Kiberbiztonsági együttműködést sürget Franciaország

Kiberbiztonsági együttműködésre hívta az országokat, cégeket és szervezeteket Emmanuel Macron, Franciaország elnöke az UNESCO Párizsban rendezett Internet Governance Forum (IGF) rendezvényén, november 12-én. A háromoldalas dokumentum szerint különböző szereplőknek közös felelőssége, hogy a kibertérben növeljék a bizalmat, a biztonságot és a stabilitást, így az offline térben érvényesülő jogoknak az online térben is meg kellene jelenni, a nemzetközi emberi jogokat pedig alkalmazhatóvá kellene tenni a leírás szerint.

Továbbá a Paris Call szerint a kiberbűnözés ellen is a jelenleginél több erőfeszítésre lenne szükség, köztük a termékbiztonság fejlesztésével, a bűnözés elleni védelem erősítésével, és természetesen az együttműködés népszerűsítésével különböző szereplők között. Ez utóbbi vonatkozásában egyébként a dokumentum külön kiemeli a 2001-es számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezmény kulcsfontosságát. Azonban a felhívás szerint a jelenleginél nagyobb együttműködés szükséges a kormányzatok, a magánszektor és a civil szféra között, és hogy ezek ösztönözzék a digitális folyamatok, termékek és szolgáltatások biztonságának megerősítését célzó kezdeményezéseket.

Emmanuel Macron az Internet Governance Forumon

Beszédében Macron hozzátette, hogy hiába vannak tele a hírek a biztonsági problémákkal, "mégis vakon bízunk a technológiai eszközökben". Ha pedig a globális közösség nem tud közösen megfelelő szabályozásban megállapodni, akkor a demokratikus folyamatok integritása veszélybe kerülhet. Míg az autoriter kormányzatok a felhasználókat csak az internet egy bizonyos részéhez engedik hozzá, addig a demokratikus országokban bárki szűrés nélkül használhatja a világhálót. Azonban a francia államfő szerint a támadások ahhoz vezethetnek, hogy a demokratikus országok is Kína példáját kövessék a webes szolgáltatások blokkolásával a hálózat megóvása érdekében. Úgyhogy ennek felismeréseként jött létre a Franciaország által indított kezdeményezés, hogy közös erővel megvédje az országokat a támadásoktól, és a viták helyett konkrét döntésekre sarkallja az országokat.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

A dokumentum aláírói megfogadták többek közt, hogy megakadályozzák és helyreállítják a jelentős károkat okozó, rosszindulatú tevékenységeket. Erősítik a kártékony külföldi szereplők elleni védelmet, akik a választási folyamatot akarják befolyásolni. Megakadályozzák a szellemi tulajdon internetes lopását, beleértve az üzleti titkokat. Továbbá fejlesztik a digitális folyamatok, termékek, szolgáltatások biztonságát, és lépéseket tesznek, hogy megvédjék a nem állami szereplőket is a támadásoktól. Végül pedig segítik a felelősségteljes viselkedés nemzetközi normáinak széleskörű elfogadását.

A felhívás közzététele óta már rengeteg ország, cég és civil szervezet aláírta a dokumentumot. Az országok közt szerepel többek közt Magyarország is, sok más európai országgal együtt, de megjelenik a listában például Japán, Kanada, Mexikó, Dél-Korea vagy az Egyesült Arab Emírségek is. Emellett pedig rengeteg technológiai vállalat felsorakozik, például az ESET, az Atlassian, a FireEye, a Microsoft, a Cisco, a HPE, a Google, de például a biztonsági problémák kapcsán mostanában elég sokszor előkerült Facebook is megjelenik a listában. Azonban az Egyesült Államok és természetesen Kína nem írták alá a dokumentumot.

Az aláírók megfogadták, hogy a folyamat előrehaladásáról 2019-ben a Paris Peace Forumon és a jövő évi berlini Internet Governance Forumon számolnak majd be. Macron szerint a Paris Call tekinthető az országok, a cégek és a szervezetek közötti megállapodásnak a kibervédelem érdekében, amelyért konkrét lépéseket is tesznek a következő hónapokban.