Kibertámadás ért több norvég minisztériumot
A tavaly nyáron történt nagyszabású támadások után ismét célpontban az állami szféra, amiről részleteket egyelőre nem közölt a rendőrség, egy beszállító szoftveres sérülékenységét használták ki az elkövetők.
Tizenkét norvég kormányzati minisztériumot érintő kibertámadás hírét erősítette meg hétfőn a norvég kormány - számolt be róla a Reuters. Erik Hope, a minisztériumok szolgáltatásaiért felelős kormányhivatal vezetőjének közleménye szerint az elkövetők az egyik beszállító platformjában megbújó sérülékenységet használták ki, amit azóta sikerült javítani. A támadásra a szokatlanul nagy adatforgalom, mint gyanús aktivitás hívta fel a figyelmet július 12-én. A közlemény alapján a miniszterelnökséget, a külügyminisztériumot, valamint a honvédelmi és igazságügyi minisztériumot nem érintette az incidens, mivel más informatikai platformot használnak.
A hatóságok ennél több konkrétumot egyelőre nem kívánnak elárulni az incidenssel kapcsolatban, Hope szerint "rendkívül súlyos" az incidens, de a kormány munkáját nem befolyásolja. Az alkalmazottak hozzáférését átmenetileg letiltották munkahelyi feladatokhoz mobileszközökön (mobiltelefonon és iPaden), de asztali eszközökről továbbra is dolgozhatnak.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A norvég állami szektor korábban már több ízben volt kibertámadás célpontja, tavaly júniusban elosztott túlterheléses támadás (DDoS) ért több állami weboldalt és online szolgáltatást, aminek elkövetésével egy „oroszbarát” bűnözői csoportot vádoltak meg, míg 2021-ben a norvég parlament számítógépes rendszerét kompromittálták illetéktelenek, ahonnan adatokat sikerült lopniuk. Utóbbi támadást a Microsoft Exchange szolgáltatás egyik sérülékenységéhez kötötték. Az országban 2019 és 2021 között megháromszorozódott a kibertámadások száma, a súlyos incidensek száma 2022-ben a 2021-es szinttel azonos volt.
Norvégia jelenleg Európa legnagyobb gázszállítója, egyben Nyugat-Európa legnagyobb olajexportőre. A NATO-tag az Északi-sarkvidéken osztozik közös határral Oroszországgal, és fegyverekkel, humanitárius segélyekkel és pénzzel támogatja Ukrajnát az orosz-ukrán háborúban.