Hivatalos: állami résztulajdonba került a Telenor

Pontosnak bizonyultak a HWSW korábbi értesülései, immár hivatalosan is bejelentették a felek, hogy a magyar állam beszáll a Telenor Magyarországba, méghozzá a 100% - ban állami tulajdonban lévő Antenna Hungárián keresztül. Az állami távközlési cég 25% -os kisebbségi részesedést szerez a PPF befektetési csoport kezében lévő Telenorban. Az ügylet értékét nem hozták nyilvánosságra a felek.

RÉGÓTA VÁGYTAK RÁ

Ezzel lényegében megvalósulhat a kormányzat egyik régóta dédelgetett vágya, hogy legyen egy - legalább részben - állami szereplő a hazai mobilpiacon, noha hosszú éveknek kellett eltelnie, mire a körülmények alkalmassá váltak ennek létrejöttére. Közben a cél és az üzleti modellek is változtak, így a ma bejelentett tranzakció inkább feltételez pénzügyi szempontok szerint, elsősorban a szolgáltatócég erős profittermelő képessége alapján meghozott döntést, mintsem a piacot felülről befolyásolni szándékozó megfontolásokat. Pénzügyi szakértők az elmúlt időszakban előszeretettel vontak párhuzamot az Erste Bank állami tulajdonszerzése és a Telenor Magyarország potenciális állami (rész)tulajdonba kerülése között - az Erste esetén szintén kisebbségi tulajdonos lett az állam, a befektetés pedig semmilyen lényegi hatást nem gyakorolt a piacra.

A Telenor tulajdonosi szerkezetét tekintve a legutóbbi fordulópont tavaly márciusban következett be, amikor döntés született arról, hogy a norvég Telenor Csoport 2,8 milliárd euróért eladja négy kelet-európai leányvállalatát, köztük a Telenor Magyarországot a cseh milliárdos, Petr Kellner többségi tulajdonában lévő PPF befektetői csoportnak. A tényleges tulajdonosváltásra végül tavaly nyáron került sor, ekkor átalakult a szolgáltató menedzsmentje is, így a vezérigazgatói posztot Jan Hanus vette át, az új pénzügyi vezérigazgató-helyettes Martin Oravec, a cseh O2 szolgáltató korábbi pénzügyi vezetője lett, emellett a tulajdonos marketing vezérigazgató-helyettesi pozícióba delegálta a Telekom korábbi marketingigazgatóját, Mohamed ElSayadot, illetve vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesként visszakerült a menedzsmentbe Dr. Drozdy Győző.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az állami tulajdonszerzés ettől függetlenül okozhat némi turbulenciát a hazai távközlési szektorban, különös tekintettel arra, hogy küszöbön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019-es frekvenciaaukciója. Ezen az aukción a Magyar Telekom és a Vodafone Magyarország mellett nyilvántartásba vették a Telenor Magyarországot, mely egy az aukció környékére időzített, jelentős tőkeinjekcióval jóval szívósabb licitálóvá válhat - ezzel együtt kifejezetten jó hír a résztvevőknek, hogy az NMHH szeptember közepén lényegében kizárta az eljárásból a negyedik magyar mobilszolgáltatót, a DIGI-t.

Kérdéses, hogy az állami résztulajdon - a frekvenciaértékesítési eljárás lezárását követően - hogyan befolyásolhatja majd a Telenor hosszú távú piaci stratégiáját. Elképzelhető lehet olyan szcenárió, melynek részeként a szolgáltató - az Antenna Hungária üzemeltetési hátterével megtámogatva - újabb hálózatmegosztási megállapodás(oka)t köt, mely jobban tükrözi azt a kormányzati szándékot, hogy a szolgáltatók állami közreműködéssel olyan helyszíneken is létesítsenek állomásokat, ahol piaci alapokon mindez nem feltétlenül, vagy csak lassabban térül meg. 

Mindezt segíti, hogy a hatóság kiírása alapján a Telenort semmi nem akadályozza meg abban, hogy az aukció ősszel várható lezárását követően azonnal tárgyalásokat kezdjen versenytársaival akár infrastruktúra-megosztásról, akár a megszerzett spektrum haszonbérletbe adásáról. Ilyen, kölcsönös haszonbérleti szerződése jelenleg is van a szolgáltatónak, melyet még a norvég irányítás alatt kötött meg a Magyar Telekommal. Az 5G szabvány ráadásul szakértők egybehangzó véleménye szerint több olyan specifikációt is tartalmaz, mely a korábbinál lényegesen egyszerűbben kivitelezhetővé és kézenfekvőbbé teszi a hálózatmegosztási modelleket.

BARÁT VAGY ELLENSÉG?

Ezzel együtt felmerülhet a kérdés, hogy az állami szerepvállalás a mobilszektorban hogyan befolyásolhatja majd a piacvezető Magyar Telekom és a magyar állam utóbbi időben meglehetősen kiegyensúlyozottnak mutatkozó viszonyát. Ennek különösen annak tükrében lehet jelentősége, hogy a Magyar Telekom és a kormányközeli üzleti körök tulajdonában lévő 4iG július elején szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a 4iG megveszi a T-Systems nagyvállalati és kormányzati ügyfeleket kiszolgáló üzletágát, mely az üzlet létrejöttét követően a tervek szerint egyfajta ügynökként továbbértékesítheti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait.

Vagyis előállhat olyan eset, hogy az állam részleges tulajdonában lévő Telenornak és a 4iG-nek egymással kellene versenyeznie például egy közbeszerzési eljárás során. Egyes felvetések szerint ugyanakkor így könnyebben megvalósulhatna, hogy az államhoz tulajdonosi szálon kötődő Telenor bizonyos projektekre a 4iG-nek adjon megbízást.