Globális középmezőnyben sodródnak hazánk felhős adottságai

Nemzetközi elemzés mutatja be az országok egymáshoz viszonyított helyzetét a felhőalapú szolgáltatások elterjesztésében és a digitalizációs átalakításokban, köztük Magyarország eredményeit is. A Global Cloud Ecosystem Index 2022-t a kutatások elvégzésére és közzétételére specializálódott MIT Technology Review Insights és a felhős tanácsadással foglalkozó Infosys Cobalt tette közzé a felhőn belül 4 témakörre fókuszáltan.

Az infrastruktúrális lehetőségek, a helyi ökoszisztéma, az adatbiztonság és a fejlesztésekhez szükséges munkaerő mutatói alapján a kimutatásban 76 ország kapta meg 10-es skálán a saját értékeit. A kutatók mindehhez figyelembe vették többek közt a globális makrogazdasági, munkaügyi, kereskedelmi és technológiai adatokat, továbbá interjúkat készítettek fejlesztőkkel, elemzőkkel és jogalkotókkal. Minden témakörön, azaz pilléren belül egy sor indikátor figyelembevételével alakult ki az országok pontszáma.

Összesítésben Szingapúr végzett az első helyen a felhős átalakításban, ahol 2018-tól kezdve zajlik a kormányzati informatikai megoldások felhőalapú digitális átalakítása, és mostanra nagyjából 600 állami rendszert sikerült az országnak a felhőbe költöztetni, ezzel az index 10-es skáláján 8,9-es eredményt értek el. A rangsorban a következő 10 helyett európai országok foglalják el, mind 8-as feletti értékekkel. Második helyen Finnország végzett, majd sorrendben Svédország, Dánia, Svájc, Németország, Izland, Franciaország, Norvégia, Luxemburg és az Egyesült Királyság következik. Magyarország pedig a 30. helyezést foglalja el 7,1-es értékkel a 76 ország közül.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az index pozitívumként emeli ki, hogy Magyarország létrehozta a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ), de hozzáteszi, hogy az EU adatvédelmi hatóságával szembeni nézeteltérések rontják hazánk rangsorban elfoglalt helyét. A konkrét pillérek szintjén azonban ez az érv kevésbé jelenik meg. A felhőalapú megoldások fejlesztését lehetővé tévő infrastruktúra (távközlési hálózatok, számítási erőforrások) területén 7,4-es értékkel 32. helyen végeztünk. Az "ökoszisztéma adaptációban" pedig kifejezetten jól teljesítettünk 6,5-ös értékkel a 25. helyen. Azaz a kutatók szerint így állunk például a digitális szolgáltatások elérhetőségében, a SaaS bevételek növekedésében vagy a szélessávú szolgáltatások bruttó hazai termékhez viszonyított árának értékei szerint.

Külön pillért képez a biztonság, ami ebben az esetben a szabályozási környezetek érettsége alapján méri a felhőalapú adatbiztonsági és szuverenitási környezetet. Ebben egészen magas 8,1-es értéket szerzett országunk, de ez csak a 30. helyre elég a rangsorban.

A legrosszabb értéket pedig egy elég fontos területen értük el, 6,9-es értékkel 33. helyen szereplünk humántőke szempontjából. Ez mutatja meg, hogy mennyire vagyunk képesek a szakembereink segítségével közreműködni a felhőalapú digitális gazdaság támogatásában, beleértve a mérnöki és matematikai készségeket, de az általános internetes műveltséget is. Amíg ez utóbbi érték nem javul, nehezen tudnánk előrelépni a többi területen is.