Közel az áttöréshez itthon a VoLTE
Tavaly év végén már jelentős méretű mobilos ügyfélbázis használta Magyarországon a VoLTE-alapú hanghívást, mely a kezdeti, technológiai kihívásokkal teli időszakot követően mostanra mind a négy operátornál megtalálható.
Ha az eddigi trend tovább folytatódik, év végére akár a mobilos előfizetők fele 4G-s hálózaton keresztül bonyolíthatja majd a mobilos beszédhívásokat, bár ehhez az is kell, hogy a készülékcserék a járványhelyzetet kísérő recesszió miatt ne lassuljanak be jelentősen. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) április végén közzétett mobilpiaci gyorsjelentése szerint tavaly év végén átlépte a 25%-os lélektani küszöböt a 4G-n bonyolított hanghívások aránya a hazai szolgáltatók hálózatán.
FELÍVELŐ PÁLYA
A hatóság statisztikái erősen felívelő növekedésről tanúskodnak, hiszen 2019 közepén ez az arány csak 17 százalék volt, egy évvel korábban - 2018. végén - pedig pontosan a fele, 12,5%. A növekedés oka az NMHH szerint nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak. A belföldön indított hívásforgalom kétharmadát a mobilszolgáltatók ugyanakkor még továbbra is 3G-hálózaton keresztül továbbítják, noha a technológia részesedése négy év alatt tizenöt százalékponttal csökkent. A 2G hálózatok részesedése a hanghívásokból eközben épp csak meghaladja a nyolc százalékot.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A VoLTE-alapú hanghívás szolgáltatást először a Magyar Telekom vezette be portfóliójába, szinte napra pontosan három éve, 2017. április végén. A szolgáltató 2017-ben és 2018-ban az egyetlen, VoLTE-képes hálózattal rendelkező operátor volt, majd 2019. januárjában csatlakozott hozzá a Telenor Magyarország, májusban az újonnan induló DIGI Mobil, végül a tavalyi negyedik negyedévben a Vodafone Magyarország.
Érdekesség, hogy az új szolgáltatók belépésekor a hatóság által a szolgáltatók önbevallása alapján készített statisztikák szerint nem volt ugrásszerű növekedés a használók számában. Ennek oka vélhetően az, hogy a mobilszolgáltatók a legkritikusabbnak számító hangszolgáltatás IP-alapokra terelését rendkívül óvatosan, apró lépésekben végezték és végzik most is.
A VoLTE-hívások ugyanis már teljesen más technológiai alapokat igényelnek, mint a korábbi, 3G-s vagy 2G-s rendszereken indított és fogadott hívások, a két rendszer párhuzamos használata pedig eleinte komoly kihívásokat okozott a szolgáltatóknak. A rendszer összetettségét jól jelzi, hogy a VoLTE-hívások bizonyos esetekben a mai napig egyedileg konfigurált készülékszoftverekkel hajlandóak csak felépülni, a technológiai malőrök pedig még most is szinte mindennaposak a hálózatokban.
KÜZDELEM A TECHNOLÓGIÁVAL ÉS AZ ELŐFIZETŐVEL
Pedig ahhoz, hogy a szolgáltatók meg tudjanak szabadulni a drágán fenntartható, erőforrásigényes 3G-s rendszerektől, először is a VoLTE-használat mielőbbi széles körű elterjedésében bízhatnak. Hiába érhető el ugyanis a lakosság nagyobb része számára a 4G-s hálózat, mint a 3G-s, ha a mobilhívások kétharmadát a régi technológián bonyolítják, nem lehet egyszerűen csak átbillenteni a kapcsolót.
A VoLTE-vel kapcsolatos technológiai akadályok leküzdése mellett a szolgáltatóknak talán még nagyobb kihívást jelent megküzdeni magával az előfizetővel, vagyis meggyőzni az ügyfelet arról, hogy cserélje le kizárólag 3G-képes telefonját 4G-s (VoLTE-képes) modellre.
A hatóság elnöke februárban a HWSW-nek nyilatkozva közölte, a szervezet felmérései szerint még mindig körülbelül 1,1 millió, kizárólag 3G-képes készüléket használnak a magyar mobilozók, a készülékek száma pedig nagyjából háromévente feleződik meg. Az NMHH a jövőben egyfajta edukációs szerepet tölthet majd be, és mivel erre a törvényi keretek nem adnak lehetőséget, semmilyen koordinált 3G-s lekapcsolást nem támogat.