a Nokia és az Intel hosszú éveken keresztül? Mind a kezelőfelület, mind az operációs rendszer alapfunkciói, mind az elérhető alkalmazások szempontjából csapnivaló a MeeGo. Létezése főleg annak fényében értelmezhetetlen, hogy a piacon már hosszú évek óta léteznek kiváló és ingyenes Linux-disztribúciók, amelyek még ezen a hardveren is köröket vernek a MeeGo-ra használhatóságban. A pehelykönnyű operációs rendszer egyetlen előnye, hogy nagyon gyorsan feláll, teljesen kikapcsolt állapotból mintegy 15 másodperc alatt válik használhatóvá az eszköz.
Jelentős megtakarítás az OpenStack Cloud Pro szerver szolgáltatással (x) Használja ki az Openstack-alapú virtuális szervereinkre szóló 50%-os kedvezményt az első 3 hónapra - igény szerint óránkénti, havi vagy éves díjszabással!
A MeeGo legnagyobb hátránya azonban kétségkívül az elérhető alkalmazások szűk köre. Mivel a rendszerrel szállított ASUS App Store gyakorlatilag az Intel AppUp bolt átmárkázott változata, a MeeGo-kompatibilis alkalmazásokat érhetjük el az X101-ről. A felhozatal kifejezetten gyenge, még ahhoz képest is, hogy egy netbook használatához csupán egy csokornyi kliensprogramra és egy jó böngészőre van szükség. A böngésző részt a Chromium révén a rendszer kipipálja, a kliensprogramok közül azonban a legnépszerűbbek (például a Skype) hiányoznak. Egyes felhős kliensek azonban megtalálhatóak, így gyárilag előtelepítve érkezik a Dropbox is, a webes alkalmazások pedig természetesen a modern böngészőnek köszönhetően kiválóan használhatóak.
A rendszer használatával ezen túl is vannak problémák, kezdve az olyan, ma már triviálisnak tekinthető problémától, hogy a rendszer nem képes ad hoc WiFi-hez csatlakozni, vagy a beállítások eldugott és ötletszerű elhelyezése. A hosszas fejlesztés eredménye tehát nem lett egy jól használható rendszer, sem a Windows-felhasználók, sem a Linux-veteránok, sem a számítástechnikával most ismerkedők számára nem áll kézre. A felhasználók számára megoldás lehet egy elterjedt Linux-disztribúció telepítése, ezt azonban mi nem tudtuk tesztelni, így a hardver támogatottságáról sem tudunk közelebbit mondani.
Konklúzió
Az ASUS két termékével elérte, hogy alaposan újraértelmezzük a tabletek és a számítógépek közötti határt. Az Eee PC X101 és az Eee Pad Transformer kettős ugyanis megközelítőleg ugyanazt a szolgáltatáskínálatot nyújtja, azonban a dokkolós tabletnek lényegesen jobb kijelzője, billentyűzete és minősége van, így akár munkára is alkalmasabb, mint az X101, miközben képes mindazt nyújtani, amit egy androidos tablettől elvárunk. A bökkenő azonban az ár: míg a Transformer a billentyűzettel mintegy 140 ezer forintba kerül, az Eee PC-t ennek harmadáért megkapjuk, miközben a nyers számítási teljesítmény a netbook esetében jóval magasabb.
Az ártól függetlenül nehéz lenne az X101-et bárki számára ajánlani, a minimalista számítógép ugyanis (még az operációs rendszertől eltekintve is) nagyon alacsony értéket képvisel. Az X101 gyári állapotában tartalomfogyasztásra alkalmas, de ennél többet ne várjunk tőle - ezt a funkcionalitást magasabb szinten és több alkalmazással megkaphatjuk bármelyik modern tablettől.
A 45 ezer forintos árat is figyelembe véve azonban sokak számára értelmet nyerhet a netbook, ez ugyanis egy teljesértékű x86-os számítógép, annak sokoldalúságával. A hobbi barkácsolók kezét csak a videókimenet hiánya kötheti meg, médiadobozként így nem használható az X101 - de ezen kívül gyakorlatilag bármire alkalmas, a megfelelő operációs rendszer és alkalmazás használatával.