Csaknem húszéves ügy miatt repült bírság az Intelnek
Fenntartotta az Európai Bizottság a 2009-es bírságoló határozatában foglaltakat, egyetlen tételt, a bírság konkrét összegét kivéve, ezért a 2002-től 2007-ig tartó időszak versenyellenes gyakorlatáért ismért megbírságolta az Intelt - ezúttal jóval szerényebb összegre.
Tizennégy évvel ezelőtt az Európai Bizottság mindaddig példa nélküli szigorral csapott le a processzorpiac veteránjára, az Intelre, melynek nyakába versenyellenes magatartása miatt akkor rekord összegűnek számító, 1,06 milliárd eurós bírságot vágott a Neelie Kroes biztos vezette hivatal. Az Intel fellebbezett, a jogi eljárás pedig minden lépcsőfokot megjárva tavaly ért véget a bírságösszeg semmissé nyilvánításával.
A Bizottság most új eljárásban lényegesen szerényebb összegre, 376,3 millió euróra büntette a processzorgyártót, ugyanazért.
Az ominózus ügyben a Bizottság elsődlegesen a nagyobb PC-gyártók és az Intel közt zajló háttérmegállapodásokat vizsgálta, illetve perdöntő bizonyítékként kezelte a cégek közti levelezést, melynek részleteit 2009-ben nyilvánosságra is hozta.
A levélrészletek számos olyan példát hoznak, melyben az Intel kedvezményeinek feltételei az AMD processzorainak korlátozott mennyiségű, akár 0 százalékos használata, különös tekintettel az üzleti gépekre. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az áll, hogy az Intel legalább egy negyedévig beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a Dell AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd, míg az Intel ki nem vizsgálja az esetet. Ráadásul még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Az Intel azonban nem csak a kedvezményekhez kötötte az általa egyébként tagadott exkluzivitásokat, hanem közvetlenül is próbálta megnehezíteni vagy ellehetetleníteni az AMD ügyét. A vállalat 2002 és 2005 között például azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a HP AMD-alapú üzleti PC-ket forgalmazzon, hogy azokat csak kis- és középvállalatok számára kínálhatja, mégpedig közvetlen értékesítési csatornán (vagyis a lehető legkevésbé hatékonyon kombinációban, hiszen a KKV-kat a partnerek érik el eredményesebben), valamint ha az első üzleti AMD-notebook rajtját 6 hónappal kitolja.
Az Intel a Bizottság döntését az összes lehetséges jogi fórumon megtámadta, a jogi procedúra ennek, illetve az EU saját ítélkezési rendjének megfelelően elképesztő hosszúra nyúlt. Bár a Törvényszék 2014-ben változatlanul fenntartotta a Bizottság határozatában foglaltakat, a Kúria 2017-ben perújrafelvételt rendelt el az ügyben, mely tavaly ért el az ítéleti szakaszba.
Bár a Törvényszék az eredeti bírságot eltörölte, azt fenntartotta, hogy a vizsgált időszakban az Intel súlyosan piactorzító, versenyellenes magatartást tanúsított, újabb bírságösszeget azonban illetékesség hiányában nem állapított meg.
Ez vezetett a Bizottság második, megismételt eljárásához, mely múlt hétvégén ért véget az eredetihez képest jóval szerényebb összegű büntetés kiszabásával.
Az Intel és a Bizottság viszonya az elmúlt egyéves időszakban meglehetősen hullámzó volt, hiszen a processzorgyártó tavaly nyáron még a befizetett 1,06 milliárd eurós bírság csaknem félmilliárd euróra rúgó kamatait követelte vissza az Európai Bizottságtól, most viszont a cég németországi gyárkomplexumának tízmilliárd eurós EU-s szintű dotációjának sorsa van az EU végrehajtó szervének kezében.