Harminc évvel ezelőtt, 1994. március 26-án történelmi mérföldkőhöz ért a magyar távközlési piac azzal, hogy ezen a napon élesben is elindult az ország első GSM (Global System for Mobile Communications) hálózata a Pannon GSM üzemeltetésében. 

A GSM-korszak érdemei közé sorolható, hogy lehetővé tette a korábbiaknál jóval kompaktabb, valódi mobiltelefonok elterjedését, egyben jobb minőségű szolgáltatást és később számos extra funkciót kínálva az előfizetők számára.

Elvárásháború, generalista forradalom, senioruralom Változik a toborzás, az interjúzás és az elvárások is. Az IT munkaerőpiac nagyon keresi az új egyensúlyi állapotát.

Az első GSM-telefonok és előfizetések ettől függetlenül valódi luxusnak számítottak akkoriban, hiszen a legolcsóbb készülék is több mint 80 ezer forintba került, a legdrágábbért pedig több mint 100 ezer forintot kellett leszurkolni, a percdíjak pedig alig voltak alacsonyabbak a 2024-es átlaghoz képest. Az első előfizetőknek további 20-25 ezer forintos csatlakozási díjat is kellett még fizetniük.

Mindezt úgy, hogy 1994-ben a bruttó magyar átlagkereset 33 ezer forint volt.

Az első lakossági tarifáknál teljesen általános volt a csúcsidő és a csúcsidőn kívüli percdíj, az SMS, MMS és hangposta csak évekkel később került be a szolgáltatók portfoliójába, a mobil adatforgalom pedig teljesen utópisztikusnak számított.

A hazai GSM-éra kezdetén nem mellékesen még javában tombolt a VHS-korszak, éppen ezért a Pannon marketingesei úgy döntöttek, hogy az első előfizetőknek egy VHS-kazettán adja át a szolgáltató a legfontosabb tudnivalókat. A kisfilm teljes terjedelmében alább látható.

Harminc év alatt nem csak a technológia, hanem a piac szerkezete is rengeteget változott Magyarországon, így a Pannon GSM jogutódja többszörös tulajdonosváltást követően ma a Yettel Magyarország, a Westel 900 GSM-ből 2004-ben T-Mobile majd később Telekom lett, az 1999-ben induló Vodafone Magyarország pedig ma már a Yettelhez hasonlóan szintén új tulajdonosnál van, mely a későbbiekben a One márkanéven fogja használni.