Máris enyhített a Huawei-ügyben az USA
Ideiglenesen, 90 napra felfüggesztette az illetékes amerikai minisztérium a Huawei-jel kapcsolatos exporttilalmi intézkedések egy részét, nem egészen egy héttel az után, hogy az Egyesült Államok elnöke aláírta az erről szóló rendelet. A felek erőfitogtatása ezzel azonban még nem ért véget.
Az amerikai kormány ideiglenes jelleggel, kilencven napra felfüggesztette a kínai Huawei Technologies-szel szemben múlt héten életbe léptetett kereskedelmi szankciók egy részének végrehajtását, ezzel ha nem is fordult a kocka, de máris enyhülni látszik az amerikai fél döntése nyomán keletkezett, lényegében az egész világra kiterjedő gazdasági-politikai feszültség. Az Egyesült Államok szerint az enyhítésre elsősorban azért volt szükség, hogy az amerikai iparági szereplők, illetve a szövetségesek veszteségeit minimalizálják. Bár a Trump-adminisztráció szerint ez nem jelent kapitulációt, beszédes, hogy kormányzati körökben már most szóba került a 90 napos határidő további kiterjesztése.
Augusztusig kaptak haladékot
Amint azt múlt héten megírtuk, az amerikai kormány a rendkívüli helyzetek bevezetését, illetve az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi kényszerintézkedéseket szabályozó International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) törvény által biztosított jogok alapján vezetett be exportkorlátozást a Huawei-jel szemben, miután a kormányzat a kínai céget és 70 leány- illetve tagvállalatát az Egyesült Államok számára külső fenyegetést jelentő entitások listájára tette (Entity List).
Az intézkedés értelmében az Amerikai Egyesült Államokban működő technológiai cégek - jellemzően chipgyártók - csakis kifejezetten a kormányzat engedélyével adhatnak el bármilyen amerikai technológiát a fentebb említett Entity List-en szereplő vállalatoknak. Ilyen licencet kéne beszereznie többek közt az Intelnek, a Qualcommnak vagy éppen a Broadcomnak is, ha a továbbiakban is beszállítója kívánna maradni a Huawei-nek. A cégeknek a licenckérelem beadásakor lényegében szavatolniuk kellene, hogy a technológiájukkal ellátott eszközök nem jelentenek semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára, ami szakértők szerint rendkívül megnehezíti a beszállítók dolgát.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Mint később kiderült, az intézkedés vastagon érinti a Huawei és egyes amerikai szoftvercégek, így elsősorban a Google és a Microsoft viszonyát is - hétvégén ennek megfelelően megjelentek az első hírek arról, hogy a Google a jövőben nem licenceli az Android operációs rendszer bizonyos komponenseit a Huawei számára, illetve minden támogatást megvon a kínai gyártó okostelefonos üzletágától, mely ma a legtöbb készüléket értékesíti a dél-koreai Samsung Electronics után.
Csak az számít, ami gyártásban van
Az exportkorlátozás felfüggesztése többek közt hatással lehet a Google és a kínai óriás további együttműködésére, valamint az olyan, meglévő vagy éppen épülőfélben lévő mobilhálózatok működésére, melyeknél elsődleges beszállító a Huawei. Az exporttilalom részleges feloldása ugyanakkor csak a már gyártásban lévő megoldásokra vonatkozik, vagyis az új, jellemzően az év végén beérő fejlesztések sorsa továbbra is bizonytalan.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium döntése értelmében így többek közt az eddigi feltételek mentén biztosított lehet a Huawei részére a hozzáférés az Android operációs rendszer következő főverziójához, az Android Q-hoz, amennyiben annak végleges kiadása augusztus 19-ig megjelenik - ellenkező esetben alighanem csak később, az Android Open Source Project (AOSP) keretén belül juthat hozzá a kódhoz a kínai gyártó. Az Android Q-ra épülő EMUI-verzió tesztelése egyébként már javában zajlik a kínai gyártónál, illetve többek közt ez a verzió adja majd meg a teljes, operációs rendszer szintű támogatást az olyan funkciókhoz, mint például a februárban bejelentett Mate X hajlítható kijelzője.
Az exporttilalmi korlátozás ideiglenes feloldása kapcsán a kínai állami média szóra bírta Ren Zhengfei-t, a Huawei alapító-elnökét is, aki szerint az intézkedésnek nincs sok jelentősége, mivel a kínai cég régóta készült a tiltás életbe lépésére. Zhengfei kijelentette, az amerikai kormányzat rosszul becsülte fel, mire képes a Huawei, ugyanakkor hozzátette, a cégnek az ország vezetésével, nem pedig az országban működő technológiai cégekkel van vitája, így a komponensgyártás házon belülre hozatala nem jelenti azt, hogy a vállalat minden kapcsolatot elvág eddigi partnereivel.
Bár az ügy viszonylag gyorsan a Huawei számára kedvezőnek látszó fordulatot vett, ezzel együtt továbbra is beláthatatlan a múlt heti exporttilalmi intézkedések kapcsán a gyártót ért gazdasági kár mértéke. Azok a (nagy)vállalatok, mobilszolgáltatók, melyek eddig a Huawei megoldásait vásárolták, ezt követően kétszer is meggondolják majd, hogy egy olyan gyártó termékeire adják le a voksukat, melynek lába alól lényegében egy tollvonással ki lehet húzni a talajt. Az exporttilalmi intézkedések ezzel együtt jelentősen lelassíthatják a Huawei fogyasztói üzletágának (mely a cég jelenlegi legnagyobb, illetve legnagyobb ütemben bővülő bevételforrása) őrült ütemű növekedését, illetve továbbra is erősen kérdéses, hogy a Huawei a szoftvergyártást vajon ugyanolyan sikerrel meg tudja-e oldani házon belül, ahogy azt tette a chipgyártással.